Betegségek és megelőzésük

Epekövesség tünetei és megelőzése, kezelése

Tünetek

Az epekő olyan, mint egy szép gyöngyszem vagy kavics – amely azonban roppant kínokat okozhat. Lassan és csöndben növekszik az epehólyagban vagy az epevezetékben, éppúgy, mint kagylóban az igazgyöngy, kalciumsók és koleszterin egymásra rakódó rétegeiből. Az epekövesség rendszerint nem jár problémával, ám néha rettenetes fájdalmat idézhet elő, ami gyógyszerekkel, végső esetben műtéttel orvosolható. Szeren­csére számos módja van annak, hogy elkerüljük az epekövesség kialaku­lását, illetve kivédjük a fájdalmas rohamokat.

Tipp! Ha nap mint nap magnéziumban gazdag élelmiszereket, például dióféléket, halat, spenótot fogyasztunk, 30%-kal csökken az epekőkép­ződésre való hajlam.

Prevenció első körben

Súlykontroll, darázsderék. A túlsúlyosak és elhízottak körében három­szor gyakoribb az epekövesség. Főleg a hasra, illetve derékra hízás veszé­lyes (alma típusú alkat).

Kutatási eredmények! Az amerikai Harvard Egyetem által több mint negyvenkétezer nő bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy két­szer annyi az epeköves a 90 cm-nél nagyobb derékbőségű nők között, mint akiknél a derék kerülete nem haladta meg a 66 cm-t.

Aki tehát kövér, kezdjen el leadni a kilóiból, mégpedig lassan és fokozatosan, mert ez az egyik legjobb módja az epekő kivédésének. A hórukkdiétákkal járó hirtelen fogyás veszélyes: heti 1-1,5 kiló vagy annál több leadása nem csökkenti, hanem egyenesen növeli az epekő kockázatát. Ha hetente csak fél kilótól szabadulunk meg, az az epekő kialakulása ellen hat – és a változás valószínűleg tartós lesz.

A jojóhatás veszélyei. A hízás-fogyás ördögi köre, az ún. jojóhatás epekőhöz vezethet; minél nagyobb mértékű (tehát minél több kilót szedünk föl és adunk le ciklikus rendszerességgel), annál inkább

Kutatási eredmények! Az amerikai Kentucky állam orvosegye­temének kutatói kimutatták, hogy már azok között a férfiak között is 21 száza­lékkal gyakoribb az epekő, akik öt éven belül csupán 2-4 kilónyit jojóznak, mint azoknál, akik tartják a súlyukat. A 4-9 kilót felszedők-leadók körében a kockázat 38 százalékkal nő, míg a 9 kilónál többel jojózók veszélyeztetett­sége már 78 százalékos!

S hogy miért ennyire veszélyes a jojó­hatás?

Fogyókúra alatt nem eszünk elég zsiradékot, noha szükség lenne rá az epehólyag működéséhez; ennek következtében a koleszterin túl sokáig marad a hólyagban, ami az epekőképződés kiindulási alapja. Amikor visszahúzzuk a leadott kilókat, inzulin­rezisztencia alakulhat ki az újonnan lerakódott zsigeri hájrétegből ki­áramló vegyületek miatt. Ez a biokémiai folyamat szakértők szerint az epekő kialakulásának a kockázatát is növeli.

Egy kis testmozgás. Kimutatták, hogy aki sokat mozog, annál 20 száza­lékkal csökken az epekőre való hajlam. Heti két-három óra mozgás elég.

A jótékony zsiradékok szerepe. A teljesen zsírmentes diéta fölösleges, sőt káros, mint azt fentebb elmondtuk. Ha az étrendben mindig szerepel egy kis zsiradék, akkor az epehólyag rendesen működik, tehát a kolesz­terintartalmú epe nem halmozódik fel benne, és nem indítja be az epe­kőképződést, hanem kiürül belőle, és oda megy, ahová való: a bélbe, elősegíteni az emésztést.

Az azonban nem mindegy, hogy milyen típusú zsiradékot fogyasztunk: dán és francia kutatások szerint a telített zsírsa­vakat tartalmazó zsíros húsokat, kövér sajtokat, tejszínes, krémes édessé­geket stb. evők körében sokkal gyakoribb az epekő, mint akiknek az étrendje egészséges telítetlen zsiradékokat tartalmaz.

Kevesebb cukrot, több rostot!

Kutatási eredmények! Az amerikai Kentucky állam egyetemének kutatói szerint duplájára nő az epekövesség kockázata, ha naponta 40 g cukrot fogyasztunk – ez kb. nyolc kávéskanálnyi cukor, de ennyi van egy ebéd utáni kiadós desszertben is.

Az összefüggés az lehet, hogy az édesség hatására megugró vércukor nyomán a vérbe özönlő inzulin fokozott koleszterintermelődést indít be. Annál egészségesebb a rostdús táplálkozás, mert véd az epekő ellen: a rostok kitakarítják a szervezetből a fölösleges koleszterint, amely nem halmozódik fel az epehólyagban.

Prevenció második körben

Kávé? Jöhet! Egy nagyszabású amerikai vizsgálat során a kutatók több mint 46 ezer férfi epeműködését követték nyomon egy évtizeden keresz­tül.

Kutatási eredmények! Kiderült, hogy akik minden reggel megittak egy-két csésze feketét, azok körében 40 százalékkal ritkább volt az epekő. A kávé vegyületei serkentik az epeműködést, így bőséges mennyiségű epesav ürül a bélbe, tehát a koleszterin nem tud felhalmozódni az epehólyagban.

Alkohol mértékkel. Napi egy pohár szeszes ital 27 százalékkal csökkent­heti az epekőre való hajlamot. Ennek oka az lehet, hogy az alkohol ser­kenti a jótékony hatású HDL-koleszterin termelődését, mely kitakarítja az epekőépítő LDL-koleszterint a szervezetből. A bor, a sör és a kis mennyiségű röviditalok mind hatékonynak bizonyultak. A több ital talán még jobban csökkentené a hajlamot, más vonatkozásokban viszont komoly egészségi kockázatokat rejt, senki ne igyon tehát napi 1 pohárnyinál többet, röviditalt pedig csak ritkán, maximum 3 cl-t.

Összefoglalás

Okai. Az epe (a zsírbontásban szerepet játszó emésztőnedv) nem tud maradéktalanul kiürülni az epehólyagból, vagy alkotóré­szeinek aránya felborul. Mindkét ok ahhoz vezethet, hogy az epe koleszterintartalma felgyülemlik az epehólyagban vagy az epeve­zetékben, szemcséi összeállnak, és kalciumsók rárakódásával kövek keletkeznek belőlük.

Figyelmeztető tünetek. Emésztési panasz, főleg zsíros étkezés után; bélgázosság, felfú­vódás; hirtelen fellépő, nem múló fájdalom a hasüreg jobb felső részében, amelyhez hányinger, hányás is társulhat.

Új fejlemények. Az újabb ku­tatások szerint az európai erede­tű népesség 10 százaléka olyan génmódosulatot hordoz, amely növeli az epekőre való hajlamot. A gén hatására a máj fölösleges mennyiségben pumpál az epehólyagba koleszterint, amely az epekő kiindulási anyaga és fő összetevője. Egészséges étrend­del és rendszeres testmozgással azonban az ilyen gént hordozó személy is kivédheti az epeköves­séget, illetve tünetmentes ma­radhat – mondják a tudósok.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.