Prosztatavizsgálatok – PSA-vizsgálat
Azt hallottam, hogy a PSA-teszt nem túl pontos a prosztatarák kimutatásában. Érdemes egyáltalán elvégeztetnem?
A vizsgálat kimutathatja a prosztatarákot, ám sok orvos szerint túl gyakran ad hamis pozitív eredményt ahhoz, hogy a szűrés hasznos eszköze legyen.
A prosztataspecifikus antigén (PSA) teszt egy olyan fehérje mennyiségét méri a vérben, amelynek szintje prosztatadaganat esetén megnő. Csakhogy más rendellenességek például a prosztatagyulladás vagy a prosztata megnagyobbodás is növelhetik ezt az értéket. Ha a férfiaknál magas PSA-szintet mutatnak ki, és ezért tűvel szövetmintát vesznek a prosztatájukból, ami eléggé ijesztő és fájdalmas is lehet, az esetek mintegy 65-75 százalékában nem találnak náluk rákot.
Egyes orvosok szerint ráadásul a PSA-teszt túlságosan érzékeny, és olyan daganatokat is kimutat, amelyek egyébként soha nem okoznának problémát. Az ilyen rák sok esetben nagyon lassan növekszik, és a boncolások tanúsága szerint sok idős férfi úgy hal meg valamilyen más okból, hogy nem is tud a rosszindulatú prosztatadaganatáról. Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel megbízhatóan megkülönböztethetők lennének egymástól a lassan növekedő, illetve az agresszív és potenciálisan végzetes prosztatadaganatok.
Emiatt, ha kiderül, hogy prosztatadaganatuk van, a férfiak gyakran vetik alá magukat felesleges műtétnek, sugárkezelésnek vagy egyéb kezelésnek, amelyek olyan mellékhatásokkal járhatnak, mint a merevedési és a vizelet visszatartási zavarok és egyéb kellemetlen problémák. Egy 2009-ben megjelent, 76 693 férfi adatait feldolgozó tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy a PSA-teszt elvégeztetése csökkentené
PSA teszt: mit jelentenek a számok?
A milliliterenként 4 nanogrammos (4 ng/ml) vagy magasabb PSA-szint a prosztatarák megnövekedett kockázatát jelzi. Ám ez a vizsgálat korántsem tökéletes: a magas PSA-szintű férfiak jelentős részének nincs rákja, míg a normális szintűnek mért páciensek egy kis hányadánál is alakult már ki daganat. Egyes orvosok ezért a PSA-szint emelkedésének a gyorsaságát és a vizsgálat más változatait is felhasználják annak eldöntéséhez, szükség van-e szövetminta vizsgálatra.
| PSA-szint (ng/ml) | Mit jelent? |
|---|---|
| 3,9 vagy alacsonyabb | Csekély kockázat: A prosztata-rákos férfiak közül csak nagyjából minden hetediknek van 3,9-es vagy kisebb PSA-szintje. |
| 4,0-10,0 | Határeset: A prosztatarákos férfiak nagyjából egynegyedének esik ebbe a tartományba a PSA-szintje. |
| 10,1 vagy magasabb | Nagy kockázat: A prosztatarákos férfiak több mint felének PSA-szintje éri el vagy haladja meg a 10,1 ng/ml értéket. |
A vizsgálat elvégzése azon férfiak esetében lehet ésszerű döntés, akiknél nagy a prosztatarák kialakulásának kockázata (ilyenek például azok, akiknek egy közeli hozzátartozójánál, apjánál, fivérénél vagy fiánál 65 éves kora előtt diagnosztizáltak prosztatarákot). Ha önnek több közeli hozzátartozójánál is viszonylag fiatalon alakult ki a betegség, már a 40 éves kort elérve is felvetheti orvosánál, nem lenne-e indokolt teszt elvégeztetése.
A PSA-vizsgálat azonban önmagában nem elégséges. Szűrővizsgálatra akkor lehet alkalmazni, ha kiegészítik végbélen keresztüli tapintásos prosztatavizsgálattal és hasi ultrahangos vizsgálattal. Ezek együttes eredménye alkalmas hatékony szűrővizsgálatra az 50-70 év közötti férfiak körében.
Az orvosom talált valamit a tapintásos prosztatavizsgálat során a PSA normális. Szükségem van szövetmintavételre?
Valószínűleg nem. Ezek a vizsgálatok (amikor az orvos a gumikesztyűs ujjával a végbélen keresztül tapintja ki a prosztatát) csak az esetek nagyjából egytizedében mutatnak ki helyesen prosztatarákot azoknál, akiknek normális a PSA-szintjük. A rák felfedezésének csekély esélye miatt az önéhez hasonló esetekben az orvosok általában nem is kérnek szövetminta vizsgálatot.
(Bár ha a mért érték a normális tartomány felső határához közeli, egyes orvosok ilyenkor már javasolhatják a vizsgálat elvégzését.) De ha nem küldi is el szövetmintavételre, számítson arra, hogy orvosa gyakrabban kívánja majd megismételni a szűrővizsgálatot, és többször fogja ellenőriztetni a PSA szintjét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.