• betegség
• kezelések
• tünetek

Betegséggel kapcsolatos kérdések

Meddig vagyok fertőző megfázás vagy más betegség esetén?

Általánosságban szólva, a megfázásban vagy gyomorbél hurutban szenvedő felnőttek a tünetek megjelenése utáni 5. napig fertőznek; a gyermekek és legyengült immunrendszerű személyek egy hétnél is tovább. A megfázás akkor a legfertőzőbb, amikor 23 napja tart, de természetesen előfordulhat gyengébb immunrendszer vagy különösen agresszív vírus esetén, hogy ennél több napról van szó. Mindenesetre, nagy biztonsággal úgy 710 nap elteltével mondható, hogy már nem adhatja tovább a betegséget.

Ha Streptococcus baktérium okozta fertőzése van, az antibiotikum kezelés első 24 órájáig terjedhetnek át a kórokozók másik emberre. Az évszakhoz köthető influenzavírusok a tünetek jelentkezése előtti naptól az észlelésüket követő 57 napig is fertőznek. A gyomorbél hurut kórokozói attól a pillanattól, hogy először betegnek érzi magát, a gyógyulást követő 3. napig jelenthetnek veszélyt másokra.

Hogyan kerülhetem el a fertőzéseket egy repülőút során?

Fontos, hogy jó állapotban legyen az utazás idején: pihenten, megfelelő étel és folyadék fogyasztása után induljon el, hiszen így védettebb lesz az esetleges fertőzésekkel szemben. A repülőn mosson kezet szappannal és meleg vízzel, vagy használjon alkoholos kézfertőtlenítőt étkezés és ivás előtt, a toalett használata után, sőt hosszú úton közben is többször (különösen a mások által is gyakran használt felületek, például a biztonsági öv megérintése után). Lehetőleg ne nyúljon az orrához, szájához, szeméhez. Ha a szomszédja köhög és tüsszög, kérdezze meg a légi utas kísérőt, nem ülhetne-e át máshová.

Amennyiben a felszállásra több mint 30 percet várni kell, kérje meg a személyzetet, hogy kapcsolják be a szellőzőt; hírhedté vált ugyanis az az eset, amikor 1979ben az utasok 72 százaléka elkapta az influenzát, miközben gépük 3 órát vesztegelt az indulásra várva, és nem működtették a szellőző berendezéseket.

Megérkezés után figyeljen a tünetek esetleges megjelenésére. Vegye komolyan, ha fáj a feje, köhög, lázas, rázza a hideg, fájnak a végtagjai, és minél előbb menjen el orvoshoz, aki megfelelő gyógyszert tud felírni. Léteznek olyan orvosságok, amelyek enyhíthetik az influenza lefolyását, amennyiben a panaszok jelentkezése utáni 2 napon belül elkezdi őket szedni.

Hogyan tudom hatékonyan erősíteni az immunrendszeremet?

Nem az étrend kiegészítők vásárlása a legjobb módszer; az életmódváltás sokkal többet ér!

• Csökkentse a stresszt! Több mint 300 vizsgálat és tanulmány igazolja, hogy míg a rövid távú stressz, például a határidők betartásával járó feszültség emeli a baktériumokkal, vírusokkal és más betolakodókkal harcoló természetes ölősejtek (angol rövidítése NK, azaz natural killer cells) szintjét a szervezetben, a krónikus szorongás csökkenti a védekezőképességet.
• Minden éjszaka legalább 8 órát aludjon! Vizsgálatok egész sora bizonyítja, hogy ha az alváson próbálunk „spórolni”, csökken szervezetünk ellenálló képessége a baktériumokkal és vírusokkal szemben. Az egyik tanulmányban például a 7 óránál kevesebb éjszakánkénti alvás következtében megháromszorozódott a megfázásos megbetegedések kialakulásának kockázata.
• Majdnem minden nap mozogjon. A seattlei Fred Hutchinson Rákkutató Központ közelmúltban végzett vizsgálata szerint heti ötször 45 perc közepesen intenzív aerob jellegű testedzés kétharmadával csökkentette a megfázás veszélyét. Más megfigyelések alátámasztották, hogy a rendszeres mozgás a gyomorbél rendszeri fertőzéseket is segít leküzdeni.
• Étkezzen egészségesen! Fogyasszon sok gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket, halat, probiotikus joghurtot és teljes kiőrlésű gabonaféléket.

