Nutrigenomika a gyakorlatban – Felesleges ételek!
Alapvető tudnivalók
A nutrigenomika alapvető állítása, hogy bármi, amit megeszünk, üzenetet hordoz a testünk számára. Ezek az üzenetek univerzálisak, és kétféle hatásuk lehet: vagy a megbetegedésünkhöz járulnak hozzá, vagy ahhoz, hogy egészségesek maradjunk.
Étkezési szokásaink és étrendünk radikális megváltoztatása már önmagában is elegendő ahhoz, hogy egyes betegségekből meggyógyuljunk.
A nutrigenomika abból a feltételezésből indul ki, hogy a táplálék nem pusztán a szervezet üzemanyaga, ami csak ahhoz szükséges, hogy a folyamatokat beindítsa, hanem egy sajátos „nyelv”, amely a szervezetünk biológiai folyamatait irányítja.
Mintha a modern, agyonfinomított, kalóriában gazdag táplálékok egy olyan nyelvet beszélnének, amelyet a testünk nem ért. Nem csupán mennyiségről és több-kevesebb kalóriát tartalmazó diétákról kellene beszélni, hanem arról, hogy amit megeszünk, az kompatibilis-e azzal, amire a szervezetünknek valóban szüksége van.
Álljunk meg itt egy szóra!
- Egészségtelen zsiradékok
- Káros élelmiszerek, túlzott só hatásai
- Legyen öröm az étkezés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Szervezetünk nem arra lett kitalálva, hogy iparilag előállított élelmiszerekkel bombázzuk, pedig sajnos egyre gyakrabban ezt tesszük.
Napjaink népbetegségei egyenes következményei annak, hogy rendszeresen, túlzott mennyiségben, szervezetünk számára teljesen alkalmatlan táplálékokat fogyasztunk. A nutrigenomika táplálkozás segítségével visszaállíthatjuk a harmóniát a testünk és a természet között.
A nutrigenomika és a kalória megszorítás nemcsak a betegségek megelőzésére hatnak jótékonyan, de hosszú életet is biztosítanak.
Párbeszéd testünk és a betegség között
Véget ért az a korszak, amelyben kemoterápiával, műtéttel, erős és nagy dózisban adott gyógyszerekkel indítottunk háborút a betegségek ellen. Ezek az eljárások olykor valóban szükségesek, de attól még rendkívül ártalmasak az emberi szervezetre. Most inkább a diplomáciai kapcsolatfelvételt javasoljuk, a párbeszédet testünk és a betegség között. A „hadviselésnek” ebben a fázisában a kiegyensúlyozott erőviszonyoknak köszönhetően a külső beavatkozás szükségessége olyan mértékben csökken, amilyen mértékben a szervezet képes meggyógyítani magát helyes táplálkozással és helyes életvitellel. A „tárgyalás” eredményeként pedig nemcsak életkorunk nő, de életminőségünk is fenntartható marad.
Így már nem csak a szokásos értelemben vett diétáról beszélünk, inkább táplálkozási kultúránk forradalmi megújításáról, amelyhez a tudomány, azon belül is a nutrigenomika segítségét vesszük igénybe. Mint majd látjuk, a legújabb tudományos eredmények viszont tradicionális táplálékainkhoz, régi szokásainkhoz nyúlnak vissza.
Cikksorozatunk legfőbb célja az, hogy segítsünk az étkezési szokások megváltoztatásában, mielőtt még túl késő lenne. Nem pusztán azért, hogy vékonyabbak, szebbek és elégedettebbek legyünk magunkkal – bár mint tapasztaljuk majd, ez elengedhetetlen következménye lesz az újfajta táplálkozásnak -, hanem azért, hogy nagyobb figyelemmel és tudatossággal, egyszóval újfajta szemlélettel foglalkozzunk az egészségünkkel.
Az újfajta táplálkozásnak a tíz-parancsolata!
- Csökkentsük a glikémiás terhelést. Teljesen zárjuk ki, vagy legalábbis csökkentsük minimálisra étrendünkben a cukrot, a lekvárt, a mézet, az édességet, az üdítőitalt, az alkoholt; a fehér lisztből készült tésztát és kenyeret cseréljük fel teljes kiőrlésűvel, a hántolt rizst hántolatlannal!.
