Élelmiszerek

Őszibarack és nektarin származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Mindkettő édes és lédús, ám míg az egyik héja „szőrös”, a másiké sima, ezért szokás a nektarint a köznyelvben kopasz baracknak is nevezni. Az eltérő külső borításon belül azonban csaknem ugyanazt a gyümölcshúst találjuk, függetlenül attól, hogy színe sárga-e vagy fehér. Egy lényegi különbség van közöttük: az érett nektarin béta-karotin tartalma lényegesen magasabb az őszibarackénál.

Honnan származik az őszibarack és a nektarin?

Az őszibarack Kínából származik, ahol több mint 4000 éve ismerik. A csonthéjasok családjába tartozó őszibarack és nektarin a meleg, nem túlságosan párás vidéket ked­veli. Egyes feltételezések szerint a nektarin az őszibarack és a szilva véletlenszerű kereszteződésével jött létre.

Az őszibarack és a nektarin egyaránt rövid ideig tartható el, leszedés után gyorsan fogyasztandó. Hosszabb szállítás­hoz a gyümölcsöt féléretten szedik le, ami gyakran azzal jár, hogy a gyümölcs nem fejlődik ki teljesen. Az éretlenül leszedett csonthéjasok a tárolás alatt nem érnek be, vagy összetöpörödnek, a gyümölcshús íztelenné, lisztessé vagy szivacsossá válik.

Milyen alkotóelemekből áll?

A csonthéjasok családjának többi tagjával – a cseresz­nyével, szilvával és kajszibarackkal – összehasonlítva az őszibarackot és a nektarint a következőképpen jellemez­hetjük: ezeknek a legalacsonyabb a szénhidráttartalmuk, így ezek tartalmazzák a legkevesebb kalóriát. A többinél valamivel kevesebb béta-karotint, káliumot és B-vitami­nokat tartalmaznak, viszont lényegesen több vasat. Ezekben legmagasabb a cink és a réz mennyisége, és valamennyi sárga vagy narancsszínű gyümölcshúshoz hasonlóan a bioflavon mennyisége is. Az őszibarack és a nektarin aro­máját elsősorban a laktonénnek köszönheti.

Legfontosabb tudnivalók az őszibarackról és a nektarinról dióhéjban

  • Az őszibarack-termesztés nem egyszerű dolog, a biotermelők számára pedig különösen nagy kihívás, ugyanis az őszibarack nagyon érzékeny minden külső behatásra. A hagyományos ter­mesztés során ezért a többi gyümölcs­höz képest nagyobb mértékben alkal­maznak növényvédő szereket. Ha módunkban áll, válasszuk a bioterme­lők termékét.
  • Minthogy az utóbbi időben fokozott figyelmet szentelnek arra, hogy a forga­lomba kerülő gyümölcsökön minél kevesebb növényvédőszer-maradvány maradjon, jelentős mértékben javult az áru minősége.
  • Az őszibarack magját az édesiparban gyakran alkalmazzák keserűmandula helyett, például olcsóbb marcipán készítéséhez. A mag amigdalint tartal­maz, ami hő és sav hatására – nagyobb mennyiségben mérgező ciánsavvá alakul át. Az édesiparban felhasználás előtt az amigdalint kivonják a barack­magból.
Az egészségre gyakorolt hatása: Az őszibarack és a nektarin szabályozza az étvágyat, kihajt­ja a vizet a szervezetből, ezzel tehermentesíti a szívet, a vérke­ringést és a vesét.

Az őszibarack és a nektarin egészségtani jelentősége

Az őszibarack és a nektarin lédús és frissítő hatású. Mind­kettő szabályozza az étvágyat – aki étvágytalan, jobban teszi, ha előételként, és nem desszertként fogyasztja. Min­denképpen segítik azonban az emésztést, és vízhajtó ha­tásúak. A nátrium és a kálium kedvező aránya – kevés nátrium, sok kálium – segíti a vese működését is. A ter­mészetgyógyászatot elfogadó orvosok ezért vesebeteg pa­cienseiknek gyakran írnak elő gyümölcsnapot, amikor kb. másfél kilogramm őszibarackot kell megenniük.

Így sike­rül természetes úton eltávolítani a szövetekből az ott meg­kötött vizet a szív- és érrendszer tehermentesítése érde­kében. A vörösvértest-képződéshez vasra és rézre van szükség. A gyümölcsök mindkettőt tartalmazzák, és hoz­zá még C-vitamint is, ami még inkább segíti a vas beépü­lését. A cinknek nagy szerepe van szervezetünk számos anyagcsere-folyamatában, annak hiánya a sav-bázis egyensúly felbomlásához, továbbá az alkohollebontás hiányosságához vezethet. Ennek a nyomelemnek fontos szerepe van továbbá a nemi-, a pajzsmirigy- és a növeke­désihormon-képzésben, továbbá a mangánnal, a C-vita­minnal és a bioflavonnal együttműködve védi a sejteket a káros szabad gyököktől, és segíti szervezetünk védekező­rendszerét

Romlásnak indult őszibaracknál ne próbál­kozzunk azzal, hogy a hibás részt kivágjuk, a többit pedig megesszük. Ilyenkor az őszi­barackba már penészgomba került, amely­nek mérge, a patulin már elterjedhetett az egész gyümölcsben. Ezen, sajnos, csak egy módon lehet „segíteni”: ki kell dobni a gyü­mölcsöt.

Sült őszibarack

Hozzávalók (2 személyre)

10 dkg sovány túró, 2 kávéskanál vaníliás cukor, 1 kávéskanál méz, 2 őszibarack, 2 kávéskanál pirított mandulaforgács

Elkészítés

A sütőt 200 °C-ra előmelegítjük. A túrót kikeverjük a vaníliás cukorral és a mézzel. Az őszibarackot megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk. A túrókrémet a mag helyére töltjük. Az őszibarackokat hőálló edénybe tesszük, és az előmelegített sütőben köze­pes hőfokon 10 percig sütjük. Miután ki­vettük, megszórjuk a pirított mandulafor­gáccsal, és melegen tálaljuk.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.