Házi gyógymódok

Száraz bőr és téli viszketés: 10 jó tanács hidegebb napokra

Ha ezt a cikket valahol egy trópusi üdülőhelyen olvasgatja, akkor nyugodtan át is lapozhatja a fejezetet. Menjen inkább a szabadba és vegyen nap­fürdőt a meleg, párás levegőn. Hagyja, hogy bőrét átjárja a tápláló nedvesség és töltse továbbra is gondtalanul napjait. Nekünk, többieknek, akiknek nincs ilyen szerencsénk, más dolgunk van: most tanuljuk meg, mit kell tennünk, hogy tavaszig ne vakarjuk vörösre a szárazon hámló bőrünket.

A hideg éghajlatokon élőknek tehát szembe kell nézniük azzal, hogy az egész nap működő központi fűtés alacsony páratartalmú levegője kiszárítja a bőrt és viszketést okoz. Mi a teendő ilyenkor? Az egyik megoldás önként adódik: le kell állítani a fűtést és el kell utazni Floridába vagy a Karib-szigetekre. Ha ez esetleg még­sem járható út, az alábbiakban talál néhány ötletet ahhoz, hogy bőrét megvéd­je a száraz hideg okozta ártalmaktól. Egy dolog biztos: az ok a bőr vízhiányá­ban keresendő. Ha ez néha eszébe jut a ködös téli napokon, bőre hálás lesz a törődésért.

A vízívás nem segít!

Több szépségápolással foglalkozó könyv és divatmagazin azzal szédíti olvasóit, hogy napi legalább 7-8 pohár víz megivá­sa elegendő folyadék-utánpótlást biztosít a bőrnek és annak kiszáradása így meg­előzhető. Ne higgyen nekik! „Ha valakinek a szervezetében nincs elég folyadék, ezt a bőre is megsíny­li – mondja dr. Kenneth Neldner, texasi professzor. – Azonban ha a szervezet elegendő vízhez jut, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy a bőr víztar­talma is megfelelő.”

Alkalmazzon helyi terápiát!

„A bőr nedvességtartalmának pótlását annak áztatása biztosítja”- állítja dr. Hillard H. Pearlstein dermatológus. Legalább 15 percig tartó langyos, de semmiképpen sem forró fürdő már jót tesz. A közvélekedéssel ellentétben ráadásul nem kell mindennap a kádban ázni vagy a zuhany alá állni; kiszáradt bőr esetén a kevesebb fürdés és a meg­szokottnál hidegebb víz használata javasolt.

Pótolja bőre elveszett zsírtartalmát!

Mosakodás után használjon valamilyen hidratáló készítményt, tanácsolja dr. Pearlstein. A bőrbe került nedvesség ugyanis hajlamos rövid időn belül elpárologni, a hidratáló sze­rek viszont benntartják. Gyakori fürdés esetén az ilyen utókezelés kétszeresen is fontos.

Dr. Pearlstein nem erősíti meg azt a tévhitet, hogy a hidratálok elsődleges szerepe a bőr zsírtartalmának pótlása. A kiszáradás ugyanis a víz- és nem a zsír­veszteségnek köszönhető. Azt mindenki tudja, mennyivel könnyebb a kéz- és lábkörmök levágása, ha előtte áztak már egy keveset. Ez jól példázza a bőr nedvességtartalmának ala­kulását is: a hidratálok feladata a megkötött víz megtartása és a kiszáradás meg­akadályozása.

Ne törölje magát teljesen szárazra!

A hidratálok hatása sokkal erősebb, ha közvetlenül fürdés után, még félig nedves bőrre alkalmaz­zuk őket, mondja dr. Neldner. Ez persze nem azt jelenti, hogy kiugorva a zuhany alól, még víztől csöpög­ve azonnal be kell kenni magunkat; néhány kíméletesebb mozdulat a törülkö­zővel eléggé megszárít ahhoz, hogy utána hidratáló készítménnyel átdörzsöl­hessük magunkat. így még marad annyi nedvesség a bőrben, amelyet némi kozmetikai segédlettel érdemes megtartani.

Használjon magas zsírtartalmú krémeket!