- Legyen bőséges a reggeli. A reggeli adja az első fontos jelt a testünknek: beindítja és felpörgeti az anyagcserét.
- Inkább bőségesen reggelizzünk a bőséges ebéd helyett, a kiadós vacsorákról pedig legjobb, ha lemondunk!
- Osszuk be a kalóriákat! Együnk 2-3 óránként, így a vér-cukorszintünk nem ingadozik.
- Csökkentsük a stresszt.
- Légzéstechnikával csökkentsük étvágyunkat és együnk lassanl. Próbáljunk meg lassabban és nyugodtabban enni!
- Elalvás előtt 2-3 órával ne együnk semmit.
- Csökkentsük a derék körfogatot.
- Bőségesen fogyasszunk biozöldséget és – gyümölcsöt!
- Gyorsítsuk fel az anyagcserét! A személyre szabott és ésszerű testmozgás – azon kívül, hogy egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen – alapanyagcserénket is felgyorsítja.
Mit zárjunk ki az étrendünkből?
Mivel diétánk első szakaszában a méregtelenítés a cél, nem fogyaszthatunk olyan táplálékokat, amelyek károsak lehetnek a szervezetünkre. Ha az első fázison túl vagyunk, fokozatosan vezessünk be újabb táplálékokat étrendünkbe, így egyértelműen kiderül, mire vagyunk allergiásak.
Azt azért ne felejtsük el, hogy bizonyos dolgokat végérvényesen ki kell iktatnunk! De bármilyen meglepő, az esetek többségében egyáltalán nem fognak hiányozni.
Tudjuk, néha elkerülhetetlen, hogy az otthonunkon kívül együnk, de ilyen esetekre is van néhány jó tanácsunk.
- Ne együnk kenyeret, hacsak nem teljes kiőrlésű! Csak természetes vizet igyunk!
- Csak teljes kiőrlésű lisztből készült tésztát és hántolatlan rizst együnk!
- Ha halat vagy húst fogyasztunk, ne legyenek grillezettek!
- Rendeljünk friss vagy párolt zöldséget olívaolajjal, de mártásokat ne kérjünk hozzá!
- Édességként együnk gyümölcsöt és ne gyümölcssalátát, amibe cukrot tesznek!
- Már vannak olyan éttermek, ahol egészséges és bioételeket kapni, próbáljuk ki ott az új ízeket!
Ha úton vagyunk, nem egyszerű betartani a diétát, de egy kis igyekezettel nem lehetetlen.
Az emésztőrendszer rehabilitálása
A rehabilitáció, amely mélyreható változásokat képes hozni az emberi szervezetben és számos betegségre is gyógyír – négy fázisból áll. Szerencsére rendelkezésünkre áll egy módszer, amely segítségével a gyomor- és bélrendszert rehabilitálni lehet.
A program négy fázisban valósul meg. Nézzük melyek ezek!
- A rossz eltávolítása. Az a cél, hogy csak olyan táplálékokat egyenek, amelyek nem válthatnak ki immunválaszt.
- A jó bevezetése. Néha a gyomorsav csökkent termelődése okozza a bajt. Mivel nem termelődik elég sav a gyomorban, a has felpuffad és a megemésztetlen étel visszakerül a nyelőcsőbe.
- Az újraoltás. Az üzletekben található rengeteg termék közül a bifidus baktériumot tartalmazókat válasszuk, ugyanis a felnőttek szervezetéből ez hiányzik a leggyakrabban,
- A helyreállítás. A negyedik lépésben a bélfal sejteket regeneráljuk, így újra el tudják majd látni gátfunkciójukat és képesek lesznek megakadályozni, hogy a káros anyagok bekerüljenek a keringésbe.
A négyfázisú programban nem pusztán az emésztőrendszeri tünetek megszüntetésére törekszünk, hanem a normális funkciók teljes helyreállítására. A pontos keretek közt – személyre szabottan, orvosi ellenőrzés mellett – folytatott program számos más megbetegedés és funkciózavar esetében is terápiás lehetőséget rejt magában.
