Egészségügyi kérdezz-felelek

Antipszichotikumok és a stoke

32 éves lányomnak szkizofréniája van, és az orvosa antipszichotikumot írt fel neki.

Azt hallottam, hogy ezek a szerek növelik a stroke kockázatát. Igaz ez?

Úgy tűnik, a fiatal, nem demens személyeknél nincs ilyen kockázat. Arra vonatkozóan viszont vannak adatok, hogy az antipszichotikumok növelhetik a szélütés kockázatát az idősek esetében, akiknek gyakran a demenciát kísérő nyugtalanság és pszichózis ellen írják fel őket. Egy, a British Medical Journalben 2008-ban megjelent tanulmány szerint a szélütés kockázata 69 százalékkal volt nagyobb azon 71 és 87 év közötti személyek esetében, akik olyan tipikus antipszichotikumokat szedtek, mint a fenotiazinok, a butirofenonok és a tioxantének (a kontrollcsoport tagjai nem szedtek ilyen gyógyszereket).

A kockázat 132 százalékkal volt nagyobb az atipikus antipszichotikumokat szedők körében ilyen például az olanzapin, a risperidon vagy a kvetiapin. A demenciában szenvedőknél a tipikus antipszichotikumok a duplájára növelték a kockázatot, míg az atipikus szerek csaknem az ötszörösére. A tanulmány szerzői ezért megállapították, hogy a demencias páciensek esetében az antipszichotikumok jelentette kockázat nagyobb a várható előnyöknél, ezért az alkalmazásuk, amikor csak lehet, kerülendő.

Hiba lenne…: Antipszichotikumot szedni anélkül, hogy meg­kérdezné, miért van rá szükség

Ha nem szenved skizofréniában vagy más súlyos mentális problémában, ne fogadjon el antipszichotikumra szóló receptet anélkül, hogy rákérdezne orvosánál, miért van erre szükség? A Journal of Clinical Psychiatry cikke szerint azok többsége, akiknek ilyen gyógyszereket írnak fel, nem szenved súlyos mentális zavarban, amelyre e szereket jóvá­hagyták.

Depresszióra, szorongásra vagy poszttraumás stresszre kapták őket, amelyek pedig biztonsá­gosabb és olcsóbb gyógyszerekkel is kezelhetők lennének. Bár egyes antipszichotikumokat a dep­resszió kezelésére is engedélyeztek, azokat csak végső esetben lenne szabad alkalmazni, ha a hagyo­mányos antidepresszánsok nem hatnak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.