Mi az élelmiszerallergia?
A legtöbb ember számára a tejtermékek és a gabonapelyhek fogyasztása nem okoz problémát. Túlérzékeny immunrendszerrel rendelkező egyéneknél azonban a bennük található anyagok allergiás reakciókat válthatnak ki.
Mi az élelmiszerallergia?
Allergiás reakciót gyakorlatilag bármely élelmiszer kiválthat, de bizonyos élelmiszerek gyakrabban okoznak ilyen jellegű problémát. Jól ismert, hogy a búza, a tehéntej, a kagyló, a földimogyoró, a tojás és a citrusfélék gyakran allergiás reakciót váltanak ki az arra érzékenyekben.
Ilyenkor az immunrendszer a normálisan teljesen veszélytelen és ártalmatlan ételre ellenanyagok termelésével válaszol. Ezen túlzott reakció következtében hisztamin és más vegyületek szabadulnak fel, melyek allergiás tüneteket okoznak. Az arra érzékenyekben még a legkisebb mennyiségű étel is kiváltja a reakciót.
Allergiás tünetek
Az allergiás válasz sokféle lehet: az ajkak duzzadása, asztma, ekcéma, csalánkiütés, hányás vagy hasmenés. A legsúlyosabb esetben anafilaxiás sokk lép fel légzési nehézséggel és a vérnyomás hirtelen leesésével. Egy ilyen roham adott esetben halálos is lehet. Az allergiás reakciót csak az azt kiváltó ételtől való tartózkodással lehet megelőzni.
Mi váltja ki?
- Asztmás roham- tej és tejtermékek, tojás, hal, dió- és mogyorófélék, bizonyos élelmiszer-adalékok, főképp a tartrazin (E102), a kén-dioxid (E220) és a nátrium-benzoát (E211).
- Ekcéma – tehéntej, tejtermékek, tojás.
- Emésztési problémák, mint például hasmenés, felfúvódás – tej és tejtermékek, búza és gabonafélék, élesztő.
- Irritábilis vastagbél szindróma- búza és tejtermékek.
- Csalánkiütés- érzékeny emberekben szinte minden élelmiszer kiválthatja. Gyakori az eper, kagyló, papája és az élelmiszer-adalékok, főképp a tartrazin (E102) és a nátrium-benzoát (E211) okozta csalánkiütés.
- Orrmelléküreg-gyulladás és szénanátha- búza, tojás, élelmiszer-színezékek (főképp azofestékek), szalicilátok (elsősorban az aszpirinben és bizonyos gyümölcsökben, például az eperben fordulnak elő) és a nátrium-benzoát (E211).
- Migrén és fejfájás- sajt, csokoládé, citrusfélék, koffein és vörösbor a migrén és a fejfájás leggyakoribb kiváltói.
Öröklődő allergia
Az élelmiszerallergia bármely korban kialakulhat, de leggyakrabban gyerekkorban kezdődik. Sokszor csak átmeneti (ötéves korára tíz gyerek közül nyolc kinövi), más esetekben azonban végigkíséri a beteg életét. Az allergiás hajlam öröklődik. Az anyatejes táplálás véd a betegséggel szemben: a csecsemő túl korai elválasztása emeli a későbbi élelmiszerallergia kockázatát.
Élelmiszer-intolerancia
Előfordulhat, hogy egy bizonyos étel elfogyasztása kellemetlen tüneteket okoz anélkül, hogy ellene az allergiás reakció kimutatható lenne. Ilyen esetekben az allergia kifejezés helyett az intoleranciát használjuk. Oka elsősorban az, hogy a bélrendszerből hiányzik valamely emésztőenzim. Az illető emésztőenzim által bontott tápanyag nem tud felszívódni, a bélrendszerben erjedni kezd, és ez okozza a panaszokat.
Az egyik legismertebb változat a tejcukor-intolerancia
Ritkán, kevésbé egyértelmű esetekben az élelmiszer-intolerancia az allergiához hasonló tüneteket, például csalánkiütést vagy fejfájást okozhat. Ezek a tünetek az ételben található bizonyos kémiai anyagokra adott válasz – de nem allergiás reakció – következményei; a legismertebb ilyen anyagok a kávéban és teában található koffein, valamint a sajtban és a csokoládéban előforduló vazoaktív aminők.