Elvileg a tiszta ásványi olajokból készült gél lenne a legjobb a száraz bőr kezelésére, tesz meglepő kijelentést dr. Howard Donsky, torontói bőrgyógyász. A növényi olajok azonban mégis elviselhetőbbek – aki nem tartja kellemetlennek, nyugod­tan használhat napraforgóolajat vagy mogyoróolajat. Ezek hatásosak, bizton­ságosak és jól átjárják a bőrt, arról nem is beszélve, hogy olcsók is.

Egy hátrányuk azonban van: túlzottan olajosak. Az emberek szeretik, hajó szagúak, jó a közérzetük és nem szívesen csöpögnek a zsírtól. Dr. Pearlstein megérti ezeket a szempontokat, és mindenkire rábízza, milyen illatot választ és mennyit költ kedvenc krémjére. Végül is a hidratáló készítmények mindegyike ugyanazt az alapfeladatot látja el, az egyéni ízlésen kívül nincs semmilyen kü­lönös kritérium a kiválasztáshoz.

Keverjen zablisztet a fürdővízbe!

Néhány kutató kimutatta, hogy az emberiség már 4000 éve használja a zablisztet vagy a zabdarát bőr-lágyítási célokra; több nép körében még ma is ismert ez a módszer. Dr. Donsky megerősíti, hogy a mosakodáshoz használt, vízbe kevert zab valóban puhítja, lágyítja a bőrt. A szakboltokban kapható, kocsonyásított készítményből elegen­dő egy jó csészényit a kádba önteni, és már kész is a pompás fürdő.

Válasszon nagyon zsíros szappant!

A szappanok nagy ré­sze lúgot tartalmaz, amely igen alkalmas a tisztításra, de kimondottan irritálja a száraz bőrt, figyelmeztet dr. Pearlstein. A száraz bőrűek kerüljék az erős mo­sóhatású termékeket és válasszanak olyanokat, melyek kakaóvajat, kókuszolajat vagy lanolint tartalmaznak. Ezek némelyike nem is igazán szappan, hanem inkább krém. Tudomásul kell venni, hogy a zsírosabb készítmények kevésbé tisztítanak, viszont sokkal jobban hidratálnak, és adott esetben ez lehet a fontosabb szempont.

Ne szappanozza be magát túl gyakran!

A fejlett országok társadalma talán már túlzásba viszi a mosakodást és az öncélú illatozást; a bőrgyógyászok az utóbbi időben már több ártalmát, mint hasznát látják a pi­pereszappanok eltúlzott használatának. Dr. Pearlstein egyszerű megoldást ajánl: ha valaki nem piszkos, ne mosakodjon.

Használjon párásítót!

A száraz bőr és az ezzel járó viszketés egyik kiváltó oka a téli, alacsony páratartalmú levegő. A központi fűtés akár 10 százalék alá is leviheti az optimálisan 30-40 százalékos páratartalmat. Ez a ká­ros hatás légnedvesítő vagy párologtató alkalmazásával kiküszöbölhető, de az óvatosság ebben az esetben sem árt.

Az emberek úgy gondolják, ha párásítót állítanak be a szobába, minden gondjukat megoldották. Azonban hatalmas teljesítményű készülékekre volna szükség ahhoz, hogy az egész lakásban megfelelő legyen a páratartalom. Egy kisebb készülék közvetlenül az ágy mellé állítva jobb, mint a semmi, de ebben az esetben a hálószoba ajtaját csukva kell tartani. Valamennyit az is segíthet, ha zuhanyozás közben nyitva hagyja a fürdőszoba ajtaját. A fűtés folyamatos téli üzemeltetése mindenképpen csökkenti a lakás levegőjének páratartalmát.

A hűvös lakás egészségesebb

A téli bőrpanaszok leküz­désének egyik legjobb módja a fűtés termosztátjának lejjebb állítása javasol egy egyszerű módszert dr. Pearlstein. A hidegebb levegő ugyanis valamennyire ér­zéstelenít, a bőr viszketése így kevésbé zavaró. A túl nagy meleg vérbőséget okoz, és amikor az erek kitágulnak, a viszketésérzet fokozódik. A levegő hűté­sével viszont a páratartalom is nő.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.