A szalagszakadások okai és következményei
A testrészek mozgatását a csontok egymással szemben lévő végeinek porcborítéka, a csontvégeket beburkoló ízületi tok, az ízületi tokkal részben összefüggő, részben attól független különféle stabilizáló szalagok, illetve az ízület környékén feltalálható, az ízületek akaratlagos mozgását elősegítő izmok és inak teszik lehetővé.
Mit kell tudni ezekről a sérülésekről?
A felsorolt anatómiai képletek mindegyike sérülhet, ezen sérülések rendszerint elég fájdalmasak ahhoz, hogy a páciens a sérülés bekövetkezte után viszonylag rövid idő alatt orvosát felkeresse.
A felsorolt képletek közül azonban a szalagok és azok sérülése az esetek döntő többségében úgynevezett banális sérülés következtében jön létre (bokája megbicsaklik, sportolás közben a lába „leragad” és térde megcsavarodik, síelés közben a botot tartó kéz hüvelykujjának ízülete megfeszül). Ezen sérülések után a páciensnek fájdalmai vannak ugyan, de bizonyos mozgástartományban az ízületét mozgatni tudja.
Mi a kezelés módja alsóvégtag-sérülés esetén?
Alsóvégtag-sérülés esetén fájdalommal ugyan, de terheli a végtagját, s ezek a fájdalmak órák múltával valamelyest csökkenhetnek is, mely után a páciens rendszerint megnyugszik és bagatellizálva sérülését, nem megy orvoshoz. Egy ideig „bice-bócaként” éli mindennapi életét, de az idők múltával a panaszai teljesen nem szűnnek meg és sok esetben lazának-lötyögősnek érzi ízületét, mely például minimális rossz lépésre ismételten kibicsaklik.
Ezen sérülések mögött rendszerint komoly szalagszakadások húzódnak meg, és ha az előbbi állapotában végül mégis orvoshoz megy – sok héttel-hónappal a sérülés után – csodálkozva hallja a diagnózist: idősült szalagszakadása van, mely ebben az állapotban csak komoly szalagplasztikai műtéttel orvosolható. Az ilyen jellegű műtétek után biztos, hogy nem lesz 100%-os a gyógyulás.
- Az arc fájdalma
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
- Az alsó végtag fájdalmai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mikor menjünk orvoshoz?
Ízületi szakadások és kezeléseik
A bokaízület, a térdízület, a kéz kisízületei és a könyökízület jó funkcióját és stabilitását biztosító szalagok épsége jelentheti a teljes és jó funkciót. Ezen szalagok kisebb vagy nagyobb sérülése mindenképpen pontos és korrekt diagnózist igényel és a sérülés súlyosságának megfelelő, időben elkezdett és véghezvitt konzervatív, vagy operatív kezelést.
Az előzőek alapján tehát minden ízület körüli sérülésnél a lehető legrövidebb időn belül kell felkeresni orvosát, aki vagy személyében, vagy a beteget specialistákhoz küldve biztosítja a diagnózist és választja meg az adott esetben legjobb eredményt adó terápiát.
A szalagsérüléseket sok esetben a szalag tapadásánál bekövetkező csontsérülés is kísérheti, ezek már olyan minősített sérülések, amelyek az esetek döntő többségében műtéti megoldást igényelnek.
Kezelések és terápiák
Mit tehetünk a kezelések során egészségünkért?
Mint a sérültkezelés során szinte minden esetben, úgy a szalagsérüléseknél is a korrekt diagnózist követő terápiás ténykedés megkezdését követően szükség van a páciens gyógyulási folyamatának ellenőrzésére, amely folyamatban mind a háziorvosnak, mind a specialistának megfelelő szerep jut.
Elsőként kellett volna ebben a folyamatban említenem a sérültet, akinek – a kellő felvilágosítás megadása után – az együtt-ténykedést illetően rendkívül nagy szerep jut, hisz mindazokat a mozgás lehetőségeket, aktív tornát, izomerősítő gyakorlatokat, amelyeket a kezelő vele megbeszélt, sok esetben gyógytornász irányításával, de önmagának is végeznie kell.
Itt is igaz az a mondás, ami a sérült ellátás során mindnyájunkat vezet, hogy a legkorrektebben elvégzett orvosi ténykedés is csak akkor vezethet eredményre, ha a páciens a saját gyógyulásában – számára érthetően és tudottan – jól együttműködik. A fentebb említett „majd a természet meggyógyít” gondolat csak ezen feltételek megléte és működése esetén válik igazzá.
Megelőzhetőek a szalagsérülések?
A szalagsérülések megelőzésével kapcsolatosan fontosnak tűnik megjegyezni, hogy megfelelő edzettségi állapot nélkül hobbisportolást csak bemelegítés után, és a terhelést fokozatosan növelve végezzen a polgár. Ezeket a sporttevékenységeket megfelelő öltözékben, cipővel és védőfelszerelések használatával tegye. Igaz, sérülések ezek használata mellett is előfordulhatnak, de tapasztalataink szerint lényegesen ritkábban.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.