Betegségek és megelőzésük

Horkolás – meg lehet szüntetni? Milyen kezelések vannak rá?

Tünetek

Akit zavartak már át a másik szobába kibírhatatlan horkolása miatt, ideje, hogy tegyen valamit ellene. A horkolás során a beáramló levegő rezgésbe hozza a lágy szájpad és a garat szövetlebenyeit: minél erőseb­ben, annál zajosabban rezegnek. Becslések szerint a hangosan horkolók több mint a felénél obstruktív alvási apnoé (éjszakai visszatérő légzéski­maradás) áll fenn, amelynél a lebenyek alvás közben el-elzárják a légutat, rövid, öntudatlan felébredések sorozatát idézve elő (akár több százat is egyetlen éjszaka alatt).

De az apnoé főleg azért veszélyes, mert magas vérnyomáshoz, cukorbajhoz, szívbetegséghez, depresszióhoz, elhízáshoz vezethet, a kialvatlanság miatt pedig veszélyes mérték­ben romolhat a nappali koncentrálóképesség. Az apnoét kezeltetni kell, ám ha nem ez a betegség áll a horkolás hátterében, az alábbi lépések alkalmazása is sokat segíthet.

Tipp! Ha egy kövér ember 10 százalékot lead a test­súlyából, alvási apnoé okozta horkolása 26%-kal mérséklődhet.

Gyógymód apnoéra

Egy közel tizenháromezer személy bevonásával nemrégiben végzett hazai vizsgálat kimutatta, hogy alvási apnoé esetén a magas vérnyomás kockázata 40, az infarktusé 34, az agy­vérzésé 67 százalékkal nő, sőt az állapot cukorbajhoz is ve­zethet. Az apnoé diagnosztizálásához egy éjszakát alvásla­borban kell tölteni, ahol speciális készülékkel mérik az alvó páciens légzésritmusát, pulzusát, vérének oxigénszintjét (van olyan labor, ahol megengedik, hogy az eszközzel ott­hon végezze el a mérést a beteg).

Ha kiderül, hogy apnoénk van, kérjük orvosunk tájékoztatását a gyógymódokról; érde­mes meghallgatni a véleményét az itt vázolt horkolásgátló stratégiákról is. Túlsúly esetén segít a fogyás, de ehhez hó­napok vagy évek kellenek, az orvosi kezelés pedig – főleg, ha súlyos apnoéról van szó – nem várhat addig. Ha szüksé­gesnek érezzük, jelentkezzünk be magunk az alváslaborba.

A horkolás anatómiája

Alváskor a száj hátsó oldalának és a toroknak a körkörös izmai ellazul­nak, és ez lehetővé teszi, hogy ezek a lágy szövetek olyan ernyedtek le­gyenek, hogy amikor a levegő elhalad mellettük, rezgésbe jöjjenek. Ezek­nek a laza, lágy szöveteknek a rezgése adja a horkoló hangot, a rá jellem­ző robajlással. Több olyan lágy szöveti struktúra is van, amely rezgésbe jöhet az alvás során. A nyelv, ami tulajdonképpen egy hatalmas izomtö­meg, a száj alsó részéhez és a garat elülső részéhez van rögzítve.

Alvás közben ezek a részek ellazulnak (ami a mély alvás fázisában gyakori), a nyelv, a súlyánál fogva passzívan a torok hátsó része felé esik. Akkor va­lószínűbb ez a mozdulat, ha laposan a hátán fekszik az ember. A nyelv hátracsúszása leszűkítheti a levegő útját. A száj felső részének struktúrái is részt vehetnek a horkolásban.

A száj elülső része felé a szájpadlást ke­mény csont alkotja – a kemény szájpadlás – amelyet nyálkahártya borít. A kemény szájpadlás hátsó harmadát azonban csupán izom teszi ki – ez a lágy szájpadlás (azaz nincs mögötte csont). Ha az ember kitátja a száját és belenéz egy tükörbe, a felső szájpadlás végén egy a középvonalnál le­lógó szövetrészt láthatunk.

Ezt hívjuk uvulának vagy nyelvcsapnak, a la­tin uva szóból, ami szőlőszemet jelent, mert az első anatómusok úgy vél­ték, a lágy szájpadlásról lelógó szőlőszemre emlékezteti őket ez a kis füg­gelék. Az uvulának az a funkciója, hogy elirányítsa az ételt az orr mögöt­ti üregtől, és az alatta fekvő nyelőcső felé terelje. Alvás közben azonban a lágy szájpadlásnak ez a teljes, izmos régiója, a szőlőszemszerű uvulá-val együtt teljesen elernyed, és lebiggyed, ezzel akadályozva a levegő út­ját.

