• omega-6
• zsírsavak

Az omega-6 egészségre káros, mérgező hatásai

Manapság az amerikaiak az energia bevitelük 9%-át fedezik omega-6 zsírokból, ám a toxikus hatás már 4%-os bevitelnél megkezdődik — joggal feltételezhetjük, hogy találunk példákat a túlzott bevitel negatív hatásaira.

És tényleg: a túlzott mértékű omega-6-bevi telük miatt az amerikaiak között megnőtt a máj betegség, az érelmeszesedés, az elhízás, az allergiák, az asztma, a mentális betegségek, a bélbetegségek, valamint a rák előfordulása, és akkor a megemelkedett halálozási arányokról még nem is beszéltünk. Nézzünk néhány bizonyítékot!

A magas többszörösen telítetlen zsírsav bevitelit étrend állal okozott májbetegség

A többszörösen telítetlen zsírsavak — az omega-6 és az omega-3 is — fruktózzal vagy alkohollal együtt fogyasztva növelik a májra ható oxidatív stresszt, és könnyen okoznak májbetegséget.

A magas többszörösen telítetlen zsírsavbevitel (például szója- vagy kukoricaolajból) előfeltétele a máj betegségnek, míg az alacsony többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú étrend (mondjuk, kókuszolajjal vagy vajjal) megelőzi a májbetegséget.

1. A kutatók zsírmájat idéztek elő egerekben azzal, hogy bizonyos kulcs tápanyagokat nem tartalmazó étrendekkel táplálták őket. Az egyik étrend 34% kukoricaolajat tartalmazott, míg a másik ugyanennyi kókuszolajat. (A kukoricaolaj 75% omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, a kókuszolaj 2% többszörösen telítetlen zsírsavat és 98% telített zsírsavat.) A kukoricaolajjal táplált egereknél komoly májkárosodás alakult ki, miközben „a szövettani eredmények jelentősen kevesebb zsírmájat, gyulladást és sejtelhalást mutattak a telített zsírsavval táplált egereknél”.
2. A kutatók májbetegséget idéztek elő egerekben alkohol és omega-3-ban gazdag halolaj keverékével. Ezután abbahagyták az alkohol adagolását, és az egereket két csoportra osztották: az egyik csoport halolajat és glükózt kapott, a másik telített zsírsavakban gazdag pálmaolajat és glükózt. A halolajas csoport mája nem gyógyult meg, a pálmaolajat fogyasztó csoport mája viszont „szinte helyrejött”. A kutatók a telített zsírsavat kikiáltották „a májbetegség új gyógyszerének”.
3. Egy vizsgálatban a magas szénhidráttartalmú, kukoricaolajas étrendet (62% szénhidrát, 21% kukoricaolaj, 17% fehérje) hasonlították össze az alacsony szénhidráttartalmú, kókuszolajat vagy vajat tartalmazó étrenddel (17% szénhidrát, 71% kókuszolaj vagy vaj, 12% fehérje). A kókuszolajas és vajas étrenden élő egerek mája a tápanyaghiányok ellenére is egészséges maradt – pedig ez általában máj betegséghez vezet —, míg a magas szénhidrát-bevitelű, kukoricaolajas étrenden élőknél komoly betegségek alakultak ki.
4. A tudósok máj betegséget idéztek elő egerekben alkohol és kukoricaolaj segítségével. Azután a kukoricaolajat 20%-ban, 40%-ban és 67%-ban helyettesítették egy telített zsírokban – marhafaggyú és kókuszolaj – gazdag keverékkel. Minél telítettebb volt a zsír, annál egészségesebb maradt a máj.
5. Az energiabevitel 27,5%-át kitevő mennyiségű alkohollal táplált egereknél komoly máj betegség alakult ki, a kukoricaolajjal történő táplálásnál pedig metabolikus szindróma, miközben a telített zsírsavakban gazdag kakaó vajas étrend mellett egyáltalán nem alakult ki betegség. (A tanulmány első mondata így hangzik: „Régóta ismert a telített zsírsavak védőhatása az alkoholos májbetegség kialakulásában…” – ez a tudás mégis valahogy elkerülte sok táplálkozási szakember figyelmét.)

A képlet egyértelmű: adj cukrot, búzát vagy alkoholt omega-6 vagy omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavval keverve, és az egereknek zsírmájuk vagy metabolikus szindrómájuk lesz. Adj nekik többszörösen telítetlen zsírsavak nélküli ételt, és a májuk egészséges marad.

Diszlipidémia és érelmeszesedés

A többszörösen telítetlen zsírsavak peroxidációja következtében oxidált LDL, keletkezik, amely hozzájárul a megemelkedett szérum-koleszterinszinthez és az érelmeszesedéshez.

