Betegségek és megelőzésük

A székrekedés okai és kezelése

Tünetek

Olykor kevésen múlik, hogy makkegészségesnek érezzük magunkat: ilyen csekélység lehet az időnkénti „szorulás”. A székelés normál gyako­risága alkattól, életmódtól, lelki hatásoktól, biológiai ciklusoktól függő­en tág határok között mozog: van, aki napjában többször, de olyan is akad, aki csak két- vagy háromnaponta ürít, és még ebben sincs semmi kóros.

A ritka székelés önmagában nem székrekedés, csak ha az alábbi tünetek fennállnak. Oka többnyire az elégtelen rost- és folyadékbevitel, de szorongás, terhesség, cukorbetegség, valamint gyógyszerek is elő­idézhetik.

Tipp: a rostdús étrend és a napi rendszeres testmozgás 68%-kal csökkenti a székrekedés kialakulásának valószínűségét.

Prevenció első körben

Több rostot!

Kutatási eredmények! Az amerikai Harvard Egyetem kutatói több mint hatvan­ezer nő egészségi állapotának nyomon követése után arra az eredményre jutottak, hogy akiknek étrendje naponta legalább 25 g rostot biztosít, azok körében majdnem felével (pontosan 46 százalékkal) ritkább a szék­rekedés, mint akik ennél kevesebbet fogyasztanak; leggyakrabban akkor jelentkezik ez a probléma, ha a napi rostbevitel nem éri el a 15 g-ot.

A rost feldúsítja a székletet, melynek továbbítása ily módon könnyebbé válik a bélbolyhok számára. Valószínű, hogy a rostok magát a bélmoz­gást is felgyorsítják.

A napi 25 g rost beviteléhez reggelire fogyasszunk zabkását vagy rostdús gabonapelyhet (bogyós gyümölcsökkel és búzacsírával, lenmag­gal megszórva, hogy még több rostot biztosítson), a tízóraira, uzsonnára való szendvics alapja teljes kiőrlésű (korpás vagy magos) kenyér legyen; ebédre, vacsorára gerslit vagy barna rizst tegyünk köretként a tányérra. Emellett egész nap nassoljunk sok gyümölcsöt és zöldséget, köztük hü­velyeseket. Ha bevezettük, tartsuk is ezt az étrendet, mert érdemi hatás csak néhány hét után várható.

Több folyadékot! Aki már egy ideje rostdús táplálékon él, mégis székreke-déses, tegye le a könyvet, és siessen ki a konyhába vizet inni. Rostkiegészítők szedése esetén különösen fontos a folya­dékpótlás. Amikor egy kísérletben száz­tizenhét, krónikus székrekedésben szen­vedő személy rostkiegészítőket szedett, és egyik csoportjuk napi 2 liter, másik csoportjuk 1 liter vizet ivott, az előbbiek bélműködése a kúra végére jelentősen javult.

Jótékony gyaloglás. A témában végzett egyik (holland) kísérlet krónikus székrekedésben szenvedő résztvevői naponta félórát tempós sétával töl­töttek. Egy idő után lényegesen enyhültek szorulásos panaszaik, székle­tük ritkábban volt kemény, és a megemésztett táplálék gyorsabban ha­ladt végig a béltraktuson – tehát minden módon javult a bélműködésük. Összességében harmadával csökkent azoknak a betegeknek a száma, akiknek az állapota a kísérlet ellenére sem javult.

Kutatási eredmények! Az amerikai Harvard Egyetem kutatói több mint hatvanezer nő bevonásával végzett vizsgála­tukban megállapították, hogy akik naponta végeznek valamilyen test­mozgást, azok között 44 százalékkal ritkább a székrekedés, mint tunya életmódot folytató kortársaik között. A hébe-hóba, hetente egyszer vagy kétszer vagy ritkábban végzett testmozgás azonban nem segít!

A sportolás mellett a rostbevitel fokozására is törekedni kell, mert a székrekedés megelőzésében ez a két tényező együtt jóval hatékonyabb, mint külön-külön. Az említett amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a fizikailag aktív, rostdús étrenden élő nők között 68 százalékkal ritkábban fordult elő székrekedés mozgásszegény életmódot folytató és rosthiányo-san táplálkozó kortársaikhoz képest.

