• hasfájós baba
• sírás
• síró baba

Túlélni a hasfájást – Hasfájós a baba? Mit tegyünk?

„Első gyermekünket gondozzuk, és állandóan sír. Mit csinálunk rosszul?”

Nyugodjon meg, nem ön a hibás!

Nem állja meg a helyét az az elmélet, hogy a gyermek hasfájása a szülők bűne. A gyer­mek valószínűleg pontosan ugyanennyit sírna, ha mindent helyesen tenne (ami­re természetesen egyetlen szülő sem ké­pes, még sok tapasztalat birtokában sem). A hasfájás a legújabb kutatások szerint a gyermek fejlődésével áll összefüggésben, és nem a szülőkével.

Mit tegyünk?

A legjobb, amit tehetünk, hogy meg­próbálunk megbirkózni a baba sírási ro­hamaival tőlünk telhetőleg hűvös fejjel és racionálisan, mivel a szülők feszültsége hozzáadódik a babáéhoz. Nem könnyű nyugodtnak maradni a hasfájós rohamok közepette, de annak tudata, hogy nem mi vagyunk hibásak, segíthet.

Segít­het a következő kérdésre adott válasz is:

„Amikor már a harmadik órája ringatom hasfájós gyerekemet, és nem hagyja abba az üvöltést, az a szörnyű vágyam támad, hogy kidobjam az ablakon. Természetesen nem teszem, de milyen szülő az, akinek ilyesmi egyáltalán az eszébe jut?”

Teljesen normális szülő. Még az egyéb­ként szentté avatásra méltó szülők sem nagyon tudják elviselni valamiféle in­dulat, akár múló ellenérzés nélkül azt a lelki gyötrelmet és csalódottságot, ame­lyet a folyamatosan síró babával való együttélés okoz. A bőgőmasinák szülei, bár csak ritkán vallják be, rendszeresen harcolnak olyan rémítő gondolatokkal, mint ön. (Ha úgy tapasztaljuk, hogy az ilyen érzés nem csak múló impulzus, és/vagy ha attól félünk, hogy valóban bánthatjuk a kicsit, azonnal kérjünk se­gítséget.)

Nem kérdés, hogy a szülők húzzák a rövidebbet a hasfájásból

Azt bizton­sággal kijelenthetjük, hogy a sírás nem árt a gyermeknek, viszont nyomokat hagy a papán és a mamán. A síró gyermek hallgatása ingerlő, és idegességet vált ki. Tárgyilagos vizsgálatok kimutatták, hogy a csecsemő állandó sírására mindenki, még egy gyermek is, vérnyomás emelkedéssel, a szívverés ütemének gyorsulásá­val és a bőrben a véráram megváltozásá­val reagál. Koraszülött, a méhben ke­vésbé jól volt táplált vagy toxémiás volt (preeklampsziás/eklampsziás) anyától született gyermeknél a sírás hangmagas­sága szokatlanul magas lehet, és külö­nösen nehezen viselhető el.

Ahhoz, hogy a hasfájós korszak két vagy három hónapját ép elmével átvé­szeljük…

Próbáljuk meg a következőket:

Adjunk magunknak egy kis szünetet

Ha a síró baba a hasfájós időszakban egész héten, a hét minden éjszakáján ránk marad, a megterhelésnek nemcsak a szü­lői érzés látja kárát, hanem az egészsé­günk és a házastársi kapcsolatunk is.

Ha mindkét szülő otthon van, a hasfá­jós gyermek terhét osszuk meg egyen­lően (egy óra vagy egy éjszaka szolgálat, egy óra vagy egy éjszaka pihenés, vagy bármilyen más elrendezésben, ahogy a legjobbnak találjuk). A friss felnőttkar (és az eltérő ringatási ritmus) néha meg­nyugtatja a síró babát, ezért a váltás gyak­ran a legjobb ötletnek bizonyulhat.

Kikapcsolódás

Törekedjünk arra is, hogy legalább egyszer egy héten együtt is kikapcsolód­junk. Szerezzünk fizetett segítséget (de bizonyosodjunk meg róla, hogy olyan személyt fogadunk fel, aki türelmes, és van tapasztalata sírós csecsemőkkel), vagy bízzuk a gyereket rokonokra vagy barátokra (de ne olyan személyre, aki nyíltan vagy bújtatva arra céloz, hogy mi vagyunk a sírás okai, mert ez nem igaz). Menjünk el vacsorázni (a szoptatós periódusban is szakítsunk időt egy nyu­godt étkezésre egy közeli étteremben), látogassunk meg barátokat, tornásszunk, masszírozzuk meg egymást, vagy tegyünk egy hosszú, nyugodt sétát.