Érelmeszesedés

Az oxidált LDL szintje különböző étrendek mellett

*Tiobarbitursav reaktív anyag az LDL-ben (az MDÁ mmolban/LDL fehérje mg-ban)

A többszörösen telítetlen zsírsavakkal kiegészített étrendek mellett az oxLDL szintje 30%-kal növekedett a telített zsírsavakkal vagy egyszeresen telítetlen zsírsavakkal kiegészített étrendhez képest. Általánosságban elmondható, hogy az oxLDL szintje a szervezetben nagyjából arányos volt a többszörösen telítetlen zsírsavakkal, és a legmagasabb a magas omega-3-tartalmú étrend mellett volt (mivel az omega-3 zsírok proxidációs indexe magasabb, mint az omega-6 zsíroké).

Az omega-6 zsírok és az elhízás

Szegény patkányokon is kísérleteztek, hogy mikor híznak meg

Három tudományos vizsgálatot végeztek:

1. Egy vizsgálatban a patkányokat három csoportra osztották, és mindegyik csoport kalóriára azonos mennyiségű fehérjét, szénhidrátot és zsírt kapott, ám különböző forrásból. Az egyik csoportnak marhafaggyút (alacsony omega-6), a másiknak olívaolajat (mérsékelt omega-6), a harmadiknak pedig sáfrányosszeklice-olajat (nagyon magas omega-6) adtak. A marhafaggyúval táplált csoporthoz képest az olívaolajas csoport tömege 7,5%-kal növekedett, a sáfrányosszeklice-olajas csoporté pedig 12,3%-kal.
2. Egy másik vizsgálatban 782 embert tartottak kalóriaszámlálós étrenden öt évig. Két csoportra osztották őket: az egyik csoport állati eredetű zsírokat, a másik omega-6-ban gazdag növényi olajokat fogyasztott. A növényi olajas csoport folyamatosan hízott, és a testzsír aránya is nőtt az állati zsírokat fogyasztókhoz képest. A vizsgálat későbbi szakaszában a növényi olajas csoport átlagosan 5%-kal – 3,5 kg-mai – többet hízott.
3. Egy harmadik kísérletben négy patkánycsoportot tápláltak 52%-os zsírtartalmú étrenddel, ám különböző volt a telített és a többszörösen telítetlen zsírok aránya. Minél több többszörösen telítetlen zsír szerepelt az étrendben, a patkányok annál gyorsabban híztak.

Az omega-6 zsírok elhízást elősegítő hatása erősebben érvényesül a több cukrot tartalmazó táplálkozásban, és gyengébben az alacsony szénhidrát-bevitelű étrend mellett.

Omega-6: immunműködés, allergia és asztma

Az omega-6 zsírokat általában gyulladáskeltőnek tartják — és azok is. A gyulladás immunválaszt vált ki, ám az omega-6 túlzott mértékű bevitele elnyomja az immunrendszert, és torzítja az immunválaszt. Az immunválasz torzulása két okból is rossz:

• A sejten kívüli kórokozókra adott válasz eltúlzott lehet, ami allergiához vezet. A kisgyerekek különösen érzékenyek erre: az anyatej magasabb omega-6-tartalmát összefüggésbe hozzák az orrfolyással, az asztmával és a bőrkiütésekkel.
• A sejten belüli vírusokra és baktériumokra adott válaszok gyengébbé válnak. Feltehetőleg ez növeli a sejten belüli fertőzésekkel összefüggésbe hozható betegségek — érelmeszesedés, Alzheimer-kór, szklerózis multiplex, Lyme-kór, Parkinson-kór és az öregedéshez kapcsolódó más betegségek – kialakulásának valószínűségét.

Omega-6 zsírok és a mentális betegségek

A növényi olajok nagy mennyiségű fogyasztása összefügg a depresszióval, a mentális betegségekkel és az erőszak magas arányával. A későbbiekben, az omega-6/omega-3 egyensúly tárgyalásakor majd tanulmányokat fogunk idézni az összefüggés bizonyítására, most csak nézzünk meg egy érdekes kapcsolatot.

1960 óta az iparosodott világban egyre több növényi olajat használtak, így az omega-6-fogyasztás is meredeken emelkedett. Joseph Hibbeln, Levi Nieminin és William Lands ötlete volt, hogy összehasonlítsák az omega-6-fogyasztást az erőszakos bűncselekmények arányával. Öt országot vizsgáltak, ahol megfelelő adatok álltak rendelkezésre, és két mintázatot találtak:

• Minél több omega-6-ot fogyasztottak egy országban, annál magasabb volt az emberölések aránya. A legnagyobb omega-6 fogyasztás az Egyesült Államokban van — a szójára és a kukoricára adott állami mezőgazdasági támogatás miatt -, és ott volt a legmagasabb az emberölések aránya is.
• Az omega-6 fogyasztás 1960 és 2000 között emelkedett, az emberölések aránya pedig mind az öt országban nőtt.

Az omega-6 zsírok és az emésztőrendszer egészségi állapota

Az emésztőrendszeri problémák előfordulása az omega-6 zsírsavak fogyasztásával arányos. Az EPIC vizsgálat úgy találta, hogy a legtöbb linolsavat — a növényi olajokban lévő omega-6 zsírt – fogyasztó egynegyedbe tartozóknál 2,5-szer nagyobb volt a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kockázata, mint a legkevesebbet fogyasztók körében.

