Szívbetegség

Az E-vitamin szerepe a szívbetegségek gyógyításában

E-vitamin

Az E-vitamin az A-, a D- és a K-vitamin mellett szintén zsírban oldódó vitamin. A fő szerepe a többszörösen telítetlen zsírok peroxidációjának a megelőzése.

A klinikai vizsgálatokban az E-vitamin nem teljesített jól: 135 000 emberre kiterjedő tizenkilenc klinikai kísérlet – amelyeknek a résztvevői közül 12 504 személy meghalt  – meta analízise azt mutatta, hogy a napi 400 NE-nél nagyobb dózisú E-vitamin-pótlás a vizsgálat időszaka alatt 4%-kal növelte a halál kockázatát. Egy későbbi kísérletben a halálozási arány ugyanakkora volt az E-vitamint szedők csoportjában és a kontrollcsoportban.

Két közelmúltbeli vizsgálat az E-vitamint önmagában és C-vitaminnal vagy szelénnel együtt is megvizsgálta.

Ezekben nem találtak előnyös hatásokat:

  • Egy klinikai vizsgálatban majdnem 15 000 férfi orvos vett részt, akik tíz éven keresztül napi 200 NE E-vitamint, illetve 500 mg C-vitamint szedtek. A vizsgálat végén megállapították, hogy a teljes halálozás 8%-kal magasabb volt az E-vitamint szedők csoportjában, és 7%-kal magasabb a C-vitamint szedőknél. A különbségeket nem tekintették szignifikánsnak.
  • A rákmegelőzési kísérlet szelénnel és E-vitaminnal 35 000 férfinál vizsgálták a napi 400 NE E-vitamin és 200 µg szelénpótlás hatásait öt és fél éven keresztül. Itt a placebo csoportban volt a legmagasabb a halálozási arány, de a különbség itt sem volt szignifikáns.

A bizonyíték ugyan nem meggyőző, de napi 400 NE-nél nagyobb dózisú alfa-tokoferol-pótlás veszélyes lehet. Ennek oka talán az, hogy az E-vitamin nagy dózisban toxikus, illetve elképzelhető, hogy ez a különböző típusú E-vitaminok közötti egyensúlyhiányra vezethető vissza, ugyanis az élelmiszerekből származó E-vitamin különböző tokoferolok. és tokotrienolok keveréke.

E-vitamin

A szívbetegségek területén az 1996. március 21-én történt áttörés sokáig észrevétlen maradt. Ekkor került publikálásra az az első nagyszabású, kontrollált, kettős vakteszt, amelynek során a Cambridge-i Egyetem kutatói – professzor Morris Brown vezetésével – az E-vitamin étrend kiegészítők hatásait vizsgálták. A kísérletben részt vevő kétezer szívbeteget két csoportra osztották. A placebót szedőkkel összehasonlítva az E-vitamint fogyasztók körében 75%-kal csökkent a halálozási ráta.

Az E vitamin fogyasztása hozzájárul szívünk egészséges működéséhez!
Az E vitamin fogyasztása hozzájárul szívünk egészséges működéséhez!

Ezek az eredmények körülbelül háromszor jobbak, mint amit eddig tesztelt gyógyszerekkel elértek. Mint azt professzor Morris Brown nyilatkozta: „Ez még az aszpirinnál is izgalmasabb. A kísérletben részt vevő alanyok nagy többsége már szedett aszpirint. Az aszpirin által elért átlagos eredmény 25-30%-os csökkenés. Az E-vitamin viszont óriási mértékben, 75%-kal csökkenti a szívinfarktus kockázatát”.

Ez volt a harmadik átfogó kísérlet, mely az E-vitamin táplálék kiegészítőként való szedésének a szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatását bizonyította. Az egyik kísérlet, melynek eredményeit a New England Journal of Medicine 1993-ban tettek közzé, 87200 ápolónő bevonásával folyt, akik több mint két éven keresztül napi 100 NE E-vitamint kaptak. A vizsgálatban részt vevő alanyok körében 40%-os csökkenés mutatkozott a halálos és nem halálos szívinfarktusok számában, összehasonlítva azokkal, akik nem szedtek E-vitamint. Egy másik vizsgálat során 39000 egészségügyi szakmában dolgozó férfinak adtak napi 100 NE E-vitamint ugyanennyi ideig. Az eredmény: 39%-os csökkenés a szívrohamok számában.