Hogyan jön létre a horkolás?

Horkolás

(Kép fent) A levegő a garat felé áramlik, a lágy szájpad mellett elhaladva. Ha a légutak zárva vannak, a lágy szájpad megrezeg, létrejön a horkolás.

A rekeszizom működése

Az uvula két oldalán találhatók a mandulák, és ezek alatt maga a garat, ami egy körkörös izomból áll, nagyon hasonlóan a szájpadláshoz. A mély alvás idején ezek mind elernyedhetnek, és ez az elernyedés, ez a lefittyedés beszűkítheti azt a nyílást, amelyen a levegőnek át kell halad­nia. Bármi, ami beszűkíti a légutat, okozhat ilyen zajos, akadályozott lég­zést. Alvás közben a légzést az agyi légzőközpontok szabályozzák, oly módon, hogy ingert küldenek a rekeszizomba. Ez az inger a rekeszizmot mozgásra készteti; ez az első mechanikus lépés, amely a levegőt a mell­kasba juttatja.

Amint a rekeszizom lefelé kezd mozdulni, ez negatív nyo­mást gyakorol magában a tüdőben, csakúgy, mint amikor a fújtatót szét­húzzuk. A mellkasban így létrejött negatív nyomás a testen kívülről a le­vegő beáramlását indítja el a légutakon át egyenesen a tüdőbe.

Fontos megértenünk, hogy ezt az egész folyamatot a rekeszizom mozgása, illet­ve kisebb mértékben a mellkas fala maga tartja fenn, hisz nyomáskülönb­ség alakul ki a testen kívüli levegő és a mellkason belüli levegő között. Ha bármiféle akadály kerül a légáram útjába (amint fentebb már szó esett róla), akkor, ahogy a levegő mozog, rezgésbe hozza az útjában levő szö­veteket, és az így keletkezett hang az, amit mi horkolásnak nevezünk.

Mennyi embert érint?

Általában véve körülbelül a felnőtt lakosság 20%-a horkol rendszere­sen, a férfiak gyakrabban, mint a nők, az idősebbek gyakrabban, mint a fiatalok. Harmincöt éves korban a férfiaknak csak 20, a nőknek csak 5%-a horkol. A hatvanévesek között a férfiaknak már 60, a nőknek is 40%-a horkol. Háromszor olyan gyakran fordul elő túlsúlyos emberek­nél, mint a soványaknál, és a házasságoknak majdnem egyharmadában súlyos problémaként jelenik meg.

Rossz fejtartás vagy kényelmetlen párna is az oka lehet. A horkolás gyermekeknél (a garatmandula megnagyobbodása miatt), valamint 30-50 év kö­zötti férfiaknál gyakori, nőkre kevésbé jellemző. A hangos, szaggatott horkolás súlyosabb kórkép jele, ez az ún. obstruktív alvási apnoé.

Prevenció első körben

Felpolcolva. Éjszaka ne vízszintesen feküdjünk: magas párnával vagy ék alakú, habszivacs betéttel dúcoljuk alá a fejet, a vállat és a hát felső ré­szét. Az is jó, sőt talán még jobb megoldás, ha maga az ágy lejt: körülbe­lül tíz centiméterrel emeljük meg a fejrészt oly módon, hogy a fekvőhely fejrészénél lévő lábak alá deszkát, téglát vagy vastag könyveket teszünk. Ha a fej magasan van, a szájgarati lebenyek belégzéskor nem kerülnek a levegő útjába, tehát nem fognak rezegni, így megelőzhető vagy enyhít­hető az egyszerű horkolás, sőt a kisebb fokú alvási apnoé is.

Mire jó a teniszlabda? A horkolás ha­nyatt fekvéskor fokozódik. Ennek oka, hogy ebben a testhelyzetben a lágy szájpad és a nyelvcsap hátraesik, szinte elzárva a garatot és a levegő útját. Alud­junk tehát oldalt fekve. Hogyan lehet megakadályozni a hanyatt fordulást alvás közben? Pizsamafelső helyett húz­zunk zsebes pólót magunkra, mégpedig fordítva, hogy a zseb hátul legyen, és tegyünk bele egy teniszlabdát. Erre a célra ugyanígy megfelel a derékszaka­szon viselt, labdával tömött, cipzáras övtáska is. Ha a labdára fekszünk, garantáltan felébredünk, és átfordulunk oldalra.

Óvatosan a kilókkal.