Makacs székrekedésre biológiai visszacsatolás (biofeedback)

Az észak-amerikai lowa állam egyetemének kutatói szerint a krónikus székrekedésben szenvedők harmadánál a hagyo­mányos orvosi módszerekkel nem érhető el javulás. Létezik a bélnek egy alig ismert, ritka betegsége, melynél a bélpe­risztaltika túlságosan gyenge és koordinálatlan, emiatt az érintett egész élete során székrekedésben szenved, sőt azt is alig érzékeli, hogy mikor kell ürítenie.

A megoldás ebben az esetben a biológiai visszacsatolás (biofeedback) lehet, mely műszéklet és egy ceruzavékonyságú végbélszonda alkalma­zásából áll, és állítólag az esetek 80 százalékában hatékony: segítségével ugyanis az érintett meg tudja tanulni, hogy megfelelő időben ürítsen, elkerülve ezzel a székrekedést.

Prevenció második körben

A jótékony szilva. A kutatások megerősítik, amit sokan saját tapaszta­latból is tudnak: a szilva erőteljesen megmozgatja a beleket. A jelenség hátterében az áll, hogy a gyümölcsben lévő vegyületek egyrészt serken­tik a bél perisztaltikus mozgását (féregszerűen gyűrűző összehúzódásait), másrészt nedvesítik, síkosítják a bélfalat: mindkettő jelentős mértékben könnyíti a béltartalom továbbítását.

Kutatási eredmények! Az amerikai Bostoni Egyetem ku­tatói megállapították, hogy a szilva – aszalva, lé vagy lekvár formájában -minden más tápláléknál erőteljesebben serkenti a bélmozgást.

Gyógyszerhatások. Szakértők becslése szerint a székrekedés az esetek jelentős részében (akár 40 százalékban) gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Aki az alábbi készítmények valamelyikét vagy kombinációját szedi, és rendszeresen kemény a széklete, tájékoztassa orvosát, és kérje más, a bélmozgásra kevéssé ható gyógyszer felírását: savkötők (melyek­ben alumínium- vagy kalciumvegyület van), antidepresszánsok, antihisztaminok, kalciumcsatorna-blokkolók, vízhajtók, vaskészítmények, opiátok, pszeudo-efedrin (egyes nátha elleni szerek hatóanyaga).

Evés után fél órával menjünk vécére. A bél gyűrűző mozgása, a béltar­talmat továbbító gasztrokolikus reflex evés után nagyjából fél órával lép működésbe. A gasztroenterológusok azt ajánlják a székrekedéses ember­nek, hogy főétkezések után ennyi idővel üljön vécére, mert ilyenkor könnyebb a székelés. Ha a módszer eredménytelen, kár tovább próbál­kozni: a vécén való hosszas és hiábavaló ücsörgés eltékozolt idő.

Összefoglalás

Okai. A bélsár beszáradása, megkeményedése, illetve a bél­mozgás renyhesége. Mindezek hátterében rostszegény táplálko­zás, elégtelen folyadékbevitel, öregedés, rendszertelen széke­lés, gyógyszerek mellékhatása vagy valamilyen betegség (pél­dául cukorbetegség) állhat.

Figyelmeztető tünetek. Heti kettőnél kevesebb ürítés, kemény széklettel, nagyfokú erőlködéssel és olyan érzéssel, mintha az ürítés nem sikerülne maradéktalanul; az erősen beszá­radt és felgyülemlett széklet ürítése komoly fájdalommal jár, és végbélrepedést is okozhat; fel­fúvódás, bélcsikarás, súlyosabb esetben bélgörcs jelentkezhet.

Új fejlemények. Norvég kuta­tók megállapították, hogy a kró­nikus székrekedésben szenvedők körében kétszer olyan gyakori a visszatérő, rendszeres fejfájás, mint akiknél nincsenek székelési problémák. Minél gyakoribb a fejfájás, annál súlyosabb a szék­rekedés. Az orvosok egyelőre még kutatják az összefüggés okát, de arra figyelmeztetnek, hogy a morfium-, kodein- és oxycodontartalmú erős fájdalom­csillapítók súlyosbíthatják a székrekedést.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.