Hogyan legyünk jobb betegek?

Amennyiben csak megfázással küszködik, most nem kell okvetlenül elolvasnia a következő olda­lakat. Ha viszont valamilyen komoly baja van, például magas a vérnyomása, vagy rákos, okvet­lenül tudnia kell, hogyan lehet a legjobb beteg, olyan, aki ezzel kivívja magának a legjobb orvosi ellátást.

Röviden: legyen udvarias, de ne legyen félénk, legyen határozott, de ne parancsolgasson, legyen jól informált, de ne tudálékos. Az alábbiakban vázolt lépések segítenek egészséges, ki­egyensúlyozott viszonyt kiépíteni az orvosával annak érdekében, hogy Ön megkapja az elfogad­ható kockázatokkal és előnyökkel járó, meg­felelő ellátást.

Ismerje meg a betegségét

Ha megállapítanak Önnél valamilyen betegséget, igyekezzen minél többet megtudni róla. Nem kell a kór szakértőjévé válnia – az orvosi egyetem el­végzése nélkül ez nem is volna lehetséges -, ám ha tisztában van az alapvető tényekkel, kevésbé fog aggódni, és ez még a gyógyulását is elő­segítheti. A legfontosabb annak kiderítése, mi­lyen kezelési lehetőségek léteznek az adott beteg­ség esetében. Ha az orvos nem javasol kezelést, kérdezze meg, mi az oka.

Ha nem ért ahhoz, hogy hogyan keresgéljen a világhálón, kérjen segítséget valamelyik barátjától vagy családtagjá­tól, aki járatosabb a számítógép kezelésében. Könyvtárba is mehet, a könyvtáros bizonyára se­gíteni fog a keresgélésben. Profi számítógépest is felkérhet a kutatás elvégzésére, sőt az is előfor­dulhat, hogy a munkahelyén akad valaki, aki se­gít. Kérdezze meg a személyzetist, kihez fordul­hatna a kérésével.

Az is fontos, hogy megértse, mit mond az or­vos a betegségéről és a kezelési lehetőségekről. A betegek sokszor összezavarodnak attól, amit a rendelőben közölnek velük, és még tanácstala­nabbak, mint korábban.

Ha szeretné megkapni a kellő felvilágosítást, fogadja meg az alábbi javaslatokat:

• Kérje meg egy családtagját vagy barátját, hogy kísérje el. Lehetőleg olyasvalaki legyen az illető, aki meg is jegyzi, amit mondanak neki, és nem fél az Ön nevében megszólalni.
• Vigyen magával papírt, ceruzát, és jegyezze föl a fontos információkat. Ha attól tart, hogy nem tud egyszerre figyelni és jegyzetelni, hasz­náljon diktafont.
• Kérje meg az orvost, hogy magyarázzon meg minden idegen kifejezést, és azt is mondja meg, hogyan kell leírni őket.

Kérdezzen!

Minden olyan betegnek, aki tartós orvosi keze­lésre szorul, valószínűleg eszébe jut a gyakori kérdés: miért pont én? Ez érthető, de az élet nagy kérdésein való morfondírozás helyett haszno­sabb, ha gyakorlati kérdéseket tesz föl. Ettől bá­torságra kap, és talán hamarabb meg is gyógyul. Kérdezzen meg mindent, amit nem ért, igyekez­zen választ kapni az aggodalmaira. Az alábbi lis­ta kezdetnek hasznos lehet.

HA RECEPTET ÍRNAK FEL_______________________

• Mi a gyógyszer neve? Hogyan kell leírni?
• Mire való?
• Hogyan kell szedni?
• Milyen mellékhatásai lehetnek?
• Várható-e kölcsönhatás más gyógysze­rekkel vagy étrend-kiegészítőkkel?

HA AZ ORVOS VIZSGÁLATRA KÜLDI____________

• Mi a vizsgálat célja?
• Miből áll? Fájdalmas-e?
• Mennyire megbízható?
• Mire lehet következtetni az eredményekből?

HA MEGVAN A DIAGNÓZIS______________________

• Mi a betegség orvosi neve?
• Mik a kilátások? Mire lehet számítani?
• Milyen kezelést javasol az orvos?

AMIKOR ELKÉSZÜL A KEZELÉSI TERV__________

• Milyen eredményre lehet számítani, és mik a kockázatok?
• Mennyire hatékony a kezelés?
• Mikor derül ki, hogy használt-e?
• Milyen más lehetőségek vannak?

