Betegségek és megelőzésük

Depresszió tünetei és kezelése

Tünetek

Amikor a krónikus betegségek hátterében álló, leggyakoribb egészségi problémákról kérdeztünk több mint száz orvost, meglepő módon a dep­ressziót sorolták az egyik fő helyre (nem sokkal a magas vérnyomás mögé). A depresszió a cukorbetegségtől az infarktusig szinte minden súlyos betegség kockázatát növeli; a fejlett világban a munkaképtelenné válás egyik fő oka. Sajnos nem is lehet egykönnyen megszabadulni tőle.

Elsősorban tehát a megelőzésre kell törekedni, illetve arra, hogy minél ritkábban következzen be visszaesés (a súlyos depresszión átesettek 60 százalékánál újra jelentkezik az állapot). íme néhány hasznos lépés, mely a kutatások szerint segíthet ebben.

Tipp! Ha megtanuljuk helyesen kezelni az életben adódó problémákat, 61%-kal csökken a depresszió kialakulásának kockázata.

Prevenció első körben

Problémamegoldás. Egy megoldhatatlannak látszó problémával vagy élethelyzettel való szembesülés gyakran okoz depressziót. Ha elsajátítjuk a szokatlan és nehéz szituációk kezelésének módszereit (ami lényegében nem más, mint prevenciós stratégia a mentális egészség folyamatos karbantartása érdekében), a depresszió elkerülhető.

Kutatási eredmények! A kutatók egy vizsgálat során olyan idős emberek sorsát követték nyomon, akiknél sárgafolt-elfajulást (makuladegeneráció – vaksággal fenyegető, súlyos szembetegség) diagnosztizáltak. Kiderült, hogy akiket megtanítottak arra, miként lehet leküzdeni a látás romlásával járó min­dennapi nehézségeket, azok közül a diagnózis utáni hónapokban 61 százalékkal kevesebben lettek depressziósak, sőt a megszokott, kedvelt tevékenységeikkel is jóval kevesebben hagytak fel közülük (ami nagyon lényeges a depresszió megelőzésében), mint azok, akik nem vettek részt ilyen felkészítésben.

A problémák kezelésének egyszerű módja például az, hogy leülünk, és összeírjuk, mi minden nyomaszt bennünket, majd mindegyik tételhez kidolgo­zunk három konkrét lépést, mely elve­zethet a megoldáshoz; nagy segítséget nyújthat ebben a család és a baráti kör is. Kognitív viselkedésterápiában jártas szakemberhez is fordulhatunk.

Optimista életszemlélet. A mindennapi tapasztalat mellett számos kutatási eredmény igazolja, hogy a derűlátó em­ber jóval kevésbé hajlamos a depresszió­ra, mint a pesszimista. Egy kísérletben hetvenegy idős embert kérdeztek meg arról, milyen események bekövetkezésére számítanak az előttük álló négy hétben; a hónap végére depressziós tünetek jelentkeztek azoknál, akik csupa rossz dolgot soroltak fel, a derűlátók esetében viszont nem észleltek ilyesmit, függetlenül attól, hogy a valóságban hogyan alakultak az események.

Tíz gyors kedélyjavító

Ha rossz napunk van, és magunk sem tudjuk, miért, de türel­metlenek és gorombák vagyunk másokkal, az alábbi mód­szerek hatására pillanatokon belül javulni fog a közérze­tünk, és helyreáll lelki egyensúlyunk.

  • Csevegés telefonon. Hívjunk fel egy jó barátot, ismerőst, és beszélgessünk vele kedélyes semmiségekről: garantált az azonnali stresszoldás!
  • Séta vagy sütkérezés a napon. A napfény ugyanúgy jó­kedvre derít, mint a testmozgás.
  • Vendégvárás kávéval. Meghitt baráti diskurzus a koffein élénkítő hatásával párosítva: kell ennél jobb?
  • Erényeink, javaink számbavétele. Érdemes sorra venni, mennyi jót adott az élet, és máris háttérbe szorulnak a problémák.
  • Muskátliültetés. A kertészkedés tevékeny öröme, a növé­nyekkel való foglalatoskodás, a virágok színe, illata pilla­natok alatt felderít.
  • Kenyérsütés. Kevés dolog olyan nyugtató hatású, mint a frissen sült kenyér vagy cipó egész lakást betöltő, mennyei illata.
  • Lomtalanítás. A fölösleges holmik kidobálása rendezett otthont teremt, és jóleső elégedettséggel tölt el. A nem használt ruhákat adjuk oda a rászorulóknak: a másokon való segítés nagyszerű, felemelő érzés.
  • Meleg, relaxáló habfürdő. Gyújtsunk hozzá gyertyát (a levendula- vagy vaníliaillatú hatékonyan oldja a szoron­gást, és javítja a közérzetet), majd merüljünk el a habok­ban könnyed, kellemes olvasmánnyal, fürdőgolyócskákkal, vagy egyszerűen csak ernyedjünk el, és relaxáljunk a víz­ben 20-30 percet: a gondűzés mennyei módja!
  • Bundás barátaink. Egy kedves négylábú állat visszahozza az ember életkedvét, oldja a stresszt, és rengeteg öröm forrása.
  • Egy kocka étcsokoládé. Polifenol- (antioxidáns hatású vegyületek) tartalmának köszönhetően fokozódik az agyban a szerotonin termelődése; ha sok van ebből a vegyületből, az ember jókedvű, ha kevés, levert.