Szerencsére azonban az orvoslás szemléleti megújulása már elkezdődött, diagnosztikus és terápiás szempontból is forradalmi változások előtt állunk. Ebben a forradalomban a nutrigenomikáé a főszerep.
Mindez nem jelenti azt, hogy a mai orvoslást ki kell dobni az ablakon, mert alapjaiban elhibázott. Egyszerűen arról van szó, hogy túl kell lépnünk rajta. Az orvostudomány a fertőzések legyőzésére jött létre, és egyetlen eszközzel próbált megbirkózni a betegséggel: elpusztítani a kórokozót. Ma már nem az elpusztításon van a hangsúly, hanem az egyensúly helyreállításán. Nem az a cél, hogy diagnosztizáljunk, és felírjunk egy gyógyszert, hanem az, hogy megkeressük a felborult egyensúly hátterében megbúvó lehetséges pszichológiai és fizikai tényezőket, és azokat egyenként helyreállítsuk.
Mindig pótoljuk a D-vitamint!
Egyértelműen kimutatható, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedők körében (elsősorban az északi féltekén élőkre jellemzően) gyakrabban fordul elő a rák, az autoimmun betegségek, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség, a demencia, a szív- és érrendszeri betegség.
A D-vitamin akkor termelődik szervezetünkben, amikor bőrünket napfény éri, és mivel többségünk nem tölt elég időt a napon, szinte mindannyiunk szervezetében kevés van ebből az értékes vitaminból.
Életünk nagy részét zárt közegben éljük, télen alig látunk napot, és az utóbbi évtizedekben az orvosok is óva intenek a napozástól.
A megoldás természetesen nem az, hogy süttessük magunkat pecsenyére a perzselő augusztusi napon, hanem az, hogy napi 15-20 percet töltsünk napfényben az év minden szakában.
Tudjuk, hogy ezt nem könnyű megvalósítani, ezért mindenki számára javasoljuk, hogy szedjen D-vitamint.
És most lássuk, miért fontos ez!
A D-vitamin nemcsak a kalcium és a foszfor felszívódását, valamint a csontok ásványi anyagokkal való feltöltését segíti elő, más funkciói is vannak.
A „járványos” D-vitamin-hiány
Dr. Holick, a D-vitamin világhírű kutatója és szakértője azt ajánlja, hogy naponta legalább 1000 IU-t vegyünk
magunkhoz D-vitaminból és heti 3-4 alkalommal napozzunk 10-15 percet A D-vitamin-hiány ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák hátterében is megtalálható.
D vitaminnal és nélküle! Vegyük komolyan!
Egy közelmúltban végzett olasz tanulmány összefüggésbe hozza a D-vitamin-hiányt a nyaki verőér belsejében kialakuló szklerotikus plakkokkal. 
A D-vitamin a rákmegelőzésben is fontos szerepet tölt be.
Számos kutatás kimutatta, hogy védelmet nyújt a vastagbél-, a mell-, a prosztata-, a petefészek-, a nyelőcső-, a vese- és a húgyhólyag daganat ellen.
A mellrák kialakulásának az esélye kisebb azoknál a nőknél, akiknek a vérében nagyobb koncentrációban van jelen a D-vitamin. Tüdőrákos betegeknél pedig a túlélési idő és a D-vitamin jelenléte között találtak pozitív összefüggést.
A D vitamin ellensége
Nem sokan tudják, hogy az A-vitamin a D-vitamin „ellensége”, ugyanis képes meggátolni a működését. A baj az, hogy a kereskedelmi forgalomban levő multivitamin-készítményekbe béta-karotin helyett gyakran A-vitamint tesznek, méghozzá nagy dózisban.
A D-vitamin-hiány nem pusztán súlyos betegségek előidézője, hanem kevésbé súlyos, de annál bosszantóbb apró tüneteket is produkál. A téli hónapokban jellemző D-vitamin-hiány az oka például a gyakori megfázásnak is. Számos tanulmány kimutatta, hogy a D-vitamin helyes adagolása kisgyerekeknél drasztikusan csökkenti a megfázás, a köhögés, az influenza és a légzőszervi szövődmények előfordulását
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.