Betegségek és megelőzésük

Szemszárazság – így kezeljük!

Tünetek

A könny nem csak érzelmek hatására termelődik: szerepe lényegesen sokrétűbb ennél, hiszen folyamatosan védi a szemet a kiszáradástól, a fertőzésektől, a portól és egyéb idegen testektől. Minden pislogás új nedvesítő réteggel – könnyfilmmel – vonja be a szem elülső felületét; a nedv nem más, mint víz, olajok, fehérjék, sók és nyálka finoman ki­egyensúlyozott, bonyolult keveréke.

Ha azonban túl gyorsan párolog, vagy nincs elég utánpótlása, szemszárazság lép fel, aminek háttérében számos tényező állhat, például öregedés, állandó tévézés vagy számító­gépezés, kontaktlencsehordás. A nap vagy a szél szárító hatása, esetleg gyógyszerszedés is okozhatja. íme néhány módszer, amellyel a probléma elkerülhető.

Tipp: ha hetente öt-hat alkalom­mal omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszereket fogyasztunk, 68%-kal csökken a száraz szem ­szindróma kialakulásának kockázata.

Prevenció első körben

Rendszeres pislogás. A percenkénti pislogások száma normál körülmé­nyek között tizenhét-huszonkettő, intenzív nézéskor (például olvasásnál, autóvezetésnél) lényegesen kevesebb, olykor csak négy; akik meredten figyelik a monitort – például számítógépes játék közben -, azok eseten­ként csak kettőt-hármat pislognak percenként. Ha hosszabb ideig nem pislogunk, a szem elülső felszínét védő könnyfilm felszakad, elpárolog, a szaruhártya szárazzá és védtelenné válik.

Ezt elkerülendő olvasásnál legalább minden lapozáskor, vezetésnél a visszapillantó tükörbe nézés­kor (tehát percenként többször) pislogjunk egyet. Számítógépezésnél pedig a „húszas szabályt” kell alkalmazni: húszpercenként húsz másod­percig tartó gyakori pislogással pihentessük a szemet: vegyük le a szem­üveget, nézzünk ki az ablakon, vagy tekintsünk körbe a szobán.

Lejjebb a monitorral! Számítógéppel végzett munka közben gyakori, hogy fel-felpillantunk a monitor felső részére; ez duplájára növeli a szemszárazság ki­alakulásának a kockázatát. A szemhéj ugyanis felfelé nézésnél fedi a legkevés­bé a szaruhártyát, így tehát sokkal könnyebben kiszárad a szem, mint pél­dául könyvolvasásnál, amikor a szemhéj nagyobb felületen takarja a szemfel­színt. A monitort vagy a széket úgy állítsuk be, hogy miközben a talpunk a földön nyugszik, a képernyő felső harmada (inkább a felső széle) essen szemmagasságba.

Jótékony zsiradékok. Egy jó hírű bostoni kórház orvosai több mint harmincezer nő bevonásával megvizsgálták, hogyan függ össze a szem egészsége és a táplálkozás.

Kutatási eredmények! Kiderült, hogy a szárazszem-szindróma azok körében a legritkább, akiknek étrendje a legtöbb egészséges zsiradékot tartalmazza. Számszerűleg: azoknál, akik legalább heti öt-hat alkalom­mal tonhalas szendvicset vagy más olyan táplálékot fogyasztottak, mely bőségesen tartalmazott omega-3 zsírsavakat, a többi alanyhoz képest 68 százalékkal ritkábban jelentkezett az állapot.

Tonhal vásárlásakor a sárga úszójú fajtát válasszuk, mert jóval kevesebb benne a tengervízből lerakódott higany, mint a fehér, a csíkos hasú vagy a hosszú szárnyú tonhalban; még jobb, ha tonhal mellett más tengeri halakat is eszünk, például lazacot, laposhalat, szardíniát, heringet. Sok ómega-3 zsírsav van a lenmagban, a len- és repceolajban, a szójában, a tökmagban, a dióban is.