Kutatási eredmények! A Wisconsini Orvosegyetem (USA) kutatói közel hétszáz személy bevonásával négy éven át végzett vizsgálatukban meg­állapították, hogy akiknél eleinte nincs alvási apnoé, ott a 10 százalékos (vagy annál tetemesebb) súlygyarapodás hatszorosára növeli az állapot kialakulásának kockázatát; fennálló apnoé esetén az ugyanilyen mér­tékű hízás az állapot harmadával történő súlyosbodását eredményezi. Ugyanilyen arányú fogyás hatására viszont közel a negyedével enyhül az apnoé.

Fogyni feltétlenül ajánlatos, mert az egyszerű horkolást és az apnoét egyaránt mérsékli. Az elhízott betegek apnoéja vizsgálati eredmények szerint közel a háromnegyedével enyhül, ha műtéti úton (például zsírle­szívással) megszabadulnak testsúlyuk negyedétől; ha tömegük felét sike­rül leadniuk, a kóros horkolás teljesen megszűnhet. Már 7-9 százalékos fogyás is felével enyhíti az állapotot: egymázsás személynél ez 7-9, kilencvenkilós egyénnél 6-8 kg testsúlyveszteséget jelent mindössze.

Kerülendők: szesz, altató, antihisztamin. Nyugtató és izomlazító hatású­ak, ami azt jelenti, hogy a lágy szájpad és a garat izmainak elernyesztésével elősegítik a horkolást, sőt az apnoét is.

Tegyünk az orrdugulás ellen! Inhalálással lazítsuk fel az orrváladékot, majd fújjunk orrot. Az inhalálásnak számos módja van: forró vízzel teli lábas fölé hajolva a gőz belégzése; forró zuhany; szaunázás; arcgőzölő vagy „arcszauna” alkalmazása; izzasztókamra. Aki szénanáthás, pollen­idényben ne nyissa ki a hálószoba ablakát, inkább szűrőbetétes légkon­dicionálóval oldja meg a légfrissítést. Kutya, macska ne jöjjön be a lakás­ba, a szőnyegektől pedig jobb megszabadulni, mert mindenféle allergén gyűjtőhelyei.

Füstmentesen. A dohányfüst, származzon akár cigarettából, pipából vagy szivarból, irritálja a garat és a torok nyálkahártyáját. Az eredmény: a szövetállomány megduzzad, a légutak beszűkülnek, tehát minden adott a horkoláshoz. A dohányfüst a szénanáthát is súlyosbítja, különfé­le tüdőbetegségek előidézője, ráadásul tönkreteszi a szívet és az érrendszert.

Horkolásgátló készülék. Ez a segédeszköz első ránézésre olyan, mintha a sportolók fogvédője és egy fogszabályozó hibridje lenne. Működési elve az, hogy olyan helyzetben tartja az állkapcsot, hogy a szájgarati szövetlebenyek belégzéskor nem jöhetnek rezgésbe. A patikákban, orvosi segédeszközöket árusító boltokban vagy webshopokban készen kapható fajták a szakemberek szerint nem sokat érnek. Csináltassunk a fogtechnikussal saját szájberendezésünkhöz szabott egyedi darabot, mely 70-80 százalékkal mérsékli az egyszerű horkolást, sőt a nem túl nagyfokú apnoé ellen is hatékony.

Teendők orrsövényferdülés esetén. Ez az állapot is gyakori oka a horko­lásnak. Az orrsövény ferdülés korrigálására kétféle műtéti eljárás kínál­kozik: mindkettő során eltávolítanak bizonyos mennyiségű porcállo­mányt az orrüreg két felét elválasztó csontlemezről, illetve középvonalba helyezik a ferde orrsövényt.

Kutatási eredmények! Egy thaiföldi kísérletben harminc ember közül huszonnyolcnál jelentősen mérséklődött a horkolás orrsövény­ferdülésük műtéti korrekciója után.

CPAP. A „folyamatos pozitív légúti nyomás” nevű eljárás angol rövidítése. Nagyon hasznos módszer, melynek lényege, hogy az alvó páciens arcára helyezett maszkon keresztül egy kicsi, halk légkompresszor folyamatos, enyhe nyomással levegőt áramoltat az orrba, amitől a légutak alvás köz­ben jól átjárhatók maradnak.

Kutatási eredmények! Kimutatások szerint a CPAP eredménye­képpen jelentősen enyhül a nappali álmosság, a vér oxigéndúsabbá válik, a magas vérnyomás enyhül, javul a szívműködés, ritkábbá válnak az apnoé kiváltotta memóriazavarok, csökken az apnoéban szenvedő diabéteszesek vércukorszintje, és nagyrészt elmúlnak az apnoé előidézte alvás­zavarok, öntudatlan felriadások is.

