A szabadidő értelmes eltöltése az öregség ellen!
Visszavonult ingatlanügynök – és olvasni tanítja a gyerekeket. Háziasszony, egyben öt felnőtt gyerek anyja és nyolc unokával büszkélkedő nagymama temperáival és festőállványával járja a vidéket, és minden évszakban megörökíti a természetet. Nyugalmazott mérnökember, az önellátó életmód nagy csodálója – most egész télen a maga által aprított tűzifával fűti a házát.
Kortól, lakóhelytől, anyagi körülményektől függetlenül az élet mindig mozgalmas. A lényeges változás akkor következik be, amikor az ember az ötödik vagy hatodik X-be lépve révbe ér: gyermekei már rég kirepültek, jobb lakáskörülményekre való törekvései is megvalósultak, s rendszerint több szabadidővel gazdálkodhat, mint azelőtt bármikor.
Válasszuk az aktív életet
A legtöbb ember ebben az életkorban hátradőlve választhat a különböző szabadidős lehetőségek közül: van, aki többet tévézik, más vendéglőbe kezd járni, a harmadik ráül a telefonra, és egész nap cseveg. Az igazán jó választás persze valamilyen értelmes, aktív elfoglaltság, amely közérzetünk mellett egészségünknek is jót tesz, s amelyet szívvel-lélekkel végezhetünk. Miért? Mert az olyan tevékenység, amely leköti az érdeklődésünket – legyen az olvasókörbe járás, klubélet, rendszeres túrázás, kertészkedés, műemlékek látogatása és hasonlók – sokkal több, mint a szabadidő egyszerű eltöltése.
Javítja az életminőséget
Tudományos adatok sokasága támasztja alá, hogy az, aki nyugdíjas korában valamilyen értelmes, tevékeny hobbinak hódol, rengeteget javít az életminőségén. Az ilyen emberek rendszerint jó kedélyűek, derűsek és életvidámak, ráadásul fizikailag is egészségesebbek, mert hatékonyabban működik az immunrendszerük, és kevésbé sújtják őket szív- és érrendszeri problémák, például magas vérnyomás. Ezért aztán általában tovább is élnek. Mindezt nemcsak a tapasztalat igazolja, hanem tudományos kutatások sokasága is alátámasztja a világ minden részéről.
A lustábbak betegebbek
A hollandiai Maastricht egyetemén például kimutatták, hogy azok, akiknek nincs hobbijuk, gyakrabban betegek, és többet vannak táppénzen, mint érdeklődési körrel rendelkező, tevékeny kortársaik.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
- Fitt mindennapok, motiváció a testmozgáshoz
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A japán Maebashiban található Gunma Orvosegyetem kutatói több mint 3000 idősebb férfi bevonásával végeztek vizsgálatot, s kiderült, hogy sokkal magasabb a halandóság azoknak a városi öregeknek a körében, akiknek nincs hobbijuk, vagy akik társasági élet nélkül, magányosan töltik napjaikat.
Bármilyen tevékenység hasznos
Összhangban áll ezzel az a vizsgálati eredmény is, melyről kanadai kutatók számoltak be. A Manitobái Egyetemen kimutatták, hogy az aktív életmód – azaz bármiféle rendszeres szellemi vagy fizikai tevékenység – erősen javítja az idősek közérzetét, egészségét, vitalitását, következésképp hosszabb életet biztosít számukra. Míg a társas és produktív időtöltések főleg fizikai előnyökkel – egészséggel, az életkor kitolódásával – járnak, addig az egyéni, passzívnak tűnő elfoglaltságok, például a kézimunkázás vagy az olvasás, inkább mentális értelemben hasznosak, mert lekötik a figyelmet.
A római La Sapienza Egyetem kutatói szerint a matuzsálemi kort megért öregek és a betegséggel vagy fogyatékkal élő idősek esetében „egyenesen létfeltétel a társas kapcsolatok fenntartása, mert e nélkül számukra egyszerűen értelmét veszíti az élet”.
Fő az optimizmus
Nem feltétlenül a legéleterősebb, jó anyagi helyzetben lévő, fiatalos öregek elégedettek a leginkább életükkel. A sok kutatásból egy dolog biztosan látható: „szépen megöregedni” az idősek felfogásában nem jelent mindig egyet az egészség megőrzésével, a betegségektől mentes élettel.
Kiderült, hogy az optimizmus, a lelkierő, a nehézségek leküzdésének akarása és képessége fontosabb tényezőnek számít abban, hogy miként ítélik meg öregségüket az emberek, mint maga az egészség vagy az erőnlét. Az önbecsülés, a jó értelemben vett öntudatosság tehát nagyobb szerepet játszik, mint a „sikeres élet” hagyományos mércéi.
Már fiatalon kialakul
Az ilyen attitűdnek azonban fiatalkorban kell kikristályosodnia ahhoz, hogy idősebb éveinkben is megtaláljuk helyünket a körülöttünk zajló történésekben, és megmaradjon bennünk az életszeretet, az élni tudás. Számos tanulmányból kiderül, hogy azok, akik mindennap szakítanak időt valamilyen kedvelt időtöltésre, legyen az sütés-főzés, olvasás, kertészkedés, klubélet vagy teadélután, lényegesen elégedettebbek öregségükkel, mint a magányos, inaktív életmódba süppedt idősek.
Találjunk rá a megfelelő elfoglaltságra!
Idősebb korban, amikor sokan úgy érzik, feleslegessé váltak, különösen fontos a megfelelő hobbi. Nézzük pozitívan a helyzetet: végre van időnk azt csinálni, amit szeretnénk, nem a család, a munkahely, a háztartásvezetés osztja be a napjainkat. Könnyebb a helyzete annak, aki már aktív korában rátalált a számára legkedvesebb elfoglaltságra, ám a „kezdők” számára is rengeteg a lehetőség.
Választhatunk társas vagy egyéni tevékenységet, attól függően, melyikre vágyunk inkább. Nem kell bonyolult, sok szervezést igénylő programokra, költséges hobbikra gondolni. Gyakorlatilag ingyen hódolhatunk a természet örömeinek, akár a helyi kirándulócsapathoz csatlakozunk, akár otthon kertészkedünk. Az sem kerül sokba, ha elbütykölgetünk a garázsban a „valamire jó lesz” felkiáltással évek óta őrizgetett holmikkal, és talán egy-két régi kedves tárgyunkat is sikerül megjavítanunk.
A lehetőségek körülöttünk vannak
Használjuk ki a helyi közintézmények – mozi, művelődési ház, faluház stb. – nyújtotta lehetőségeket! Fedezzük fel a községi, városi könyvtárat: kölcsönözzünk könyveket, vagy olvassunk helyben – így még hasonló érdeklődésűekkel is összeismerkedhetünk. Szánjuk rá magunkat végre, menjünk le a városi parkba, és hívjuk ki egy partira a környék legöregebb sakkozóját!
Bár Magyarországon talán nem túl széles a választék, egyre több településen találunk nyugdíjasklubokat és különböző civil szervezeteket, amelyek szakköröket tartanak, találkozóhelyeket működtetnek, programokat szerveznek. Ha kicsit szétnézünk lakókörnyékünkön, bizonyára találunk egy kórust, hagyományőrző kört, fotó-, varró- vagy nyelvtanfolyamot, színházlátogató csoportot, sportcsapatot, jótékonysági egyesületet, esetleg gombaszakértő-képzést stb., amit régóta szeretnénk kipróbálni.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.