Cukorbetegség kérdések

Mitől függ, hogy mikor kezdik el a cukorbeteg kezelését és mikor milyen készítményt választanak?

Tény: A cukorbetegség gyógyszeres kezelése összetett. Magában foglalja számos kockázati tényező és társbetegség komplex kezelését. Mielőtt azonban a részletekre térnénk, foglalkoz­zunk a szénhidrát-anyagcsere állapota, az ún. glikémiás kont­roll jelentőségével: fogalmával, céljával, valamint a kívánt anyagcserehelyzet, az ún. (közel) normoglikémiás állapot el­érésének és fenntartásának lehetőségeivel.

A cukorbetegség gyógyszeres kezelése összetett.
A cukorbetegség gyógyszeres kezelése összetett.

 Mi az a glikémiás kontroll?

A glikémiás kontroll kettős jelentésű fogalom. Egyaránt je­löli az anyagcsere-állapot minőségét és a felmérését szolgáló módszereket. Az anyagcsere-állapot megítélése több tényező együttes értékelésén alapul. Magában foglalja az anyagcsere­helyzet aktuális mutatóit, valamint a megelőző időszak jellemzőit

Normoglikémiás: helyesebben közel normoglikémiás álla­potról beszélünk, ha az anyagcserekontroll értékei azonosak.
Normoglikémiás: helyesebben közel normoglikémiás álla­potról beszélünk, ha az anyagcserekontroll értékei azonosak.

Normoglikémiás: helyesebben közel normoglikémiás álla­potról beszélünk, ha az anyagcserekontroll értékei azonosak.

Egészséges anyagcseréjű személyek glikémiás jellemzői

Szokásos értékMég normálisnak tekintett érték
Ehomi vércukorszínt3,5-5,5 mmol/l*6,1 mmol/l*
Étkezés után 2 órával mért vércukorszint HbA1c4,0-6,3%***6/5%
Fruktózamin205-282 /µmol/l320 µmol/l****
Vizelettel ürített cukor0 gramm

* Laboratóriumi módszerrel, vénás plazmából meghatározva (más eljárások, illetve mintavételesetén az értékek eltérnek) ** Vércukorterhelés normálisnak tekintett értéke alapján meghatározva *** Értéke laboratóriumonként változhat **** Terhes cukorbetegeken alacsonyabb (<250 pmol/l) érték kívánatos

A normoglikémiás anyagcsere:

A  táblázatból az is megállapítható, hogy a glikémiás kontroll minősége egyben kockázatjelző tényező az érszövődmények vonatkozásában.

A normálistól való kis eltérés – az alábbi táblázat középső oszlopa – Is sietteti nagyérszövődmeny kialakulását, míg az ennél is jelentősebb eltérés – az alábbi táblázat harmadik adatsora – kis- és nagyérszövődmény kockázatát egyaránt fo­kozza.

A vércukor emelkedése:

Első olvasatra talán kevéssé érthető, miért a nagyérkárosodások kiala­kulását segíti elő a kismértékű vércukorszint-emelkedés is, s miért csak a nagyobb mértékű eltérés vezet(het) a kísérek kóros elváltozásához. Ennek magyarázata a nagyérszövődmény, az érelmeszesedés összetett mechanizmusában keresendő.

Ez utóbbi kóroki tényezői, a magas vér­nyomás, a kóros vérzsírtükör, az alvadási viszonyok kedvezőtlen irányú megváltozása, valamint az emelkedett vércukorszint ugyanis cukorbetegségben egyaránt megtalálhatók. Külön-külön kisebb mértékű eltéréseik összegződő hatása jelentős érfalkárosodáshoz, az érelmeszesedés hátterében álló krónikus gyulladásos folyamat megindulásához vezethet. A kisérkárosodások ezzel szemben döntően az emelkedett vércukorszint következményei, bár kétségtelen, hogy az előbb említett kiváltó tényezők, valamint a rendszeres dohányzás, ezek létrejöttében is közrejátszanak.