Operatív beavatkozás. Ha sem a CPAP, sem az orrsövényműtét, sem a horkolásgátló készülék nem segít, javulást hozhat, ha a garatból eltávolí­tanak bizonyos mennyiségű szövetállományt. A leggyakrabban alkalma­zott eljárás az uvulo-palato-pharyngoplasztika (UPPP), melynél kimet­szik a szájgarat (a lágy szájpad és a nyelvcsap) útban lévő, fölösleges szö­vetszaporulatait; ezzel egy időben általában az orr- és a garatmandulát is eltávolítják. Az eljárás azonban nem minden esetben hatékony.

Prevenció második körben

Orrtapasz. Nem más, mint egy ragtapasz, mely az orrlyuk kitágításával – a szélét felpöndörítve – javítja az orrlégzés hatásfokát. Őszinték le­szünk: eddig csak egyetlen svájci kísérlet találta hatékonynak a mód­szert, a többi vizsgálat szerint semmit sem ér. A svájci kutatók úgy nyilatkoztak, hogy körülbelül két hét után várható eredmény. Minden­esetre sokat nem veszítünk, ha kipróbáljuk, főleg, ha a horkolást az orrdugulás vagy szűk orrnyílás miatti, állandó szájlégzés okozza.

Terápiás éneklés.

Kutatási eredmények! Az angliai Exeter egyetemének kutatói arról számoltak be, hogy miután húsz krónikus horkolót speciális, a garatizmokat erősí­tő, terápiás éneklésre fogtak, negyedéven át naponta félórás gyakorlás után horkolásuk alábbhagyott. (A javulást hangra induló felvételre alkalmas magnó segítségével állapították meg a kutatók: ha az alany horkolni kezdett, a szerkezet magától bekapcsolt.)

A lágy, érzelmes dúdolás nem segít, csak a teli torokból történő áriázás, mely erősíti a lágy szájpad és a garat izmait; ha ezek feszesek, a beáramló levegő kevésbé hozza rezgésbe a szájgarati szövetlebenyeket. (Egy amerikai webshopban még CD-t, DVD-t is rendelhetünk a tréningezéshez.)

Fúvós hangszerek.

Kutatási eredmények! Amikor egy svájci alvásklinikán huszonöt krónikus horkoló rendszeresen fújni kezdte a didzseridu nevű ősi ausztrál hang­szert – mely olyan, mint egy hosszú, üreges agyar vagy vaskos faág -, horkolásuk csaknem 22 százalékkal enyhült, nappal pedig kevésbé voltak álmosak.

Ha éppen nincs kéznél didzseridu (noha Magyarorszá­gon már webes fórumokon és találkozókon is népszerűsítik a hangszert), kiválóan megteszi a klarinét, az oboa, a kürt, a trombita, a harsona, sőt a tárogató is, csak fújjuk teli tüdőből!

Horkolásgátló párnák. Számos változatban kaphatók. Némelyik egyszerű fejmagasító, egy másiknak mélyedés van a közepén, és lecsapott a széle, ami lehetetlenné teszi az éjszakai hanyatt fordulást. Hogy használnak-e, korántsem biztos, de akadt már olyan horkoló, akinél egyik vagy másik típus bevált.

A hálótárs teendői. Ha nem szűnik társunk horkolása, szerezzünk be füldugót, speciális fülvédőt (orvosi rendelvényre kapható), vagy próbáljuk meg elnyomni a horkolást „fehér zajjal”.

Összefoglalás

Okai. Alvás közben, amikor ellazul a nyelv, és elernyednek a szájgarat izmai, a légzéskor ki-be áramló levegő a lágy szájpad, a nyelvcsap és a garatívek vibrá­cióját okozza. Ha a renyhe, hátra­eső szájgarati lebenyek beszű­kítik vagy elzárják a légutat, obstruktív alvási apnoé (légzés­kimaradás) következik be. Külö­nösen gyakori a horkolás elhízott egyéneknél, továbbá orrsövény­ferdülés, megnagyobbodott orr­ vagy garatmandula, megduzzadt vagy túlburjánzott lágy szájpadi szövetállomány, illetve rendelle­nesen hosszú nyelvcsap esetén.

