• egészségmegőrzés
• tünetek

Hajlamos vagyok nem tudomást venni a tüneteimtől

A kár

Nagy baj származhat abból, ha valaki nem vesz komolyan egy figyelmeztető tünetet, mondván, úgyis elmúlik magától. Kisebb fertőzésekkel az immunrendszer megküzd, ám ha valaki súlyosabb esetben is a „természetre” bízza a gyógyulást, az rendszerint a betegség rosszabbodását eredményezi. Néhány gyakori tünet, többek között az emésztési zavar, a búskomorság, a szédülés vagy a nem múló köhögés orvosi beavatkozást igénylő súlyos állapot, például szívroham, stroke vagy rák figyelmeztető jele lehet.

Időben forduljunk orvoshoz

Ennek ellenére a többség nem foglalkozik ezekkel a tünetekkel. Egy újabb felmérés szerint az emberek egyharmada csak akkor megy orvoshoz, ha már nagyon muszáj, vagyis addig vár, amíg az eredményesen gyógyítható kis bajból nagyobb nem lesz, amelyet már nehéz – vagy lehetetlen – orvosolni. A daganatos betegségek többsége korai stádiumban jól kezelhető. Ha időben felismerik és kezelik a magas vérnyomást, vércukrot és koleszterinszintet, nagymértékben csökken a halálos kimenetelű szívroham, stroke s a diabétesz súlyos szövődményeinek kockázata: a vese leállása, valamely végtag elhalása vagy a vakság.

Jóvátehető? Jó eséllyel.

Aki elhanyagolta az egészségét, és még sincs semmi baja, örüljön. Szervezete, úgy látszik, erős – vagy egész egyszerűen szerencséje volt. Ez azonban nem ok az elbizakodottságra. Aki továbbra is egészséges akar maradni, vegye komolyan teste visszajelzéseit, s a figyelmeztető tünetek esetén forduljon orvoshoz.

A változtatás további előnyei

A krónikus betegségek idejében történő felismerésének óriási jelentősége van – talán nem is gondoljuk, hogy mekkora. Az is fontos, hogy megszabadulhatunk attól a bizonytalanságtól és félelemtől, melyet egy ki nem vizsgált tünet kelt az emberben. Ezek az előnyök bőven kárpótolnak a vizsgálatokkal járó kellemetlenségért, szorongásért, időkiesésért.

A gyógyulás útja

Szemléletváltás

Az emberek zöme úgy viselkedik, mintha a csöndes szenvedés erény vagy dicsőség volna, az orvoshoz járás pedig vereség és szégyen. Ideje, hogy leszámoljunk ezzel a veszélyes hozzáállással! A siker az üzleti életben is szinte mindig csapatmunka eredménye; az egészség megőrzése terén ugyanez a helyzet.

A háziorvos látogatása

Azon túl, hogy elmondjuk az esetleges tüneteket, rendszeresen méressünk vérnyomást, koleszterinszintet és vércukrot.

A szemészt és a fogászt se hagyjuk ki

Kétévente egyszer menjünk el a szemészetre, mert lehet, hogy új szemüvegre van szükségünk, s a szem az általános egészségi állapotról is nagyon sokat elárul. Fogorvoshoz is járjunk rendszeresen.

Vegyük komolyan a fájdalmat

A fájdalomkutatás szakemberei szerint a korai fájdalomcsillapítás a leghatékonyabb. Az elhanyagolt, krónikussá váló fájdalom olyan visszacsatolásokat alakít ki az agyban, melyeket nehéz megszakítani.

Kéthetes időkorlát

Gyanús anyajegy? Furcsa dudor? Szokatlan haspuffadás? Visszatérő láz? Ismétlődő hányinger? Durva fejfájás? Legföljebb két hetet várjunk – ha az ilyen és ehhez hasonló tünetek ennyi idő alatt nem múlnak el, minden program törlendő, és irány az orvos!

Azonnal menjünk orvoshoz, ha…

Vért hányunk, ha köhögéskor köpetünk véres, ha székletünk fekete, vagy vért találunk benne, ha az orrunk vére gyakran elered. A vérzés mindig komoly bajt jelez, ezért keressük meg az orvost, ha előfordul!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.