Divertikulózis megelőzése, tünetei és kezelése
Tünetek
Problémát rendszerint nem okoznak, ám ha a bélsár megreked egy ilyen zsákocskában, az begyulladhat és elfertőződhet: ekkor divertikulitiszről beszélünk, mely heves alhasi fájdalommal, lázzal, hányingerrel és székrekedéssel vagy hasmenéssel jár, súlyos esetben pedig bélelzáródás, a bélfal megrepedése is bekövetkezhet. Ha a divertikulumnál elpattan egy ér, bélvérzés is felléphet. A divertikulumok kialakulását (a divertikulózist) és ezek gyulladását (a divertikulitiszt) egyaránt megelőzhetjük az alábbi lépésekkel.
Prevenció első körben
Több élelmi rostot! Amikor az amerikai Harvard Egyetem kutatói négy éven át közel negyvennégyezer férfi egészségét és táplálkozási szokásait követték nyomon!
Az élelmi rostok – bőséges mennyiségű folyadékbevitel mellett – jótékonyan fellazítják a bélsarat, és megkönnyítik a salakanyagok továbbítását és ürítését. Ennek köszönhetően csökken a bélfalat belülről feszítő nyomás.
Ez a kedvező belső környezet a jelek szerint gátolja az immunrendszer túlreagálását és a divertikulumok ennek következtében történő gyulladását.
A rostbevitel csak fokozatosan növelhető, különben árthat!
Az első egy-két hónap során hetente csak egy-, legfeljebb kétféle rostdús élelmiszer beiktatásával bővítsük, illetve korrigáljuk az étrendet, hogy bélrendszerünknek legyen ideje alkalmazkodni. Ne feledkezzünk meg a napi elegendő folyadékbevitelről sem, különben a rost nem tud megduzzadni, megfekszi a gyomor-bél rendszert, és a belekben sem fejti ki a kellő hatást. A napi rostbevitel ideális mennyisége 20-30 g. Ezt könnyen biztosíthatjuk, ha rostos gabonapehellyel indítjuk a napot.
Rostkiegészítők. Aki élethelyzete vagy más okok miatt nem tud naponta 30 g rost beviteléről gondoskodni, szedjen rostkiegészítőket. Biztonságosak, és jól pótolják a hiányt, de amikor éppen kiújulnak a divertikulitiszes panaszok, kerülni kell az alkalmazásukat, mert súlyosbíthatják az állapotot.
Nassolás egészségesen:
Vörös húsok helyett csirke vagy hal:
Aki ugyanilyen gyakorisággal löncshúst, marha- vagy sertéspárizsit, krinolint, sonkát vagy hasonló hidegkonyhai húskészítményt eszik, annál duplájára, a heti rendszerességgel virslit vagy szafaládét evők esetében pedig 86 százalékkal nő a kockázat. Ezzel szemben a szárnyasok és a halak fogyasztása jóval kevésbé veszélyes!
Egyes szakértők úgy vélik, a vörös húsok a bélbe kerülve olyan vegyületek kiválasztására késztetik az emésztő baktériumokat, melyek meggyengítik a bélfalat, tehát könnyebben alakulnak ki gurdélyok.
Kávé, tea? Jöhet! Régebben a bélbajos embert az orvos eltanácsolta a teától, kávétól. Az újabb kutatások azonban azt jelzik, hogy e közkedvelt italok nem súlyosbítják a divertikulózis tüneteit. A kávét azonban ne éhgyomorra igyuk.
Idősebbek is elkezdhetik... Egy kimutatás szerint a rendszeres testmozgás 48 százalékkal csökkenti a divertikulitisz kockázatát. A magyarázat az lehet, hogy mozgás hatására felgyorsul a bélsár továbbítása. A kocogás tűnik a legjobbnak, de a kondíció megőrzésének szinte bármilyen formája megfelel (túrázás, úszás, kertészkedés, mozgásos játék az unokákkal), főleg, ha rostdús táplálkozással párosul, mondják a szakértők.