Az élelmiszerallergia kimutatása
Becslések szerint tíz ember közül három szenved élelmiszerallergiában vagy intoleranciában. Néha meglehetősen nehéz igazolni, hogy a tüneteket valóban bizonyos élelmiszerek okozzák. Ha a tünetek közvetlenül valamilyen élelmiszer elfogyasztását követően jelentkeznek, viszonylag könnyű a bűnöst azonosítani. Más esetekben azonban, amikor az étel elfogyasztása és az általa kiváltott tünetek kialakulása között hosszabb idő telik el, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ráadásul ugyanaz az étel, különböző embereknél eltérő tüneteket okozhat.
A tejtermékek kiváltása
Ha nem fogyaszthatunk tejtermékeket keressük a laktózmentes helyettesítőket. Ilyenek ma már mindenütt hozzáférhetők. A legismertebbek a szójatej (balra), a kókusztej, a zabital, a szójamargarin és a nem tejalapú olívaolajkrém.
A kiváltó ok azonosítására az orvos gyakran bőrtesztet alkalmaz. A teszt abból áll, hogy a bőrt a gyanúsított allergéneket tartalmazó tűvel megszúrják vagy megkarcolják. Allergiás reakció esetén a szúrás vagy karcolás helyén a bőr kivörösödik, és enyhén megduzzad. A teszt eredménye hasznos útmutatóul szolgál, bár nem mindig százszázalékosan megbízható.
Kizárásos diéta
Az allergiát vagy élelmiszer-intoleranciát legbiztosabban úgy azonosíthatjuk, ha a gyanús ételt kiiktatjuk az étrendünkből. Ezt azonban csak orvosi felügyelet mellett tegyük! Ha a tünetek lényegesen enyhülnek, az allergiáért vagy intoleranciáért valóban az adott étel a felelős.
Egyszerre több ételt is elhagyhatunk, majd egyesével óvatosan ismét visszavehetjük őket az étrendünkbe; így megállapítható, hogy melyik a felelős a problémáért. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy komoly tápanyaghiányhoz vezethet, ha egyszerre több élelmiszert, netán egy egész élelmiszercsoportot (például tejtermékeket) teljesen elhagyunk az étrendünkből. Ez az, amiért orvosi tanács és felügyelet nélkül nem szabad kísérletezgetni.
Mi a baj a tejtermékekkel?
A tejtermékek többféle komoly bajt is okozhatnak. Ezek közül a legismertebbek a tejben lévő laktóz vagy tejcukor megemésztésével kapcsolatos problémák. Ezt laktóz-intoleranciának hívják. Oka az, hogy a bélben nem termelődik a laktózt lebontó enzim, a laktáz.
Tehéntej-intolerancia az öt év alatti gyermekek hét százalékánál és a felnőttek több mint tíz százalékánál fordul elő. Laktáz hiányában nem történik meg a laktóz lebontása, hanem változatlan formában jut el a vastagbélbe. Itt a baktériumok megerjesztik, és az erjedés miatt haspuffadás, hasfájás és hasmenés következik be.
A laktáz enzim örökletes hiánya nagyon ritkán fordul elő, és a születést követően hamar kiderül. Sokkal gyakoribb, hogy egy bélrendszeri fertőzést, például gyomor-bél hurutot követően átmenetileg lép fel enzimhiány és tejcukor-intolerancia. Másoknál a tejben található fehérje vált ki allergiás reakciót, aminek az intoleranciához hasonló tünetei lehetnek.
Súlyos laktóz-intolerancia esetén a tejet minden formájában – még a juh- és kecsketejet is – teljesen ki kell hagyni az étrendből. Nem fogyaszthatunk bizonyos tejtermékeket, például tejszínt vagy lágy sajtot sem. A vajat és a kemény sajtot azonban nem kell étrendünkből száműznünk, mivel ezekben nagyon kevés a tejcukor. A natúr joghurt is csak ritkán okoz problémát. A tápanyagok listájában figyeljünk fel az alábbi összetevőkre: kazein vagy kazeinát, hidrolizált kazein vagy savó, tehéntej (laktóz), zsírmentes tej kivonat, laktalbumin, laktoglobulin, lefölözött tejpor, savó, nátrium-glutamát.
Honnan vegyünk kalciumot?
Kombináljuk bátran az összetevőket: például a spenótsalátát szórjuk meg szezámmaggal, és tálaljuk pirított kenyérkockákkal. Ha attól tartunk, hogy tejtermékmentes diétánk nem tartalmaz elég kalciumot, kérjünk tanácsot orvosunktól, hogy érdemes-e laktózmentes kalciumtartalmú táplálékkiegészítőt szednünk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.