• szédülés
• tünetek

Szédülés okai

A szédülés a forgás, mozgás téves érzékelése, amikor a szédülő személy úgy érzi, hogy környe­zete mozog, pedig az valójában egy helyben áll. A kellemetlen érzés hirtelen alakul ki, és néhány perctől akár napokig is eltarthat.

Elsősorban a belső fül, az egyensúlyozószerv zavaraival függ össze, és sokszor hányinger, ill. hányás is kísé­ri. Előfordul, hogy súlyosabb betegség áll a hát­térben, így szédülés esetén az orvost sürgősen fel kell keresni! A szédülés legtöbbször magától elmúlik, főként ha az alapbetegséget sikeresen kezelik. A szédülés sokszor a belső fül rendellenes­sége miatt alakul ki, mivel ott találhatók az egyensúlyozásért felelős szervek.

A szé­dülés okai lehetnek:

• Akut labirintus-gyulladás – a labirintus gyulladása, amely a belső fülben a tor­nác része. Nagyon kellemetlen érzés; hányinger és hányás is kísérheti. Leggyakrabban vírusfertőzés következ­ménye. A probléma néhány nap alatt is megoldódik, és hányáscsillapító gyógy­szer alkalmazása hasznos lehet.
• Krónikus labirintus-gyulladás – ebben az esetben a szédülés csak néhány per­cig tart, de hetek-hónapok múlva kiújulhat. Oka lehet hosszan fennálló fertőzés a középfülben (középfülgyulla­dás), vagy kristálylerakódás az egyen­súlyszervben, ez pedig a fej mozgatása­kor okozhat szédülésérzést.
• Méniére-betegség – a belső fül ritka betegsége, amelynek oka ismeretlen; az egyen súly szerv folyadékkal telik meg. Súlyos, visszatérő szédülésrohamok ala­kulnak ki, és süketség, fülzúgás, fülfáj­dalom kíséri.
• Akusztikus neurinóma – ritka daganat, amely a halló- és egyensúlyideget érin­ti. Nem rákos elfajulás, de nyomhatja az ideget vagy az agy egy részét, és így szé­dülést és egyensúlyozási problémákat okoz.

Más betegségek is válthatnak ki szédü­lést, így a szélütés is. Ha a beteg nehezen beszél, látása is zavart, végtaggyengesé­get érez, sürgős orvosi ellátásra szorul! Egyeseknél a magas vérnyomás vagy a nyaki spondilózis is okozhat szédüléses tüneteket. Idősebbeket többször érint a szédülés, de bármely életkorban előadódhat.

Mit tehetünk?

A szédülésroham általában elmúlik, ha lefekszünk, és fejünket néhány percig nyugalomban tartjuk. Ha mégis megma­radna, vagy visszatérnének a rohamok, fel kell keresni az orvost, és az egyéb, hát­térben meghúzódó betegségeket ki kell deríteni.

A szédülés vizsgálata

Az orvos szemészeti, fülészeti vizsgálatot végez, megvizsgálja a nyakat, és megmé­ri a vérnyomást. A tünetek mérséklésére hányáscsillapítót adhat. A szédülés sok­szor magától is elmúlik, de ha valamely alapbetegség következménye, akkor azt kezelni kell. Középfülgyulladás esetén pél­dául antibiotikus kezelés szükséges.

Mozgásbetegség

Utazási betegségnek is hívják, és a szé­düléshez hasonló tüneteket okoz. Bár­kinél előadódhat, leginkább utazások során. Lényege, hogy az agy a szemből és a belső fülből egymástól eltérő inge­reket kap, pl. a fül érzékeli, hogy valaki az autóban ül és halad, de a test köz­ben mégis „egy helyben marad”.

A ten­geribetegségben szenvedők számára ajánlunk néhány önsegítő módszert:

• Utazás, indulás előtt csak könnyű ételeket fogyasszunk. A nehezebb ételek fokozhatják a hányingert
• Az utazás alatt ne olvassunk, inkább tekintsünk a távolba.
• Indulás előtt vegyünk be egy ún. antihisztamin tablettát (ez mér­sékeli a tüneteket), de ha autót vezetünk, vigyázzunk, mert a gyógyszer álmosságot okozhat.
• Szopogassunk gyömbéres cukorkát; a gyömbér mérsékeli az esetleges hányingert.

A tengeribetegség (utazási beteg­ség) gyakran alakul ki hajóban utazók­nál; kiválthatja a hajók forgó jellegű mozgása, és az utazást követően még órákig fennállhat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.