Segítség kérése

Olyan szülőknek, akik tartósan vagy csak alkalmilag egyedül vannak, még gyakrabban kell segítséget kérniük, hiszen egyedül ki sem lehet bírni, hogy nap mint nap órákon keresztül megbir­kózzunk egy síró csecsemővel. Fogad­junk pótmamát, ha megengedhetjük magunknak, keressünk egy segítőkész rokont vagy barátot (a nagyszülők érin­tése rendszerint csodát tesz a nyűgös kisbabánál; olyan barátok, akik velünk egy cipőben járnak, biztatást adhatnak, meg tanácsot). Amíg a közelben egy kis szünetet tartunk, még egy olyan kamasz is felveheti vagy tologathatja babakocsi­ban a babát, akiről nem gondolnánk, hogy egyedül lehet hagyni egy hasfájós csecsemővel.

Adjunk a babának is szünetet

A ba­ba sírására reagálni kell, hiszen ez a cse­csemő egyetlen kommunikációs eszköze. Ha viszont valamennyi szükségletét ki­elégítettük (etetés, büfiztetés, pelenká­zás, dajkálás stb.) Anélkül, hogy a sírás észlelhetően csökkent volna, tarthatunk egy kis szünetet: tegyük az ágyába vagy a mózeskosárba (a hátára) egy időre.

Nem lesz semmi baja, ha a karunk he­lyett az ágyában sír tíz vagy tizenöt per­cen keresztül, amíg valami viszonylag nyugtató hatású dologgal foglaljuk el magunkat, például lefekszünk, megnéz­zük az e-mailjeinket, jógázunk, elmélkedünk vagy meditálunk, tévét nézünk, vagy olvasunk néhány oldalt. A babának is jót tesz, ha egy kissé kipihentebben és felfrissültebben vesszük fel újra, és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Kikapcsolódás

Használjunk füldugót, ami csökkenti a gyermek sírásának ter­heit; nem szűri ki teljesen a hangokat, csak tompítja, elviselhetőbbé teszi őket. Tegyük be a fülünkbe arra az időre, amíg szünetet tartunk, vagy amikor fel-alá sétálgatunk a babával. Elnyomhatjuk a zajt fülhallgatós zenehallgatással is.

Testmozgás

A torna kiválóan levezeti a feszültséget, amiből a hasfájós baba szüleinek sok jut. Végezzük a gyakorla­tokat otthon korán reggel a babával együtt, vagy menjünk úszni, esetleg tornázni egy olyan fitneszköz-pontba (püföljünk el, mondjuk, egy bokszzsákot), amelynek van gyermek­megőrzője, vagy vigyük magunkkal a nyűgösködő gyermeket egy kis frissítő sétára a gyerekkocsiban (ez segít a babá­nak is megnyugodni, és közben az anyu­ka is lehiggad).

Beszéljünk róla

Sírjuk ki mi is magun­kat egy megértő személy vállán, legyen az a házastársé, a gyerek orvosáé, a saját orvosunké, egy családtagé, egy barátén. A hasfájást nem fogja meggyógyítani, ha beszélünk róla, de jobban fogjuk ma­gunkat érezni, ha megosztjuk valakivel élményeinket. A legjobb megoldás, ha a helyzetünket más hasfájós babák szülei­vel tárgyaljuk meg, különösen azokkal, akik sikeresen átvészelték a viharos idő­ket, és már sima vizeken hajóznak.

Ha valóban félünk, hogy kárt oko­zunk a gyereknek, kérjünk segítsé­get

Szinte mindenkit idegesít az állan­dóan síró kisbaba. Vannak, akiknek ez a sírás már több, mint amit el tudnak viselni. Ez az idegfeszültség néha a gyer­mek elleni erőszakba torkollik. Sokkal valószínűbb, hogy átlépjük ezt a határvo­nalat, ha kezeletlen (és valószínűleg nem diagnosztizált) szülés utáni depresszióban szenvedünk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.