A kockázatok megismerése

Amikor az orvos gyógyszert ír fel Önnek, mű­tétet vagy más kezelési módot javasol, természe­tesen azonnal felmerül Önben egy sor kérdés, például hogy mennyire hatékony a kezelés, és netán kellemetlenebb-e, mint maga a betegség. Az orvosnak el kell tudnia magyarázni mind a várható előnyöket, mind a kockázatokat. A leg­jobb, ha statisztikákra tud hivatkozni a kezelés­sel kapcsolatban, ám a számok megértése sem mindig egyszerű.

Ha azt hallja, hogy egy gyógyszer vagy beavat­kozás csökkenti annak kockázatát, hogy a beteg­sége miatt valami rossz következik be, az orvos a relatív kockázat csökkenéséről beszél, vagyis arról, hogy mennyivel lesz kisebb a veszély olyan személy esetében, aki megkapja a kezelést, olyannal összehasonlítva, akit nem kezelnek.

Ne hagyja magát sürgetni

Elbeszélgetett mostanában hosszan a háziorvosá­val? Ha igen, ez valószínűleg a vonaton vagy egy társas összejövetelen esett meg, nem pedig a dok­tor rendelőjében. Sok rendelőben ma már csak néhány perc jut egy-egy betegre. A túlhajszolt orvos egyik helyről a másikra rohan, egyik sze­me a beteg kartonján, másik az óráján van.

Ez nem okvetlenül az ő hibája. Az orvosokat az autó- és vízvezeték-szerelőktől eltérően darab­számra fizetik. Nem érdekes, mennyi időt tölte­nek el egy-egy beteggel, a fizetséget aszerint kap­ják, hogy hány beteget látnak el. Sok háziorvos panaszkodik a biztosítók gyakorlatára, hogy át­lag 7 percben állapítják meg az egy betegre szán­ható időt.

Még aggasz­tóbb, hogy azok a sietős doktorok, akik gyorsan „lezavarták” a vastagbéltükrözést, csak keve­sebb mint feleannyi betegben fedeztek föl kiala­kult vastagbélrákot, mint azok, akik több időt szántak a vizsgálatra.

Ha úgy érzi, hogy az orvos sietteti a vizsgálat során, keressen másikat, ajánlja Arthur Levin, a New York City-beli nonprofit tanácsadó szerve­zet, a Center for Medical Consumers (Betegellá­tási Fogyasztói Központ) igazgatója. „Vannak hatékonyan szervezett rendelők”, mondja, ahol elegendő időt szánnak a betegek megvizsgálásá­ra, mégsem veszteségesek.

Vegye be a gyógyszereit

Ha nem veszik be, nem hat a gyógyszer. Ez elég kézenfekvőnek tűnik, mégis sok olyan beteg van, aki nem az előírásnak megfelelően szedi a felírt orvosságokat, vagy egyáltalán nem szedi őket.

Bár az or­vosságoknak esetenként súlyos mellékhatásaik lehetnek, a gyógyszereléssel kapcsolatban kór­házba kerülő betegek több mint kétharmada azért szorul ellátásra, mert nem vette be az előírt gyógyszereket.

Ne habozzon másik orvost is megkérdezni

Vajon miért hagyják olyan sokan figyelmen kí­vül ezt a régi jó tanácsot?

Például egy 2006-ban a Michigani Egyetemen végzett felmérés szerint a mammografia és biop-szia alapján mellrákkal diagnosztizált betegek 52 százaléka kérte a kezelési terv megváltoztatá­sát, miután konzultált egy másik orvossal is.

Kimutatták, hogy a második vélemény sokkal gyakrabban erősíti meg az eredeti diagnózist, mint ahányszor ellentmond annak. Mindazonál­tal lehet, hogy Ön is csak akkor tud megnyugod­ni, ha mástól is hallja ugyanazt a véleményt.

Hogyan kell eljárni ilyen esetekben?

Döntse el, hogy valóban szükség van-e második véleményre. Ha fáj a feje, és orvosa azt mondja, hogy vegyen be két tabletta aszpirint, valószínű­leg nem fog nagy hírű ideggyógyászhoz fordulni, hogy az is vizsgálja meg. Ha azonban ennél ko­molyabb bajról van szó, igenis van létjogosultsá­ga annak, hogy még egy orvost megkérdezzen.

