Bőröm szeplős, megviselt, mert fiatal koromban túl sokat napoztam
A kár
Az orvosok szerint a bőrrákot a legtöbb esetben az okozza, ha az ember gyermekkorában túl sokat tartózkodott a napon. A bőr idő előtti elöregedéséért (májfoltok, petyhüdt bőr, ráncok, öregkori szeplők) 80 százalékban szintén a napozások halmozódó hatása felelős.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A bőrrák kialakulása főleg a világos bőrűeket, a szőke vagy vörös hajúakat, illetve kék szeműeket veszélyezteti, mert bőrükben kevés a védő hatású melanin. Aki 15 éves kora előtt legalább háromszor annyira leégett a napon, hogy felhólyagzott a bőre, annál különösen nagy a melanoma kialakulásának kockázata – ez a bőrrák legrosszindulatúbb típusa. Öt ilyen leégés hatására a kockázat megduplázódik.
A fényvédők használata is kockázattal jár
Furcsa módon kockázati tényező lehet az is, ha valaki fényvédő készítményeket használ. Ezek a szerek ugyanis nem hárítják el a melanoma kialakulásának veszélyét, sőt a fényvédők helytelen használata akár fokozhatja is a kockázatot. Miért?
Valószínűleg azért, mert a fényvédőket használók átlagosan 13-39 százalékkal többet tartózkodnak a napon, mint akik nem alkalmaznak ilyen készítményeket – legalábbis ez a véleménye a lyoni Nemzetközi Rákkutató Központ tudósainak. Minél erősebb ugyanis az állítólagos védőfaktor, annál nyugodtabbak vagyunk, és annál tovább pörkölődünk a tűző napon. Ahhoz, hogy a gyár által garantált fény védelem valóban teljesüljön, jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre, ráadásul a krémet fürdés és erős izzadás vagy egyéb hatások után újra alkalmazni kell.
Jóvátehető? Sajnos nem!
A bőr nem felejt, emlékszik a korábban elszenvedett sugárterhelésekre. A kapott sugárzás mennyisége az élet során összeadódik. Hosszú távú károsodásról lévén szó, a hatások a leégéstől számítva akár 15-30 évvel később is jelentkezhetnek. A túlzott napozásnak, leégésnek megvan az ára: Magyarországon évente 2000 új melanomás beteget regisztrálnak az orvosok, s a szám minden évben 3%-kal emelkedik. Minden negyedik bőrrákos beteg menthetetlen: a kór évente 700 ember halálát okozza.
- Mit érdemes tudni a testápolókról?
- Négy előny, amelyek miatt megéri kollagént fogyasztani
- A viszketés oka
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mit tehetünk mégis?
A melanoma a festéksejtes anyajegyekből indul ki, ezért anyajegyeinket rendszeresen ellenőrizzük! A későbbiekben felsorolt figyelmeztető jelek esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Kérjük szakember véleményét akkor is, ha viszketés, égető érzés, gyulladás, elszarusodás, netán fájdalom jelentkezik, vagy vérezni, váladékozni kezd az addig teljesen ártalmatlan anyajegy. Az érdes felszínű vagy többszínű májfoltok különösen gyanúsak. Időben észrevett és sebészileg eltávolított daganat esetén jó az esélye a gyógyulásnak. A daganat azonban gyorsan terjed a nyirokvezetéken át, s ha ez megtörténik, minden okunk megvan az aggodalomra.
A gyógyulás útja
Bújjunk el a nap elől!
Nyáron déltájban (11 és 15 óra között), amikor a legerősebb az UV-sugárzás, védőruházat nélkül ne menjünk ki a tűző napra, fényvédő szer alkalmazása mellett sem. Különösen érvényes ez kánikulai időszakban, vízpartokon, déli fekvésű hegyoldalakon.
Napozás kis adagokban
A kutatók újabban vitatják, hogy a napozás minden körülmények között ártalmas lenne-e. A D-vitamin ugyanis, amely nélkülözhetetlen a fogak és a csontozat épségéhez, valamint véd a rák bizonyos fajtái és más betegségek ellen, a napfény hatására keletkezik a bőrben. Napozhatunk tehát, de tartsuk be a fokozatosság elvét. Napi negyedórás napozás elegendő a D-vitamin termelődéséhez. Vagyis irány a szabad levegő, a napsütés, de csak mértékkel!
Több paradicsomot!
Újabb tudományos adatok szerint a paradicsomban megtalálható erős antioxidáns vegyület, a likopin jobban óvja a bőrt, mint a fényvédő készítmények. A Manchesteri Egyetem egyik vizsgálata szerint már napi 5 evőkanál (körülbelül 55 g) sűrített paradicsom fogyasztása is jelentősen enyhíti a leégést, valamint fékezi a bőr napozás hatására bekövetkező, idő előtti öregedését.
Megfelelő védelem
Kánikulai időszakban, a déli órákban viseljünk könnyű hosszú ruházatot, védjük arcunkat, nyakunkat, fülünket széles karimájú szalmakalappal, szánkat kenjük be fényvédő komponenst is tartalmazó ajakírral. Szerezzünk be olyan napszemüveget, amely az UVA- és UVB-sugárzás ellen egyaránt 99 százalékos védelmet nyújt. Egy ilyen napszemüveg drága dolog, de ne sajnáljuk rá az egyszeri kiadást.
Fényvédő készítmények
Napozáshoz válasszunk „széles spektrumú” napolajat vagy krémet, amely az UVA- és UVB-sugarak ellen egyaránt óv, és legalább 15-ös fényvédő faktorral rendelkezik. Testünket napozás előtt fél órával kenjük be. A „vízhatlan” fényvédő krémek hatása kétszer annyi ideig tart, mint a „vízálló” fajtáké. Csodára persze ezek a készítmények sem képesek. Olyan biztonságot nyújtanak, mint az autók biztonsági öve, amely megmentheti életünket, de ha nem vezetünk elég óvatosan, meg is halhatunk.
A dohányzás mellőzése
A dohányzás növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Rendszeres bőrvizsgálat
Otthon, fürdés után világos helyiségben, kézitükörrel felszerelkezve vizsgáljuk át egész testünket, a lábujjak közeit is. Ha megismerjük anyajegyeinket és egyéb állandó bőrfoltjainkat, könnyebben észrevehetjük az esetleges elváltozásokat és a gyanús új „társakat”. A bőrrák, ha időben felismerik és kezelik, 95 százalékban gyógyítható!
Figyelmeztető jelek
A bőrgyógyászok szerint az alábbi jellegzetességek – a „4 SZ” – rosszindulatú bőrelváltozásra utalhatnak:
- Szimmetria: a folt (anyajegy) két fele rendszerint nem egyforma alakú.
- Szegély: a folt széle szabálytalan vagy elmosódott, olykor ékszerű hasíték van benne.
- Szín: a folt tarka hatást kelt, mert általában fekete, barna és rózsaszín részekből áll össze.
- Szélesség: a melanomák rendszerint legalább 5-6 mm átmérőjűek; az anyajegy méretének, alakjának, színének elváltozását meg kell mutatni a bőrgyógyásznak.
Óvatosság gyógyszerszedés idején
Sok gyógyszer mellékhatásaként a bőr érzékenyebbé válik a napfényre. Aki tudja, hogy sokat fog napon tartózkodni (például nyaralás, sportolás stb.), tájékozódjon orvosánál, hogy gyógyszerei között vannak-e ilyenek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.