Az omega-6 zsírok és a rák

Az omega-6 zsírsavak elősegítik a rák kifejlődését és az áttétek kialakulását. A kukoricaolaj például – a telített zsírok nem – serkenti a prosztatarák progresszióját.

Amikor egerekbe daganatot ültettek, és magas linolsavtartalmú étrenden tartották őket, az áttétek aránya négyszer magasabb volt, mint az olajsavval – ami egy egyszeresen telítetlen zsír – táplált állatoknál.

Halálozási arányok

Nyolc olyan klinikai vizsgálatról tudunk, amikor közvetlenül hasonlítottak össze omega-6-ban gazdag, illetve telített zsírsavakban gazdag étrendeket, majd megvizsgálták a teljes halálozási arányokat. Három esetben a magas omega-6-tartalmú étrend nyilvánvalóan károsnak bizonyult, két másik szerint lehetséges, hogy káros, de egyik sem találta egyértelműen jó hatásúnak:

• Három vizsgálatban — a Rose kukoricaolaj-kísérletben,1 az Anti-Coronary Club (szívkoszorúér-betegség elleni klub) programjában és a Sydney Diet-Heart kísérletben – a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend egyértelműen károsnak bizonyult: sorrendben 364%-kal, 156%-kal, illetve 49%-kal növelte a halálozási arányt. A Rose kukoricaolajas vizsgálat azért érdekes, mert ez az egyetlen, amelyben a többszörösen telítetlen zsírsavakat omega-3-at nem tartalmazó kukoricaolajjal helyettesítették, ami rendkívül magas halálozási arányhoz vezetett a többszörösen telítetlen zsírsavakat fogyasztó csoportban. Az omega-3 ugyanis részben ellensúlyozza az omega-6 toxicitását!
• Két vizsgálatban — a Minnesota szívkoszorúér-vizsgálatban és a Los Angeles-i veteránvizsgálatban — a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend kevesebb mint 10%-kal emelte a halálozási rátát. Az emelkedést nem telítették szignifikánsnak. A Los Angeles-i veteránvizsgálat érdekesen alakult: egy későbbi, retrospektív vizsgálat 31 rákos halálesetet talált a magas többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjában, és 17-et a kontrollcsoportban, pedig a kontrollétrenden élők között sokkal nagyobb volt a dohányzók aránya.
• Az Oslo Diet-Heart kísérletben a többszörösen telítetlen zsírsavak+ halolaj csoportban 6,5%-kal kevesebb volt a halálozás, de ezt nem tartották szignifikánsnak. A halálos szívrohamok aránya alacsonyabb volt a növényi olaj/halolaj csoportban, a rákos és a fertőzéses megbetegedésekben való elhalálozás aránya viszont magasabb volt. Mivel a halolaj nagyon hatékonyan képes elnyomni a szívbetegséget, hihetőnek tűnik, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak – csoportban a nagy mennyiségű halolaj nélkül magasabb lett volna a halálozási ráta, mint a kontrollcsoportban.
• A Medical Research Council vizsgálatában a többszörösen telítetlen zsírsavak-étrenden élőknél hárommal, avagy 10%-kal kevesebb haláleset fordult elő, de kettővel (8%) több volt a szívbetegség miatti halál.48 Ezeket a különbségeket nem tartották szignifikánsnak, amit a mintázat kiszámíthatatlansága is alátámaszt: más vizsgálatokban a többszörösen telítetlen zsírsavak – csoportban magasabb volt az összhalandóság, ám kisebb a szívbetegségben elhunytak aránya.
• A finn elmegyógyintézetben végzett vizsgálat” problémája az volt, hogy a nem megfelelő keresztezett elrendezés torzította az eredményeket. Amennyiben az omega-6 csak akkor befolyásolja a halandóságot, amikor elfogyasztják, akkor a többszörösen telítetlen zsírsavakkal teli étrend 14%-kal csökkentette a halandóságot; amennyiben a többszörösen telítetlen zsírsavnak hosszú távú káros hatásai vannak, akkor a többszörösen telítetlen zsírsav-étrend legalább 28%-kal növelte a halandóságot. (Abban a kórházban, ahol a magas omega-6-tartalmú étrendet fogyasztották először, a betegek zsírszövetében az omega-6 aránya még az alacsony omega-6-tartalmú étrendre való áttérés után négy évvel is magas volt. Ebben a kórházban a halálozási arányok sokkal magasabbak voltak, mint ott, ahol a vizsgálat első hat évét az alacsony omega-6-tartalmú étrenddel kezdték.)

Ez azért nagyon zavarba ejtő, mert jelenleg az amerikaiak energia bevitelének átlagosan 9%-át az omega-6 zsírok teszik ki!

Összefoglalás

A legtöbb amerikainak harmadannyit kellene fogyasztania az omega-6 zsírokból, de még az is biztonságos és egészséges volna, ha a jelenlegi bevitel kilenced részét fogyasztanák csak!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.