A szemészek szerint a halolaj- és lenolajkapszula szintén csillapítja a szemszárazságot, de a szükséges dózis kérdésében még nincs egyetértés. Addig is alkalmazzunk olyan halolajat, amely kapszulánként napi 1 gramm DH A + EPA-t tartalmaz, és kövessük a készítmény használati utasítását. Legyünk türelmesek, mert érdemi hatás elég sokára, olykor csak negyedév múltán tapasztalható. A kapszulák patikában, bioboltban kaphatók. Érdemes ellenőrizni az összetételt a készítmény dobozán, mert a kapszulák olajtartalma változó.

Füstmentesen. Az amerikai Wisconsin állam orvosegyetemének kutatói több ezer személy bevonásával azt vizsgálták, hogyan függ össze a szem egészsége és az életmód.

Kutatási eredmények! Kiderült, hogy a dohányosok körében 82 száza­lékkal gyakoribb a szemszárazság, mint a nem dohányzóknál!

Újabb ok tehát, hogy szabaduljunk meg ettől a káros szokástól.

Gyógymódok száraz szemre

Szemcsepp. Léteznek vényre kapható szemcseppek, melyek fokozzák a könnytermelést. Valószínűleg a szemfelszín gyul­ladásának csillapítása útján hatnak.

Könnyelvezetés megakadályozása. Parányi implantátumokkal a szemész el tudja zárni azokat a kis nyílásokat, melyeken keresztül a könny a szemfelszínről elfolyik, így a könny tartósabban a szaruhártyán marad. Először általá­ban csak ideiglenes dugót helyeznek fel: véglegest csak ak­kor, ha a megoldás hatékonynak mutatkozik. Más módszer a könnyelvezető elégetése. Rendszerint nagyfokú szemszá­razság esetén alkalmazzák, amikor minden más kezelési mód hatástalannak bizonyul.

Prevenció második körben

Rozácea, szemhéjgyulladás. A rozáceások mintegy felénél a bőrbaj ráhú­zódik a szemhéjra (ocularis rosacea), és a szemszárazság mellett irritációt és gyakori árpát okoz. Aki rozáceában szenved, tájékoztassa róla szemé­szét, és vizsgáltassa meg, nem érintett-e a látószerve. A szemhéj szélének gyulladása (blepharitis), illetve befelé vagy kifelé fordulása (főleg idősebb korban gyakori) szintén szemszárazsághoz vezethet, mert úgy befolyá­solja a pislogást, hogy a könny film nem vonja be egyenletesen a szem­felszínt. Szakorvosi kezeléssel ezek az állapotok gyógyíthatók, illetve korrigáihatók.

Műkönny használata. Akinek a szeme hajlamos a kiszáradásra, tartson magánál műkönnyet, mert az állapot akkor is fellép, ha nagyon száraz a levegő, például légkondicionált vagy központi fűtéses helyiségekben, gépkocsiban, repülőgépen. Gyakori (naponta többször történő) haszná­latnál tartósítószer nélküli műkönny alkalmazása javasolt!

Egyéb tudnivalók

Okai. Öregedés; változókorba lépő nőknél hormoningadozások; pislogást vagy könnytermelődést befolyásoló szembetegségek; bizonyos gyógyszerek (antihisztaminok, vízhajtók, altatók, fo­gamzásgátlók, triciklikus anti­depresszánsok); száraz levegő; egyes betegségek, például dia­bétesz, reuma, SLE, szkleroder-ma, Sjörgen-szindróma; kontakt­lencse viselése; állandó tévézés vagy számítógépezés.

Figyelmeztető tünetek. Száraz, égő, szúró, viszkető vagy idegentest-érzés a szemben (mintha homok irritálná), súlyo­sabb esetben kifejezett fájdalom; fokozott fény-, szél-, füstérzé­kenység; nyúlós, ragacsos csipa termelődése; nehéz pislogás; estére kifáradó szem; a nap végén vagy sokáig tartó közelre nézés után homályos látás.

Új fejlemények. A lézeres szemműtétet (LASIK) követően a páciensek fele több hónapon át szemszárazságról panaszko­dik, 10 százaléknál pedig vagy tartósan megmarad az állapot, vagy egyre romlik. Ezért akinél eleve fennáll a szárazszem-szind­róma, ellenjavallt a beavatkozás.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.