A glikémiás kontroll célértékei a keringési kockázat tükrében

A vizsgált mutatóAlacsony kockázatNagyér károsodás kockázatNagy és kisér károsodás kockázat
Vércukorszint (mmol/l) éhomra és preprand.*
laboratóriumi mérés 6,0> 6,0> 7,0
önkontrollos mérés postprandialisan*; ** 5,5> 5,5> 6,0
laboratóriumi mérés 7,5> 7,5> 9,0
önkontrollos mérés lefekvéskor mérve*** 7,5> 7,5> 9,0
laboratóriumi mérés6,1-8,3
lönkontrollos mérés5,5-7,8
HbAlc (%) *** 6,5> 6,5- 7,5> 7,5
Serum fructosamin**** (mmol/l) 320

Kezelési törekvéseink tehát a cukorbetegség minden formájá­ban arra irányulnak, hogy a fent részletezett közel normágli-kémiás állapotot biztosítsuk, s egyidejűleg megelőzzük, illetve a legkisebb kockázati szintre csökkentsük az érelmeszesedést elősegítő, említett kóroki tényezőket is.

A különböző mértékű keringési kockázatot jelző vérzsír- és vérnyomásértékek

A zsíranyagcsere mutatói (mmol/L)Alacsony kockázatKözepes kockázatMagas kockázat
Szérumkoleszterin4,5*4,8-6,0>6,0
Szérum-LDL-koleszterin2,5**3,0-4,0>4,0
Szérum-HDL-koleszterinférfi: >1,1; nő: >1,31,2-1,0***1,0
Szérumtriglicerid1,71,7-2,2>2,2
Vérnyomás 130/80 Hgmm****> 130/80 Hgmm

2-es típusú cukorbetegségben és metabolikus szindrómában az állapotot kísérő fokozott keringési veszélyeztetettség miatt kezelési „célértékként” az alacsony kockázatot jelző értékeket kell tekinteni, sőt kockázati tényezők halmozott fennállása esetén még szorosabb (* <3,5; **< 1,8 mmol/1) értékek elérésére kell törekedni; *** az ún. védő HDL-koleszterin célértéke nemek szerint változik, nőkben magasabb érték kívánatos; **** előrehaladott vesebetegségben, ha a napi fehérjeürítés > 1 gramm, a < 125/75 Hgmm célértékre kell törekedni.

Inzulin kezelés alkalmazása szükséges az 1-es típusú cukorbetegség esetében.
Inzulin kezelés alkalmazása szükséges az 1-es típusú cukorbetegség esetében.

Térjünk vissza a vércukorcsökkentő gyógyszeres kezelés lehetőségeire!

  • 1-es típusú cukorbetegségben minden esetben inzulin, kevés kivételtől eltekintve intenzív inzulinkezelés al­kalmazása szükséges. Az inzulin(ok) típusai)t és a választan­dó kezelési rendszert mindig egyénre szabottan határozzák meg.
  • 2-es típusú cukorbetegségben a választandó kezelést az anyagcsere állapota (a vércukor-emelkedés mértéke), a beteg életkora, tápláltsági állapota, társbetegségei és szövődményei befolyásolják. Akut anyagcsere-kisiklás hiányában a terápiát életmódkezelés­sel kell kezdeni, a vércukorcélértékek elérésére.

Életmódkezelésen a megfelelő, szénhidrát- és energiatar­talmában egyaránt meghatározott étrendet és a napi rendsze­rességei, az edzettségi állapothoz és a terhelhetőséghez igazo­dó fizikai aktivitást értjük.

Ha az anyagcserehelyzet nem javul vagy romlik, az élet­módkezelést vércukorcsökkentő gyógyszerek adásával kell kiegészíteni. A választandó gyógyszer típusa, adagja, beveze­tésének módja szakmai irányelvekben meghatározott, az érin­tett személy életvezetését is figyelembe véve, a kezelőorvos mérlegelése és döntése alapján történik.

A kezelés a fenti elvek alapján monoterápiás (= egy gyógy­szer adagolása) és kombinált formában is történhet. Valamely gyógyszer vagy gyógyszer-kombináció nem kielégítő hatása esetén más kombináció, esetleg inzulin alkalmazása jön szó­ba.

Meg kell jegyeznünk, hogy a korszerű kezelési elvek sze­rint inzulin adására már a betegség korai fázisában is sor ke­rülhet, nem úgy, mint ahogy korábban utolsó kezelési lehető­ségként jött szóba.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.