Szoptatás utáni elválasztás, tejelválasztás
Az elválasztás sokszor nehezebb az anyának, mint a gyereknek – testileg, lelkileg egyaránt. Az egyéves kor körüli vagy utáni fokozatos elválasztás nem szokott komolyabb lelki megterhelést okozni. Remélhetőleg az emlőduzzadás se nagyon fenyeget. A fokozatosság csökkenti a lelki megterhelést, de teljesen kiküszöbölni nem tudja. A menstruációhoz, a terhességhez, a szüléshez és a szülés utáni időszakhoz hasonlóan az elválasztás is hormonális változásokkal jár, és ez esetenként enyhe depressziót, ingerlékenységet, kedélyváltozásokat vonhat maga után.
Az ebből fakadó érzéseket tovább fokozza az afölötti bánkódás és veszteségérzet, hogy gyerekkel már nem leszünk ilyen bensőséges kapcsolatban, főleg ha nem tervezünk több gyereket. (Vannak nők, akiknél az elválasztás a szülés utáni depresszióhoz hasonló súlyos tünetekkel jár, és orvosi beavatkozást igényel)
A gyors elválasztás az anyának nagy kellemetlenséget okozhat
Különösen az első hónapokban, amikor a tejelválasztás a legbőségesebb. Előfordulhat lázzal és influenzaszerű tünetekkel kísért súlyos emlőduzzanat, a fokozatos elválasztáshoz képest sokkal nagyobb a fertőzések és egyéb komplikációk veszélye. A fájdalmat forró vizes borogatással és/vagy forró zuhanyozással lehet némileg csillapítani. Annyi tej kifejtése is segíthet, amennyi a mell lelohasztásához elegendő – ez kevesebb, mint a tejelválasztás beindításához szükséges mennyiség. Ha a tünetek 24 óránál hosszabb ideig fennállnak, orvoshoz kell fordulni.
A hirtelen elválasztást a gyerek is megsínyli
Ha minden előkészítés nélkül vagyunk kénytelenek elválasztani, halmozzuk el sok figyelemmel, szeretettel, babusgatással, és próbáljuk megóvni az egyéb kellemetlenségektől. Ha el kell mennünk hazulról, gondoskodjunk róla, hogy ezt a bánásmódot az apjától, a nagyanyjától vagy egy jó bébiszittertől megkapja.
Elválasztás után néhány héttel az emlő olyan, mintha egy csepp tej sem volna benne, de ne lepődjünk meg, ha még hónapokkal, egy vagy akár több évvel később is sikerül valamennyit kinyomni belőle. Ez teljesen normális dolog. Az is normális, hogy a mell csak egy idő után nyeri vissza eredeti formáját, bár gyakran valamivel kisebb vagy nagyobb marad. Többnyire a feszességéből is veszít, ez azonban inkább örökletes tényezőktől függ, mint a terhességtől és szoptatástól.
Elválasztás lépései (gyermek szoptatásáról való átállás)
Vannak babák, akik akkor fogadják jobban a bögrét, ha anyatej van benne. Mások inkább az olyan kísérletet kedvelik, amely nem emlékezteti őket a szoptatásra. Az utóbbi esetben töltsünk a bögrébe tápszert (egyéves kor alatt) vagy vízzel hígított gyümölcslét. Egyéves kortól (az orvos megkérdezése után) át lehet térni a hígítatlan zsíros tehéntejre.
Váltogassuk a bögrét:
Ha először rendes bögréből kínáltuk, másodszor kínáljuk csőrösből, és megfordítva. A figurákkal díszített bögre biztos nyerő.
Kitartás:
Legyünk türelmesek és közönyösek (mintha nekünk mindegy volna, iszik-e a bögréből vagy sem), és ne siettessük. Végül minden gyerek megtanul bögréből inni.
A szoptatások csökkentése:
A dohányzással, ivással, csokoládéval ellentétben a szoptatást nem jó egyszerre abbahagyni. Az emlőnek sem tesz jót, a gyereket pedig nagyon fölzaklatja. Az anya esetében (a hormonműködés hirtelen fölborulásával súlyosbított) érzelmi problémák testi kellemetlenségekkel párosulnak. Csorog és megduzzad a melle, eltömődnek a tej csatornák, az emlőgyulladás veszélye is megnő.
Egyszóval az elválasztásnak lassan kell lezajlania, hacsak betegség, hirtelen utazás vagy más ok miatt nem muszáj egyik napról a másikra megtörténnie. A fokozatos elválasztáshoz legalább néhány héttel – esetleg hónappal – korábban hozzá kell látni, mint amikor be szeretnénk fejezni. Ha a gyerek életében (kis vagy nagy) változás történt (például új bébiszittert kapott, édesanyja visszamegy dolgozni vagy a család más lakásba költözik), az egészet jobb elhalasztani.
Az elválasztás legszokásosabb módszere abból áll, hogy először csak az egyik szoptatás marad el, ezután néhány nap, jobb esetben egy hét türelmi idő következik, hogy mire a következő lépésre sor kerül, az emlő is, a baba is beállhasson rá. Az anyák tapasztalatai szerint először azt az etetést tanácsos elhagyni, amelyen a baba a legkevésbé lelkes, és a legkevesebbet szopik, vagy azt, amelyik ütközik az anya időbeosztásával.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.