• kezelések
• műtét
• rák
• vastagbélrák

Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése

Ha több rostot eszem, azzal csökkenthetem a vastagbélrák kialakulásának kockázatát?

Talán. A mai napig vitatott kérdés, hogy a rost segít-e megelőzni a vastagbélrákot. Egyes nagyszabású tanulmányok nem tudtak ilyen hatást kimutatni, ami miatt aztán számos harsány újságcikk hirdette, hogy az étkezési rostnak semmi haszna.

Vannak azonban olyan kutatási eredmények is, amelyek szerint a rost valóban használ. Ilyen például az amerikai Országos Rákkutató Intézet 34 000 fő táplálkozását és egészségét vizsgáló tanulmánya, amely szerint a legtöbb rostot fogyasztók körében 27 százalékkal kisebb volt a rák előtti állapotot jelző vastagbélpolipok kialakulásának gyakorisága, mint a legkevesebb rostot evők esetében. A legnagyobb védő hatást a gyümölcsök és a teljes értékű gabonatermékek nyújtották, íme, egy újabb ok, hogy miért egyen reggelire egy tál zabpelyhet áfonyával.

No persze rengeteg egyéb ok is van, amiért érdemes sok rost dús ételt fogyasztani, például az egészséges testsúly megőrzése, amivel megint csak visszajutottunk a vastagbélrák megelőzésének kérdésköréhez. Igen, csökkentheti e gyakori és olykor végzetes daganatos betegség kialakulásának kockázatát azzal, ha a testsúlyát az egészséges tartományban tartja. A rendszeres testmozgás 25 százalékkal szoríthatja lejjebb a kockázatot ehhez elég hetente négyszer fél órát sétálnia.

Húsok, kolbászok korlátozása

Ha pedig sok húst eszik, a vörös húsok és a virslik, kolbászok és felvágottak fogyasztásának korlátozása is segíthet. Szakértők becslése szerint a vörös vagy feldolgozott húsokat a hét szinte minden napján kétszer fogyasztó személyek esetében 24 százalékkal nő a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége, de még a napi egyszeri fogyasztás is az átlagosnál 20 százalékkal nagyobb kockázatot jelent.

A családomban többször is előfordult vastagbélrák. Ez azt jelenti, hogy 50 éves korom előtt is el kellene mennem kolonoszkópiára?

Feltétlenül! A vastagbélrák többnyire nem örökletes jellegű, de az esetek 5-10 százalékában az, s az emiatt megnövekedett kockázat önt is érintheti. A családban többször előfordult vastagbélrák az átlaghoz képes megduplázhatja vagy megnégyszerezheti az ön kockázatát, és a növekedés ennél is nagyobb mértékű lehet, ha több érintett is a család ugyanazon ágához tartozott, ha rokonai több generációjában is vannak érintettek, illetve ha a vastagbélrák korán (60 éves kor előtt) jelentkezett náluk.

Ha a családjában volt már vastagbélrák, beszélje meg a háziorvosával, hogy mikor kellene elkezdenie a kolonoszkópiás (vastagbél tükrözéses) vizsgálatokat, s hogy milyen gyakran ajánlatos megismételni azokat! Egyes szakértők azt javasolják, hogy kezdje 10 évvel korábban, mint amennyi idős a családjában előfordult legfiatalabb vastagbélrákos páciens volt. Bizonyos esetekben a vizsgálat évenkénti ismétlése lehet szükséges.

Az orvosom vastagbélpolipot talált nálam. Ez azt jelenti, hogy vastagbélrákom lesz?

Nem. Az orvosok a kolonoszkópia során a páciensek mintegy harmadánál találnak húsos kinövéseket, úgynevezett polipokat a vastagbél falán, ám ezeknek csupán kevesebb, mint a 10 százaléka válik rákossá, ha nem távolítják el őket. Mivel azonban ránézésre nem lehet megállapítani, melyik polipból lesz rák, és melyikből nem, az orvosok általában az összes felfedezett polipot eltávolítják, és szövettani vizsgálatra küldik.

Többnyire úgy az egyharmaduk bizonyul jóindulatú kinövésnek, úgynevezett hiperpláziás polipnak. A maradék java része adenóma. Bár az adenómák legtöbbje nem rákos jellegű, az orvosok komolyan veszik ezeket, ugyanis a vastagbél és a végbélrákos daganatainak kétharmada ilyen polipokból indul ki.

A laboratóriumi vizsgálatok kimutatják, hogy vannak-e a rák előtti állapotra jellemző sejtváltozások az adenómás polipokban. Az orvos ezen információ, valamint a polipok száma és mérete alapján határozza meg, hogy a jövőben önnek milyen gyakran érdemes kolonoszkópiára járnia. Ha csak egykét adenómája van, és azokban is csak kevés sejtelváltozás mutatható ki, akkor elég lehet 5-10 évenként megismételni a vizsgálatot. Ha viszont háromnál több polipja van, a kinövések nagyok, illetve a sejtváltozások előrehaladottabb állapotúak, akkor az orvos 3 évenkénti vagy még gyakoribb ellenőrzést javasolhat.

Az orvosom polipokat távolított el a vastagbelemből. Honnan tudhatom, hogy minden olyan szövettől megszabadított-e, amelyek elrákosodhatnak?

