Babaápolás

Felzárkózás – egy koraszülött behozza a hátrányát?

“A kisfiunk, aki csaknem két hónappal korábban született, nagyon messze elmaradni látszik a többi három hónapostól. Be fogja valaha hozni a hátrányát?”

A kisfiú valószínűleg egyáltalán nincs el­maradva. Gyakorlatilag valószínűleg ott tart, ahol egy babának, aki vele egy idő­ben fogant, tartania kell. A mi kultú­ránkban hagyományosan a gyerekek ko­rát a születésük napjától számoljuk. Ez a rendszer azonban félrevezető, ha kora­szülött csecsemők növekedését és fejlő­dését kívánjuk értékelni, mivel nem veszi számításba, hogy a születéskor még nem érték el teljes idejüket. Az ön kisfia pél­dául csaknem két hónappal volt mínusz­ban a születésekor.

Két hónapos korában a gesztációs kor (az eredeti, várt születé­si kor szerint számítva) egy újszülöttel egyenértékű. Három hónapos korban valószínűleg egy egy hónaposnak felel meg. Ne felejtse ezt el, amikor más, az ő korában lévő gyerekhez vagy a fej­lődési grafikon átlagához hasonlítja. Például habár egy átlagos baba hét hó­napos korban esetleg jól tud ülni, az ön gyereke lehet, hogy kilenc hónapos ko­ráig nem lesz rá képes, amikor is eléri a hét hónapos korrigált korát. Ha a szüle­tés után nagyon pici vagy nagyon beteg volt, valószínűleg még később fog ülni. Általában a motorikus fejlődésük las­sabb, mint a szenzoros fejlődés (például látás és hallás).

Korrigált kor fogalma

A szakemberek a koraszülött gyerek fejlődésének értékelésére két vagy két és fél éves korig a terhességi kort használ­ják, amelyet általában korrigált kornak neveznek. Ezután a körülbelül két hónap különbség elveszti a jelentőségét: nem sok különbség van egy négyéves és egy két hónap híján négyéves között.

Ahogy a gyerek egyre idősebb lesz, egyre jobban eltűnik a különbség a korrigált kor és a születési kor között, majd teljesen meg­szűnik, ahogy minden fejlődési különb­ség is eltűnik közte és a kortársai között (bár adott esetben kiegészítő foglalko­zásra szükség lehet, míg egy koraszülött eljut eddig a pontig). Időközben, ha ettől ön jobban érzi magát, a korrigált korát használhatja idegenek előtt. Mindenképpen ezt vegye figyelembe, amikor a baba fejlődését értékeli.

Ne várjon el meghatározott időpon­tokban meghatározott viselkedési formá­kat a gyerektől, lazítson inkább, örüljön a fejlődésének úgy, ahogy történik, és nyújtson támaszt, ha szüksége van rá. Ha mosolyog és gügyög, mosolyogjon és gügyögjön rá vissza. Ha elkezd tár­gyakért nyúlni, adja meg neki a lehető­séget, hogy gyakorolja ezt a készséget. Ha feltámasztva tud ülni, mindennap egy kicsit támassza fel különböző kör­nyezetben. De soha ne felejtse el a korri­gált korát, és semmiben ne siettesse vagy erőszakolja.

Motorikus fejlődés segítése

Az is elősegítheti a motorikus fejlődését, ha a babát a hasára fektetjük arccal a szoba felé, és nem a fal felé, méghozzá olyan gyakran, ahogy csak lehet, és olyan sokáig, amennyit elvisel (de csak gondos felügyelet mellett). Mi­vel a koraszülöttek és a kis születési súlyú csecsemők az első heteiket, esetleg hó­napjaikat túlnyomórészt hanyatt fekve töltik az inkubátorban, gyakran nehez­ményezik a hason fekvő helyzetet, pedig szükséges a kar- és a nyakizmok erejének edzéséhez.

Természetesen ha a kisbaba még a koraszülöttséget figyelembe véve is messze lemaradt a fejlődésben, és ha ebben a helyzetben stagnál, tanácsos beszélni az orvossal.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.