Nem mindenki született optimista, de bárki elsajátíthatja a pozitív hozzáállás képességét. A derűlátás alapja az a meggyőződés, hogy az életben adódó problémák csak átmenetiek: idővel minden jobbra fordul. Akinek például rosszindulatú a főnöke, ne panaszkodjon folyton emiatt, főleg pedig ne hagyja, hogy ez elrontsa a hangulatát, hanem keressen feloldódást a munkájában vagy a kollégák között, esetleg helyeztesse át magát másik osztályra, vagy változtasson munkahelyet.

Az optimizmus­nak értelemszerűen az is ismérve, hogy mindenben a jót látjuk. A mell­rákkal diagnosztizált pesszimista nő például azonnal kétségbeesik: meg van győződve róla, hogy a kemoterápiától még betegebb lesz, kihullik a haja, és úgyis meghal a végén. Az optimista ezzel szemben örül, hogy a fejlett orvostudomány korában él, amikor a mellrák már hatékonyan gyógyítható, a kemoterápiának pedig jóval kevesebb mellékhatása van, mint korábban.

Havi terápia. Akinek már volt súlyos depressziója, az megelőzheti a visszaesést, ha minden hónapban elmegy a pszichológushoz vagy a pszi­chiáterhez.

Kutatási eredmények! A kutatók egy véletlenszerű vizsgálatban kilencvenkilenc, korábban súlyos depresszión átesett nőt utaltak be interperszonális pszi­choterápiára (IPT); az ülésekre két éven át – vagy amíg a depressziójuk újra nem jelentkezett – hetente, kéthetente vagy havonta került sor. (Az IPT olyan rövid távú, verbális, ambuláns pszichoterápiás kezelés, mely például gyászmunkával, társadalmi szerepváltással, kapcsolatte­remtési nehézségekkel összefüggő lelki problémák megoldására törek­szik.) Az eredmény: azoknál a nőknél, akik nem hagyták félbe a keze­lést, mindössze 25 százalékban jelentkezett újra a depresszió (szemben az átlagos 60-nal), függetlenül attól, hogy milyen gyakran került sor a beszélgetésekre.

Tegyünk a magány ellen! Lépjünk be valamilyen egyletbe, klubba, sportkörbe, vállaljunk társadalmi munkát gyermekünk vagy unokánk iskolájában, vegyünk részt karitatív tevékenységekben, járjunk vallásos közösségbe – a lényeg, hogy sokat legyünk emberek között, mert a rend­szeres társasági élet a kutatások szerint a depresszió egyik leghatékonyabb ellenszere.

Prevenció második körben

Szorongásoldás. Aki rendszeresen és nyilvánvaló ok nélkül nyugtalan­kodik, képtelen feldolgozni élete valamely eseményét, állandóan rágódik valamin, vagy kórosan fél bizonyos élethelyzetektől (például tömegben vagy az utcára lépve), az szorongásos zavarban szenved; ez az állapot a depresszió előszobája. Minél súlyosabb a szorongás, annál nagyobb a depresszió kockázata.

A tudományos magyarázat szerint a szorongásos ember agyában rendellenes a szerotonin termelődése és felhasználása (e vegyület erősen befolyásolja a kedélyállapotot), de az is előfordulhat, hogy a szorongás oly mértékben hat az életvitelre, a társas kapcsolatok­ra, hogy ettől alakul ki a depresszió. Bárhogy legyen is, a szorongásos zavar kezelésének legjobb módja a kognitív viselkedésterápia; az ebben jártas pszichológus minden bizonnyal nagy segítségünkre lesz.

Elő az edzőcipővel! Számos kutatási eredmény hangsúlyozza a testmozgás közérzetjavító és a depresszió tüneteit enyhítő hatását, sőt arra is megannyi bizonyíték van, hogy akik rendszeresen mozognak, azoknál általában ki sem alakul a betegség.