Ezen eredményeket olvasva az emberben eltöprenghet: Vajon az orvosok miért nem írnak fel E-vitamint minden olyan páciensük számára, akik esetében fennáll a kockázat, és miért nem szedünk mindannyian E-vitamint? Jó kérdés.

Gyógyszeres kezelés helyett, mindig a természetes anyagokat fogyasszuk!
Gyógyszeres kezelés helyett, mindig a természetes anyagokat fogyasszuk!

Az E-vitamin története

Valójában Dr. Evan Shute már 1948-ban felismerte az E-vitamin értékét. Ez a kiváló orvos az egész életét az E-vitamin szívbetegség megelőzésében betöltött szerepének kutatására szentelte. A kardiológusok azonban ahelyett, hogy elismerésükben részesítették volna e fontos felfedezés kapcsán, inkább megpróbálták elhallgattatni. Az amerikai kardiológusok egy csoportja arra kérte a postaügyi minisztert, hogy tiltsa be az E-vitamin kiszállítását az amerikai postán keresztül.

Egyik kardiológus a másik után tanúsította, hogy az E-vitamin alkalmatlan bármely betegség kezelésére. Volt, aki egyenesen a kígyóolajhoz hasonlította. Ennek eredményeképp az amerikai postaszolgálat betiltotta az E-vitamint. Egyedül a kanadai Shute Alapítványnál lehetett hozzájutni, és úgy kellett becsempészni az Egyesült Államokba, nehogy a vámtisztviselők elkobozzák.

Fél évszázaddal később, annak ellenére, hogy az E-vitamin jótékony hatását alátámasztó bizonyítékok sziklaszilárdak, az orvosi szakma még mindig vonakodik ezeket elfogadni. Még professzor Brown is, aki napi 400-800 NE E-vitamin szedését javasolja a szívbetegségben szenvedőknek, a következőt nyilatkozta:

„Felelőtlenség lenne részünkről olyanoknak ajánlani, akik nem szenvednek szívbetegségben”

Más szóval, várjuk meg, míg megbetegszünk. Brown ezt azzal magyarázza, hogy a kutatómunkájuk csupán arra szolgáltatott bizonyítékot, hogy az E-vitamin védelmet biztosít a szívbetegségben szenvedőknek, de arra nem, hogy az egészséges embereket is megvédené. Korrekt érv. Ám más kísérletek egybehangzó eredményei azt mutatják, hogy az E-vitamin azoknak is jelentős védelmet nyújt, akik nem tartoznak a rizikócsoportba.

Például egy tíz éven át tartó, 67-105 éves embereket vizsgáló, összesen 11178 fő bevonásával végzett kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy az E-vitamint szedők körében 33 százalékkal csökkent az összes haláleset száma, a szívroham okozta halálesetek számában pedig 47 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

Azok körében, akik hosszabb ideig fogyasztottak E-vitamint, kevesebb mint felére csökkent a rák és szívbetegségek okozta halálozási arány, mint azok közt, akik nem szedték a vitamint. Az E-vitamin C-vitaminnal való kombinálása a teljes halálozási arányt 42 százalékkal, míg a szívinfarktus okozta halál rizikóját 52 százalékkal csökkentette. Évente több milliárd fontot tudnánk megspórolni az egészségügyi kiadásokon, ha felhasználnák ezt az információt.

Hogyan működnek az antioxidánsok?

Az antioxidánsok leszerelik a káros oxidánsokat (szabadgyököket) – azokat molekulákat, melyek károsíthatják az artériákban szállított koleszterint és zsírt, és az artériák falát is. Az E-vitamin (melyet más szóval d-alfa tokoferolként ismerünk) egy zsírban oldódó antioxidáns, tehát képes megvédeni az olyan zsírokat, mint amilyen a koleszterin. Ha az artériákon áthaladó zsír vagy koleszterin megsérül, akkor felgyűlhetnek az artériák sejtjeiben, és úgynevezett „habos sejtek”-ké válnak. Ezek a sejtek képesek megváltoztatni viselkedési formájukat – a rákos sejtekhez hasonlóan osztódni kezdenek, egy növekvő sebet hoznak létre az artéria falán, és ez gyulladáshoz és vérrögök kialakulásához vezethet.

