Babaápolás

Víz, üdítő, leves, facsart gyümölcslé a baba étrendjében

A test valamennyi anyagcsere-folyamata a víz jelenlétének köszönhetően zajlik. Ezért mindennap megfelelő mennyiséget kell fogyasztanunk belőle. A csecsemő számára, aki naponta a sejtjei közötti folyadékmennyiség felét kiüríti, a megfelelő folyadék-utánpótlás különösen fontos.

Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot kell innia, hanem azt is, hogy például ne egyen túl sok sót tartalmazó ételt, és az ételéhez mi se tegyünk sót. Elsősorban a gyümölcsök és a zöldségek sok vizet tartalmaznak, de ezek mennyisége általában nem elegendő a gyerekek szükségleteinek kielégítésére, ezért a folyadékot más formában is pótolni kell.

Ásványvizek

Általában túl sok nitrátot tartalmaznak, amely az állati és emberi szervezetek végtermékeiből (vizelet és székletürítés), valamint a mezőgazdaságban hasz­nált nitrogéntartalmú műtrágyákból, az ipari hulladékokból és a savas esőből származnak. A nitrogén oxidációjának utolsó fázisában keletkezik a nitrát (nitrogén-ammonia-nitrit-nitrát) és a szervezetben jelenlévő aminokkal reagálva nitrózamminokká alakul, ami erősen rákkeltő anyag. Ezért ha lehet, kerüljük az ásványvizet, és használjunk inkább csapvizet. Különösen a gyerekek ne igyanak szénsavas vizet és édesített üdítőket. A vizek között megkülönböztetünk kevés ásványi anyagot tartalmazó vizet és ásványvizet.

Húsleves

A húsleves tápértéke igen alacsony. A húsleves készülhet tyúkból, disznóból vagy marhából. A húsleves ásványi sókban (és vízben!) gazdag, ezért a kicsik veséjét túlterhelheti. Ezért nem nagyon javasoljuk, legalábbis egyéves kor alatt.

Facsart és centrifugált gyümölcs- és zöldséglevek

A legideálisabbak a friss, szezonális gyümölcsből vagy zöldségből házilag készített levek. Általában a gyümölcsökben lévő vitaminok gyorsan lebomlanak, ezért érdemes azonnal elfogyasztani. A vitaminon és a vízen kívül élelmi rostokat tartalmaznak (cellulóz, pektin), ezek nagyon hasz­nosak, szabályozzák a bélmozgást, jók székrekedés ellen.

Ezen kívül a különböző gyümölcsök más és más anyagokban gazdagok: az őszibarack és a sárgabarack káliumban, ami a gyerekek számára különösen fontos, az alma és a körte, valamint a déligyümölcsök fruktózban és glükózban, ami a hozzátáplálás időszakában nem annyira hasznos. Jó lehet viszont acetonkrízis esetén, vagy a nagyobb gyerekeknek, ha nagy fizikai megterhelés után vannak. Az élelmi­szeriparban előállított gyümölcsleveknek minimum 600 mg/l C-vitamint kell tartalmaznia, ezt az értéket általában hozzáadott aszkorbinsavval érik el.

Fajtái:

  • üdítő: víz, cukor, gyümölcslé (legalább 12%), aromák, színezőanyagok, szénsav, ezért lehetőleg ne adjuk;
  • gyümölcsnektár: gyümölcspüré-koncentrátum;
  • szörp: a gyümölcsléből bizonyos eljárással kivonják a víz nagy részét, amit azután otthon pótolni kell;
  • gyümölcslé 100% gyümölcsből: víz és más hozzáadott anyagok nélkül. Általában a hűtőpultokon árulják;
  • gyümölcslé 30-50% gyümölcsből: víz és cukor hozzáadásával.

Gyümölcslé: csak óvatosan!

A kereskedelemben a gyümölcslevek helyett manapság többnyire koncentrátumok (fagyasztott, dehidratált) kaphatók, amelyeket azután vízzel felengedve árusítanak. Ezeket a gyümölcsleveket étkezés közben soha ne adjuk a gyereknek, mert nagyon magas az energiatartalmuk, és igen károsak az egészségre. Felborítják a táplálkozás egyensúlyát, elveszik a gyerek étvágyát (emeli a vércukorszintet), hasfájást okozhatnak (a bélben történő erjedés miatt) és fogszuvasodást idéznek elő.

Fél óra alatt több ásványi anyagot bontanak le a fogzománcból, mint 5 óra alatt a cukor. Ezért aztán szigorúan kell venni a szájüreg tisztán­tartását. Ebből a szempontból a diétás gyümölcslevek kevésbé ártalmasak, és valószínűleg nem tartalmaznak mesterséges színezéket vagy tartósítószert.

Víz típusok és az ásványi sók jellemzői

A visszamaradt szárazanyag-tartalom az az ásványisó-mennyiség, ami a víz állandó, 180°C-on való elpárologtatása után az edényben marad.

A közepes ásványianyag-tartalmú vizek (ivóvizek) száraz­anyag-tartalma 300 mg/l és 1 g/l között van. Kisgyermekeknek kevés ásványi sót tartalmazó vizet adjunk, ami kevesebb, mint 50 mg/l. Ez nem tartalmaz nitritnyomokat, nitrogénammóniát, nehézfémeket (arzén, kadmium, króm, higany, ólom). Nem tartalmaz bifenolokat és más halogéneket sem.

Az ásványvizek több mint 1 g/l szárazanyag-tartalmúak, ásvá­nyi sókban igen gazdagok. Használhatjuk a kálcium-bikarbonátos vizet, alacsony nitráttartalommal (10 mg/I-nél alacsonyabb), mert elősegíti az emésztést.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.