Sem a hagyományos, sem a korszerűbb technológiát alkalmazó „virtuális” kolonoszkópia nem tévedhetetlen, mint ahogy a vizsgálatokat végző orvosok sem azok. A tanulmányok szerint ezek a vizsgálatok, akár egy szondára szerelt apró kamerával, akár CTV.

A nyirokcsomók szövettani vizsgálatával tudják megállapítani a betegség stádiumát, a daganat kiterjedésénél lévő polipok kerülik el a figyelmet. A szakértők úgy vélik, hogy egy gondos orvos a férfi páciensek 25 és a nők 15 százalékánál talál polipokat.

A ráksejtek a nyirokcsomókba kerülve s ott növekedésnek indulva újabb és újabb daganatokat képesek kialakítani és más szervekben metasztázisokat (áttéteket) képezni. A daganat operációja során, daganattípustól függően kerül sor a nyirokcsomók eltávolítására, hogy a patológiai vizsgálatból következtetni lehessen a daganat kiterjedésére, és meg lehessen határozni a betegség pontos stádiumát. Vastagbéldaganatok esetén az utóbbi időben kétféle tendencia érvényesül: az egyik szerint elegendő a daganat közelében lévő 1214 nyirokcsomó eltávolítása, mert a kiterjedtebb műtét sem hoz lényeges előnyt.

A másik nézőpont szerint minél több távolabbi nyirokcsomó eltávolítása is indokolt. Az aktuális irányelvek daganattípustól függően eltérő mennyiségű nyirokcsomó kimetszését javasolják, minél kisebb kiterjedésű műtéttel, mivel a diagnosztika fejlődésével már jól követhető a daganat útja. Egyes esetekben a tumorba festékanyagot vagy izotópot fecskendeznek, majd képalkotó berendezéssel követik a nyirokkeringést.

Vannak szervek, ahonnan a nyirokkeringés egycsatornás, és a daganat terjedése jól meghatározható itt az őrszem (sentinel) nyirokcsomót keresik meg. Míg más szerveknél bármerre futhat a nyiroknedv. Tumorműtétkor azokat a nyirokcsomókat távolítják el, amelyeket első szűrőként azonosítanak a daganathoz képest. Több áttétes nyirokcsomó esetén értelmetlen és lehetetlen az összes nyirokcsomót eltávolítani.

Azokat kemoterápiás vagy sugárterápiás eszközökkel pusztítják el. Szkennerrel végzik őket, a polipok nagyjából 10 százalékát nem veszik észre. A leggyakrabban a végbélnyílás közelében, illetve a vastagbél falának kitüremkedénoszkópiát gyorsan végző orvosok több polipot nem vesznek észre. Alapos vizsgálat esetén, miután a kolonoszkópot a legmélyebb pontig, a vékonybélvastagbél átmenetig felvezették, a műszer kihúzása és közben a bélfal részletes átvizsgálása legalább 6 percig eltart így már a legtöbb olyan kinövés észlelhető, amelyekből rák lehet.

Hamarosan vastagbélrák műtétem lesz. Ez azt jelenti, hogy a hátralévő életemben sztómazsákot kell majd használnom?

A legtöbb embernek nincs szüksége sztómazsákra a vastagbélrák műtét után. Akkor nagyobb a kolosztómia (a vastagbél kihelyezése a hasfalra) valószínűsége, ha az eltávolítandó daganat közel van a végbélhez. E beavatkozásnál a vastagbél végződését a hasfalra vezetik ki, és a bélsár egy, a nyílásnál rögzített zsákba ürül. A kolosztómia lehet átmeneti és végleges is; a legtöbb esetben 26 hónapig tartják fenn, hogy a vastagbélnek elég ideje legyen a gyógyulásra a sztómazáró műtét előtt. Végleges kolosztómia akkor válhat szükségessé, ha a rák nagyméretű volt, vagy ha a műtét során a végbél záróizmát is el kellett távolítani.

Az orvosom sugárkezelést vagy kemoterápiát is ajánl a vastagbélrák műtétem mellé. Miért van szükség ezekre, ha a rákot már eltávolították?

Miután a vastag vagy végbeléből rákot távolítottak el, ezek a kezelések további védelmet nyújtanak a daganat kiújulása ellen, megakadályozzák más szervekre való átterjedését, elpusztítják a környező szövetekben esetlegesen visszamaradt daganatos sejteket, és a vastagbélben vagy máshol lévő azon daganatokat is összezsugoríthatják, amelyeket nem sikerült teljesen eltávolítani.

Míg a korai stádiumú vastagbélráknál általában a műtét is elegendő, előrehaladottabb állapotú daganat esetén szükség van ilyen kiegészítő kezelésekre. Ha önnek 2. stádiumú rákja volt, amely már áttört a vastagbél falán, akkor csak a rák helyén lehet szüksége sugárkezelésre, hogy megelőzzék a daganat kiújulását. 3. stádiumú rák esetén ez már átterjedt a nyirokcsomókra, de azokon túl még nem sugárkezelésre és kemoterápiára is szükség lehet. Ha a rák 4. stádiumú volt, a kemoterápia összezsugoríthatja a májon és más helyeken képződött áttéteket. Ebben a stádiumban a kemo és sugárterápia a vastagbélben lévő nagy daganatok további növekedését is gátolhatja.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.