Evés után irány a vécé. A kemény vagy feltorlódott bélsár okozta erőltetett székletürítés nagyon megterheli a bélfalat; ha tartósan fennáll a terhelés, divertikulumok keletkezhetnek. Aki székrekedésre hajlamos, a könnyebb ürítés érdekében szokjon rá, hogy a főétkezések után nagyjából félórával felkeresi az illemhelyet: ilyenkor lép működésbe ugyanis a gasztrokolikus reflex, a belek féregszerűen gyűrűző mozgása, mely a béltartalom kihajtásával helyet csinál az új táplálék feldolgozásához.
Gyógyszerhatások. Kérdezzük meg az orvost, hogy nem a szedett gyógyszer okozza-e székrekedésünket, mely gyakori az alumínium- vagy kalciumtartalmú savkötők, antidepresszánsok, antihisztaminok, kalciumcsatorna-blokkolók, vízhajtók, vaspótlók, ópiátos fájdalomcsillapítók, valamint a náthára alkalmazott pszeudoefedrin szedése során. Ha úgy érezzük, szükséges, írassunk fel másféle készítményt, amelytől a bélsár nem szárad be.
Prevenció második körben
Több egészséges zsiradékot! A bélgyulladás jelentősen súlyosbíthatja a divertikulitisz tüneteit. Az irritáció azonban kivédhető, ha étrendünk bőségesen tartalmaz ómega-3 zsírsavakat (fő forrásaik az olajos húsú tengeri halak) és például lenolajat.
Jótékony probiotikumok. A divertikulitisz valósággal megtizedeli a bélbaktériumokat. Probiotikus készítmények fogyasztásával azonban pótolhatók e fontos mikroorganizmusok, melyek kulcsszerepet játszanak az emésztésben, a bélsár hatékony továbbításában, a bélnyálkahártya védelmében, sőt a gyulladást is enyhítik.
Főleg a Lactobacillus acidophilus, az L. plantarum, a Saccharomyces boulardii és a bifidobaktériumok jótékony hatásúak. Olyan probiotikus készítményt keressünk az üzletben, amelyben ezek megtalálhatók. Az élőflórás joghurtkészítmények is hasznosak lehetnek.
A probiotikumok alkalmazása önmagában persze nem mindenkinél elég a divertikulitiszes rohamok megelőzésére, és nem helyettesítheti a szakszerű terápiát. A bélbeteg ember tehát minden esetben kövesse orvosa tanácsait, tartsa be az életmódra, táplálkozásra vonatkozó utasításokat, és szedje az előírt készítményeket.
Súlykontroll. Régebben a divertikulitisz túlnyomórészt az ötvenen túliak betegsége volt, amit az állandó rostszegény étrend és az évtizedeken át fennálló, krónikus székrekedés idézett elő. Jakabban az orvosok egyre több fiatalnál diagnosztizálják a betegséget. Oka a nyugati világban és nálunk is szinte járványszerűen terjedő fiatalkori elhízás, mely a bélfal idő előtti elgyengüléséhez és divertikulum képződéshez vezet.
A megoldás: fogyni kell! Persze nem drasztikus fogyókúrával, hanem életmódváltással, amelynek fontos része az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Heves, nyilalló alhasi fájdalom (többnyire bal oldalon lent) vagy több napon át tartó enyhébb – esetleg időnként súlyosbodó -fájás; láz, hányinger, hasmenés vagy székrekedés, felfúvódás, gázosság. Súlyos, bélgörcs jellegű fájdalom, illetve bélvérzés esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Új fejlemények. A közelmúltban az orvosok még eltanácsolták a divertikulózisos beteget a diófélék, magvak és a pattogatott kukorica fogyasztásától, mondván: a darabkák megrekedhetnek a gurdélyokban. Mára megváltozott a szemlélet, többek között annak a tizennyolc éven át tartó nagyszabású vizsgálatnak köszönhetően, melynek során a kutatók közel félszázezer férfi táplálkozásának és egészségének összefüggéseit követték nyomon.
Kiderült, hogy e rostdús, egészséges táplálékok biztonságosak, nem súlyosbítják a bélproblémát, sőt: akik hetente kétszer pattogatott kukoricát esznek, azok körében 28 százalékkal ritkábbak a heveny bélpanaszok, mint azoknál, akik nem élnek vele.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.