Kutatási eredmények! Egy újabb angol vizs­gálat szerint ilyen szempontból az in­tenzív sportolás (például foci, futás, ko-sarazás) a leghatékonyabb, legalábbis a középkorú férfiak esetében. Egy reumás idős betegek bevonásával végzett vizsgálatból az derült ki, hogy már az egysze­rű (de rendszeres) aerobikozás is sokat segít a depresszió enyhítésében.

Ám csak az egész testet igénybe vevő, a szí­vet és a teljes keringési rendszert „meg­dolgoztató” mozgásformák tűnnek ha­tékonynak: a lassú séta vagy a súlyzózás például nem sokat ér.

Vacsorára halat! Talán furcsán hangzik, de igaz: heti két adag lazac, makréla vagy tonhal elfogyasztásával kordában lehet tartani a depressziót! E zsíros húsú hidegtengeri halak bőséges forrásai az omega-3 zsírsavaknak. Azokban az or­szágokban, ahol a lakosság étrendje bő­velkedik egészséges zsiradékokban, fel­tűnően ritka a depresszió.

Egy vizsgálat kimutatta, hogy feleannyi a depressziós nő azok körében, akik rendszeresen tengeri halat esznek ebédre vagy vacsorára, mint azok közt, akik csak elvétve vagy egyáltalán nem fogyasztanak ilyesmit.

Aki nem szereti a halat, vagy nem tud hozzájutni, naponta szedjen legalább 2 g omega-3 zsírsavat tartalmazó halolajkapszulát (lehetőleg orvosi jóváhagyással).

Jegyezzük meg! Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy kerülendő a napraforgó- és kukoricaolaj használata, ahogy a chipsek és általában minden olyan zsí­ros nassolnivaló fogyasztása is, amely az omega-3 jótékony hatásait kiol­tó omega-6 zsírsavakat tartalmaz. (A repce- és olívaolaj azonban nagyon egészséges.) Tulajdonképpen nem az omega-6 egészségtelen, hanem az, ha e két zsírsav egészséges egyensúlya felborul az utóbbi javára.

Segít a jó alvás. A kutatók korábban úgy vélték, hogy az álmatlanság depressziótünet. Mára kiderült, hogy rendszerint megelőzi a depresszió kialakulását: a két hétnél tovább fennálló álmatlanságban szenvedők legalább felénél később súlyos depresszió jelentkezik. Az persze előfor­dulhat, hogy az álmatlanság egy depressziót okozó alapbetegség vagy pszichés probléma tünete, de bizonyított tény, hogy a tartósan fennálló kialvatlanság önmagában is előidézheti a depressziót.

A jótékony folsav. A teljes kiőrlésű gabonapelyheknek magas a folsav-tartalmuk. A legtöbb depressziós ember szervezetében hiány mutatkoz­hat ebből a B-vitaminból. Egy depressziós férfiak bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy akiknek az étrendje 1000 kilokalóriánként 234 µg folsavat biztosít, azok között feleannyi a depressziós, mint akik­nél hasonló kilokalória-mennyiségre feleannyi folsav jut.

Jegyezzük meg! A folsav kitűnő élelmi forrása a lencse, a csicseriborsó és a paraj (250 g-juk 425, 282, illetve 165 µg-ot tartalmaz). A citrusfélékben, a zöld levelű friss zöldsé­gekben, a gabonafélékben és a teljes kiőrlésű pékárukban ugyancsak nagy mennyiségben megtalálható.

Összefoglalás

Okai. Általában több tényező együttes hatása, mely a kedélyál­lapotot befolyásoló idegi átvi­vőanyagok (például a szerotonin és a dopamin) egyensúlyának felborulását, mennyiségének csökkenését idézi elő. Számos ilyen tényező lehet: örökletes hajlam, traumatikus esemény (például közeli hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség), de leggyakrabban a stressz játszik szerepet, főleg, ha az ember úgy érzi, hogy kicsúszott a lába alól a talaj, nincsenek kapaszkodói.

Figyelmeztető tünetek. Alvászavar, gyakori álmatlanság; tartós étvágytalanság; kedvelt tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése; nemi vágy lelohadása; reményvesztettség, az élet hiábavalóságának, önmagunk értéktelenségének érzése; ön­gyilkosság fontolgatása; gyakori sírás közvetlen kiváltó ok nélkül; figyelem-összpontosítási nehéz­ség, döntésképtelenség; a tanu­lás, a munka elhanyagolása; ingerlékenység, nyugtalanság, kedélyhullámzás; fáradékonyság, gyengeség; különféle váratlanul fellépő testi panaszok, például hát- vagy fejfájás.

Új fejlemények. Kimutatták, hogy a depressziósok körében gyakoribb az Alzheimer-kór. Azt nem tudják, hogy a kór kiala­kulását a depresszió segíti-e elő, vagy eddig ismeretlen, közös tényező áll a két állapot hátte­rében.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.