• fül
• hallás
• nagyothallás

A nagyothallás és süketség kezelése

Prevenció első körben

Magas vérnyomás, szívbetegség és cukorbaj megelőzése. Mindegyik oka lehet az idő előtt kialakuló nagyothallásnak, mert hatásukra romlik a belső fül vérellátása. A megelőzés módszereiről az egyes állapotok tárgyalásánál olvashatunk.

Zenehallgatás halkabban. Aki fej- vagy fülhallgatón keresztül szokott zenét hallgatni, gyakran nem is veszi észre, milyen hangosan szól. Csak annyira tekerjük fel a hangerőt, amennyi a zene élvezetéhez feltétlenül szükséges, de a maximális hangerő felénél lehetőleg ne magasabbra. Ha a fülhallgatóból kihallatszik a zene, vagyis más is hallja, akkor már túl hangos; ezen a hangerőn fülhallgatón keresztül maximum öt percig, fejhallgatóval legfeljebb negyedóráig hallgassunk zenét. Ennél tovább tartó erős hanghatás halláskárosodáshoz vezethet. Mindez természetesen nemcsak a zenehallgatókra vonatkozik, hanem azokra is, akik fülhallga­tóval tévéznek, rádióznak.

Füstmentesen. A dohányfüst mindent tönkretesz a szervezetben – a hal­lást is.

Ennek oka az, hogy a füst hatására a belső fül nem kap elég vért, tehát romlik az oxigénellátása, ami a hangot felfogó szőr­sejtek pusztulásához vezet. Minél kevesebb a szőrsejt, annál kevesebb hangingerület jut el az agyba, tehát gyengül a hallás.

Több B-vitamint! Egyre több tudományos adat utal rá, hogy a B-vita­min-hiányban szenvedők körében sok a nagyothalló. Főleg a folsav és a B₁₂ alacsony szintje veszélyes. Holland kutatók hétszázhuszonnyolc idős ember részvételével végeztek kísérletet. Két csoportra osztották az alanyokat: az egyik csoport három éven keresztül mindennap 800 µg folsavat, a másik placebót kapott.

A B-vitaminok hatására csökken a vérben az ereket károsító homo-cisztein szintje. Ha kevesebb van ebből a szervezetben képződő káros aminosavból, testszerte javul a vérellátás, így a belső fülben lévő szőrsej­tek is több tápanyagot és friss oxigént kapnak. Ez fontos, hiszen tartó­san fennálló, erős zajhatás akár 70 százalékkal csökkentheti a belső fülben lévő csiga vérellátását. A B-vitaminok legjobb élelmi forrásai a levélzöldségek, a hüvelyesek, a dúsított cereáliák, valamint a tenger gyümölcsei (főleg a kagylók).

Prevenció második körben

Rendszeres testmozgás. Egy kísérlet során tizenhét egészséges fiatalem­ber két hónapon át heti két alkalommal félórát kerékpározott naponta, majd a sportolást követően erős zajoknak tették ki őket.

A szakemberek szerint arról lehet szó, hogy a rendszeresen sportolók szíve megerősödik. Az erős szív hatékonyabbá teszi a keringést (amit a testmozgás eleve javít), így több oxigéndús vér jut a belső fül érzékeny szőrsejtjeihez, amelyek így ellenállóbbá válnak a zaj okozta károsító hatásokkal szemben, illetve könnyebben regene­rálódnak. A rendszeres túrázás, kocogás vagy tempós séta hasonlóan kedvező hatásfokkal védi a hallást.

A jótékony mangold. Ez a nálunk kevésbé ismert főzeléknövény 75 mg/100 g magnéziumot (Mg) tartalmaz, mely a kutatások szerint óvja a hallást. Egy kísérletben húsz férfit két csoportra osztottak: min­den első alany tíz napon át naponta ivott 122 mg magnéziumot tartal­mazó italt, minden második pedig placebót kapott. A tíz nap elteltével a hallósejtjeiket igencsak terhelő „fehér zajnak” tették ki őket.

Sok magnéziumot tartalmaz a paraj, a tökmag, az árpa, a búzakorpa, az étkezési búzacsíra és a zab­korpa is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.