• gyomorégés
• reflux

Gyomorégés, savtúltengés, reflux kezelése

Prevenció első körben

Súlykontroll.

Teli hassal lefeküdni veszélyes. Japán kutatók közel félezer személy le-fekvési idejének és refluxos tünetei jelentkezésének összefüggéseit vizs­gálva megállapították, hogy akik vacsora után rendszeresen három órán belül térnek nyugovóra, azoknál 7,5-szer gyakoribb a gyomorégés, mint akik legalább három-négy órát várnak a lefekvéssel a napi utolsó főét­kezés után. Aki tehát gyomorsav-túltengésre hajlamos, az a – például -hétórai vacsora után csak 23 órakor térjen nyugovóra.

Fel a fejjel… Ha az ágy fejrészét valamilyen alkalmatossággal 15-20 cm-nyit megemeljük, jelentősen enyhülhet a fekvés közben jelentkező gyomorégés vagy reflux, és a rohamok időtartama is csökken. Tegyünk az ágy lába alá téglát, könyvet, vagy használjunk magas párnát.

…és balra át! Egy kísérletből kiderült, hogy a bal oldalukon alvók körében feleannyi az éjszakai gyomorégés azokhoz képest, akik a jobb felükön alszanak. Ennek anatómiai oka van: jobbos fekvéskor a gyomor és a nyelőcső elhelyezkedése miatt nagyobb nyomás nehezedik a körkö­rös záróizomra.

Számos kutatási eredmény és vezető gasztroenterológus szerint leg­inkább a csokoládé, a mentől, a zsíros vagy csípős, erősen fűszeres ételek, továbbá a savanyúságok, citrusfélék és nem utolsósorban a kiadós éjsza­kai lakomák idézik elő a savtúltengést. Ugyanakkor a Stanford Egyetem kutatói több mint száz vizsgálat eredményeit összesítve megállapították, hogy e táplálékok kerülése nem segít a refluxban szenvedők többségén.

Tehát nagy a zűrzavar. Mást nem tehetünk, mint hogy kiderítjük: ese­tünkben mely élelmiszerek okoznak gyomorégést, és igyekszünk kerülni ezeket. Sokak gyomra tolerálja nehezen – a fent említett táplálékokon kívül – a kávét, a teát, a kólát, a szeszes italokat, a hagymaféléket és a paradicsomos ételeket. Egyeseknek akkor ég a gyomruk, ha üres, sokan azt tanácsolják tehát, hogy együnk sokszor, de keveset.

Altatók és nyugtatók nélkül. Egy nagyszabású vizsgálat szerint a benzo-diazepin-származékokat szedők körében kétszer gyakoribb az éjszakai reflux, mint azoknál, akik nem használnak ilyen gyógyszereket. Az ok az lehet, hogy e pirulák hatóanyaga ellazítja a nyelőcső alján lévő kör­körös záróizmot.

Füstmentesen.

A cigarettafüst négyféle módon növeli a kockáza­tot: köhögésre ingerel, ami nyomást gyakorol a záróizomra; meggyengíti magát a záróizmot; csökkenti a nyáltermelést, márpedig a nyelőcsőbe jutott gyomorsav csak bőséges mennyiségű nyállal közömbösíthető; és végül: savtúltengést okoz.

Prevenció második körben

Ragozás. Ha nincs kéznél savkötő, gyomorégés ellen a mentolt nem tartalmazó rágógumi is kitűnő. Angol kutatók megállapították, hogy ha egy kiadós, zsíros étkezés után leg­alább félórát ragozunk, olyan bőséges nyáltermelődés és -nyelés indul be, amely hatásosan közömbösíti a nyelő­csőbe jutott gyomorsavat; az enyhébb savtúltengést már tíz nyelés is elnyom­hatja. A visszaáramló savat az aktív ra­gozás kiváltotta bőséges nyálmennyiség akár három órán át semlegesítheti.

Egy kis reláxalas. A tudomány még adós a magyarázattal, de sokan saját tapasztalatból tudják, hogy összefüggés van a stressz és a gyomorégés között. Egy amerikai felmérésből kiderült, hogy a hektikus életmód a rendsze­res savtúltengésben szenvedők 58 százalékánál súlyosbítja az állapotot. Talán az lehet a háttérben, hogy a stressz gyomoridegességet okoz, vagy arra késztet, hogy többet dohányozzunk, igyunk, esetleg olyan ételeket együnk, amelyek jólesnek, de fokozzák a savtermelődést. Próbálkozzunk a stresszoldás egészséges módjaival, például mélylégzéssel, relaxálással.

Az asztma szerepe. Az asztmások háromnegyede refluxos. A magyarázat: a köhögés és a nehéz kilégzés hatására a gyomorsav felnyomul a nyelő­csőbe, a hörgőtágító asztmagyógyszerek pedig még el is ernyesztik a körkörös záróizmot. Elhanyagolt asztmánál a reflux különösen súlyossá válhat. Kérdezzük meg a szakorvost, milyen lehetőségek kínálkoznak a panaszok mérséklésére, ha kell, váltsunk gyógyszert, és próbálkozzunk a reláxálás imént ismertetett módjaival.

Több rostot! Egy nagyszabású skandináv vizsgálat szerint a teljes kiőrlésű, tehát magas rosttartalmú (magos, barna, korpás, rozsos stb.) kenyérfé­léket fogyasztók körében felével ritkább a reflux, mint azoknál, akik finomlisztből sütött, hagyományos fehér kenyeret esznek. Az összefüg­gés az lehet, hogy a rost felszívja a fölösleges mennyiségben termelődő dinitrogén-oxidot, mely vegyület elernyeszti a gyomor-bél traktus izma­it.

Kólázni nem ajánlott. Az Arizonai Orvosegyetem (USA) kutatói felmé­rést végeztek több mint tizenötezer személy bevonásával. A cél a táplál­kozás és a gyomorégés összefüggésének alaposabb feltárása volt, különös tekintettel az üdítőital-fogyasztásra.

Segíthet az akupunktúra. A fent említett arizonai kutatók egy kísérlet során harminc krónikus gyomorégésben szenvedő embert vizsgáltak két csoportban. Az egyik csoport dupla dózis protonpumpagátlót szedett egy hónapon át, a másik csoport sima dózist kapott, de mellette heti két alkalommal akupunktúrás kezelésben részesült.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.