Antioxidánsok
Antioxidánsok

Hogy legyőzze a gyulladást, a szervezet nitrogén-monoxidot termel. Ám oxidánsok – például cigarettafüstből vagy olajban sült ételekből származó vegyületek – jelenlétében a nitrogénmonoxid peroxinitráttá alakul, mely tovább károsíthatja az artéria falát. Az E-vitamin egyik rokona, a gamma-tokoferol (mely megtalálható az E-vitaminban gazdag ételekben, például a magvakban, a diófélékben, a búzacsírában), valójában jobb védelmezője a nitrát-monoxidnak, mint maga az E-vitamin.

Dr. Stephan Christen, egy clevelandi orvos-kutató szerint – aki az E-vitamin tanulmányozására specializálódott – azok az emberek, akik csupán alfatokoferolt tartalmazó E-vitamin étrend kiegészítőket szednek, nem részesülnek annak minden előnyében, ellentétben azokkal, akik gamma-tokoferolt is tartalmazó kiegészítőt használnak. Néhány táplálékkiegészítő-gyártó vállalat épp ezért a természetes E-vitamint (d-alfa-tokoferol) más tokoferolokkal, köztük gamma-tokoferollal kombinálja.

Az ideális napi bevitel valószínűleg 200 mg (300 NE) és 400 mg(600 NE) között van.

Mit kell Tudnod az A-C-E vitaminokról?

Számos, az ibolyántúli sugárzással kapcsolatos kutatás bi­zonyította, hogy az antioxidáns vitaminok védelmet nyújta­nak az oxidációs folyamatokkal szemben. Az UV sugárzás ugyanis gyengíti a bőr saját antioxidáns-rendszerét. Egy egereken végzett kutatás során kimutatták, hogy miután a kí­sérleti állat bőrére egyetlen adag UV-fényt bocsátottak, a vér C-vitamin koncentrációja a minimálisra süllyedt, és csupán 72 óra elteltével állt vissza az eredeti szintre.

A korábbiakban elmondottak szerint a C-vitamin védi a sejtek vízben oldódó részeit, míg az E-vitamin zsírban ol­dódik. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az E-vitamin külsőleg (közvetlenül a bőrfelületen) alkalmazva képes megvédeni a bőrt az UV sugárzás hatásától, de csak akkor, ha a sugárzás előtt, vagy a sugárzást követő két per­cen belül vitték fel rá. Az A-vitaminról kiderült, hogy védi a bőrt az UV sugárzás által okozott károsodástól.

Kutatási eredmények: Azok­nak a nőknek a bőre, akik 30 mg béta-karotint szedtek be (a béta-karotint szervezetünk A-vitaminná alakítja), nem lett olyan vörös, mint azoké, akik placebót kaptak, és ez még arra a bőrfelületre is igaz volt, amelyet fényvédő krémmel kentek be. Vagyis nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szervezetünk számára biztosítani a szükséges tápanya­gokat, mind belülről, mind pedig kívülről.

Csak így előzhető meg ugyanis az oxidációs folyamatok okozta károsodás. Ha a baj már megtörtént, sokkal nehezebb orvosolni

A görögdinnye szintén kiváló tápanyagforrás!
A görögdinnye szintén kiváló tápanyagforrás!

Fontos a gyümölcs színe?

A béta-karotin a természetben a vörös, narancssárga és a sárga színű gyümölcsökben fordul elő. A C-vitamin a nyers zöldségekben és gyümölcsökben található meg, hő hatá­sára a C-vitamin károsodik. Az E-vitamin a különféle mag­vakban, illetve azok olajában lelhető fel (pl. dió), de meg­található a babban, a disznóbabban (más néven tótbab), a kukoricában és a teljes kiőrlésű gabonafélékben is. Ha rend­szeresen fogyasztunk édesburgonyát, sárgarépát, vízitormát, különböző babféléket és brokkolit, azzal megnövelhetjük az antioxidáns-bevitelt, persze csak akkor, ha az említett zöldségeket nem pirítjuk meg.

A görögdinnye szintén kiváló tápanyagforrás: húsa rend­kívül gazdag béta-karotinban és C-vitaminban. Magjaiban rengeteg az E-vitamin, a cink és a szelénium – tele van te­hát antioxidánssal. Ha összeturmixoljuk a dinnyét úgy, hogy jusson bele a húsból és a magból is, valóságos antioxidáns-koktélt kapunk, amely ráadásul igen ízletes is.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.