A szakértők szerint ez a következő esetekben indokolt:

• Ha orvosa nagyobb műtétet vagy beavatkozást javasol.
• Ha a diagnózis ritka vagy halálos betegség.
• Ha kezelőorvosának nincs tapasztalata az adott betegség kezelésében.
• Ha úgy érzi, nem megfelelő kezelést kap.
• Ha nem biztos abban, hogy helyes a diagnózis, vagy hogy minden lehetséges kezelést megkap.

Nézzen először utána a dolognak

Ha utánaolvas a betegségének, lehet, hogy minden szükséges információt megszerez. „Megfelelő kutatással nemcsak második, de harmadik és negyedik véle­ményt is beszerezhet a szakirodalomból, és ez több, mint amit egy másik orvos megkérdezése nyújthat”, mondja Levin.

Menjen el egy másik kórházba

A kezelőorvosát is megkérheti, hogy küldje el egy másik doktor­hoz. Ettől az többnyire nem sértődik meg, sőt van, aki egyenesen javasolja a második vélemény kérését. Ha ugyanabban az intézményben küldi el orvosa egy kollégájához, felmerülhet Önben, hogy ezek ketten teniszpartnerek vagy naponta együtt ebédelnek, ami persze nem jelenti azt, hogy a második orvos automatikusan egyetért az elsővel. Még ha nem jó haverok, akkor is le­het, hogy hamis kollegialitástól indíttatva a má­sodik orvos nem lesz teljesen őszinte Önnel, például nem ad hangot annak a véleményének, hogy veszélyes kontárnak tartja kollégáját.

A legjobb szakértőt kérdezze

Nincs sok értelme olyasvalakit megkérdezni, aki kevésbé tapasztalt, mint a kezelőorvos. Érdeklődje meg, kik a vezető szaktekintélyek az adott területen, vagy keressen föl egy olyan központot, amely az Ön betegségé­re szakosodott (egyes intézményektől az inter­neten keresztül is lehet második véleményt kér­ni). Szakmai egyesületektől vagy egyetemektől is megkérheti az adott terület specialistáinak listáját.

Kérdezze meg más szakterület képviselőjét is

Té­telezzük fel, hogy egy gerincspecialista azt mond­ja Önnek: idült hátfájásán úgy lehet segíteni, ha megoperáltatja a porckorongsérvét. Amennyiben megkérdez egy másik gerincspecialistát, és az első nem fogott mellé, ugyanezt fogja ajánlani. Az orvosi irodalom azonban azt bizonyítja, hogy nem egyértelmű, mi a legjobb a hátfájás kezelésére.

Ha csak sebészeket kérdez meg, nem biztos, hogy kitérnek arra is, milyen lehetőségeket nyújt a csontkovácsolás, a fizikoterápia, a gyógytorna és az egyéb nem sebészi kezelési módok. S ez csaknem minden szakterületről elmondható. Mérje fel tehát a lehetőségeket úgy, hogy több orvost kérdez meg, és más területek specialistái­val is konzultál.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ha a második vélemény megerősíti az eredeti diagnó­zist, nincs értelme tovább kutakodni.

De mi a teendő akkor, ha különbözik a két vélemény?

Először is, vesse össze a kétfajta kezelés ered­ményességi adatait, ha hozzájut ilyenekhez. Ne feledje azonban, hogy sebészi és más beavatko­zások esetében a számok az összes elvégzett be­avatkozás átlagát mutatják. Az egyes orvosok eredményességi mutatójában nagy különbségek lehetnek, rendszerint az adott betegségekre sza­kosodott sebész javára.

Másodszor, hasonlítsa össze a lehetséges mel­lékhatásokat, valamint a műtét utáni felépülés­hez szükséges időtartamok hosszát. Lehet, hogy egyik vagy másik kezeléssel kapcsolatban úgy ér­zi, nem képes vállalni a kockázatokat és a keze­léssel járó kellemetlenségeket.

Végül kérhet egy harmadik véleményt, lehető­leg pártatlan orvostól. Ez különösen akkor hasz­nos, ha különböző szakterületek specialistáival konzultált, akik a maguk területéről ajánlottak megoldást. Például az urológus műtétet javasol a prosztatarákos betegnek, míg az onkoradiológus besugárzást. A nagy központoknak belgyógyász onkológus szakorvosai is vannak, akik felügyelik a betegek kezelését és segítenek kiválasztani a legmegfelelőbb kezelési módot.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.