Figyelmeztető tünetek. A felületes horkolás nem zavarja meg az alvást. Erős, hangos hor­kolásra utal, ha másnap fáradtan, kialvatlanul, fejfájással ébre­dünk. Obstruktív alvási apnoé jele, ha az erősen horkoló sze­mély légzése időnként elakad (mintha álmában megfulladna), majd kis szünet után nagy hor-kantással ismét hortyogni kezd: ezt az állapotot kezeltetni kell.

Új fejlemények. Az obstruktív alvási apnoé ön- és közveszélyes! Kanadai közlekedésbiztonsági szakértők megállapították, hogy a visszatérő éjszakai légzéskima­radás miatt kialvatlan és figyel­metlen autóvezetők kétszer annyi karambolt okoznak, mint nem érintett autóstársaik. És koránt­sem csak koccanások írhatók a számlájukra: majdnem ötször annyi súlyos sérüléssel járó vagy halálos kimenetelű autóbaleset előidézői, mint azok, akik kipi­henten és jó koncentrálóképes­séggel ülnek volánhoz.

Ha a horkolást testi rendellenesség vagy elváltozás okozza, a megfelelő műtét jelentheti a megoldást. Ilyen jellegű problémákkal fül-orr-gégész specialisták, esetleg szájsebészek foglalkoznak.

A lágy szájpadon végzett műtét

Ha a felső légutak valamilyen okból beszűkülnek, a levegőáramlás erőssége megnő ezeken a területeken, és az alvás közben elernyedő lágy szövetek rezgésbe jönnek. Ez adja a horkolás jellegzetes hangját. A lágy szájpadon végzett műtéti beavatkozások célja lehet a felső légúti terület tágítása, hogy alvás közben akkor is tág maradhasson a garat, ha az izmok ellazulnak, és a nyelvgyök hátracsúszik. Cél lehet továbbá a lágy szájpad feszesebbé tétele annak érclekében, hogy az kevésbé tudjon rez¬gésbe jönni. Ezt a lágy szájpad és a nyelvcsap megrövidítésével érik el.

Állkapocsműtét

Az arc bizonyos anatómiai sajátosságai elősegíthetik az alvási apnoe kialakulását. Ilyen például az alsó állkapocs veleszületett rövidsége. Amikor alszunk, a többi izmunkhoz hasonlóana nyak és az arc izmai is ellazulnak. Ilyenkor, ha háton fekszünk, az alsó állkapocs hátrafelé mozdul el. Ameny-nyiben az alsó állkapocs az átlagosnál rövidebb, hátracsúszva mechani¬kus gátként beszűkíti a garatot, és akadályozza a levegő áramlását. Az alsó állkapocs helyzete sebészeti beavatkozással korrigálható. A műtét sok esetben megszünteti a horkolást.

Orr- és orrmelléküreg-műtétek

Ha az alvási apnoét az orr vagy az orrmelléküregek valamely rendellenessége okozza, műtéti úton el lehet érni, hogy a légzés akadálymentessé váljon. Ilyen műtét például az orrsövényferdülés korrigálása, a polipok eltávolítása vagy az orrkagylóplasztika. A műtét után a betegek szabadabban lélegeznek, ami csökkenti a horkolást és jobb oxigénellátást biztosít.

Mandulaeltávolítás

A garatmandulák az ismételt gyulladások következtében megnagyob¬bodhatnak, ami szintén horkoláshoz vezethet. Ilyen esetekben szüksé¬gessé válhat a mandulák eltávolítása.

A nyelven és a nyelvgyökön végzett műtétek

A horkolás megszüntetése és az alvási apnoe kezelése érdekében vég­zett műtéti beavatkozások olykor a nyelvet érintik: az operáció során vagy eltávolítják a nyelv egyes részeit vagy nyelvplasztikát végeznek. Ezáltal megnagyobbítják a hátsó garatűrt, ami javítja a levegőáramlást a légutakban. A nyelvplasztikát csak igen ritkán alkalmazzák.

Mit mond az orvos?

„A sebészeti beavatkozásoknak mindig lényegesen nagyobb a kockázata, mint a többi kezelési módnak. Csak gyakorlott specialista tudja eldönteni, hogy valóban feltétlenül szükség van-e műtétre. Valószínűleg vannak olyan orvosok, akik nagyon hamar szikéhez nyúlnak, ezért azt ajánlom a betege­imnek, hogy amennyiben egy tervezett műtéttel kapcsolatban a legkisebb kétely is fölmerül bennük, kérjék ki több szakorvos véleményét. A konzultá­ciók során térjenek ki arra a kérdésre is, hogy ugyanazt az eredményt nem lehet-e operáció nélkül elérni.”

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.