• műtét
• rák
• sugárkezelés

Milyen orvosi kezelések léteznek a rák ellen?

A rák elleni kezeléseket általában csaknem ugyanolyan megpróbál­tatásnak tartják, mint magát a betegséget. Szerencsére napjainkra a kezelések sokkal kíméletesebbé váltak, s a beteg maga is sokat tehet a kezelés sikerért, függetlenül attól, hogy milyen terápiában részesül.

Műtét, sugárkezelés és a kemo­terápia

Beszéljen aggodalmai­ról a műtétet végző kezelések három fő típusa a műtét, a sugárkezelés és a kemo­terápia. A tudósok folyamatosan kutatják az egyre korszerűbb megoldásokat, hogy növeljék a kezelések hatékonyságát és eny­hítsék a mellékhatásokat. Az, hogy melyik módszer(eke)t alkalmazzák, nagyrészt a rák típusától és stádiumától függ.

Műtéti megoldások

Az orvosok rák elleni fegyvertárában továbbra is a műtét az egyik leg­fontosabb beavatkozás, tíz betegből kilencen hajtanak végre valamiféle operációt. Ha a rákos daganat kisméretű és egy helyre korlátozódik, lehet, hogy egyéb kezelésre nem is lesz szükség. Ha már áttét alakult ki más szervekben, a műtétet további kezelési módokkal kombinál­ják. Sebészi beavatkozást nemcsak daganatok eltávolítására végeznek, hanem például szövetmintavételre, a rák terjedésének vizsgálatára, a daganat méretének csök­kentése céljából, ami a kemoterápiához vagy sugárke­zeléshez szükséges. Tüneteket is enyhítenek műtéttel, illetve a korábban károsodott szöveteket állítják helyre

Választás előtt

Régebben az orvosok hozták meg az összes szükséges döntést anélkül, hogy az érintetteket bevonták volna. Manapság ha két vagy több kezelési lehetőség azonos sikerrel kecsegtet – például prosztatarák esetén a műtét és a sugárkezelés -, akkor onkológusa meg­kérdezheti öntől, hogy melyiket választja. Ez lelkileg segíthet – ha eddig úgy érezte, hogy a rák átvette az uralmat az élete felett, a döntés lehetősége erőt ad. Vannak azonban olyanok, akik nem akarnak vagy nem tudnak ilyen döntéseket meghozni.

A választás megkönnyítése érdekében igyekezzen minél több információt szerezni onkológusától, kér­dezzen rá részletesen a mellékhatásokra, a lehetséges szövődményekre és hogy mennyire megterhelő a ke­zelés. Látogasson el megbízható internetes oldalakra, és beszélgessen más rákbetegekkel, akik ugyanilyen dilemma előtt álltak. Ha még mindig bizonytalan, onkológusa hajlandó lehet meghozni a döntést.

Testkép

A rákos daganatot eltávolító műtét talán az életét menti meg, ugyanakkor megváltoztathatja a testét, és azt is, ahogyan önmagára tekint. A különbség olykor nyilvánvaló – például egy végtag amputációja ese­tében -, máskor csak azok vehetik észre, akik a leg­közelebb állnak önhöz, mint mondjuk egy emlő vagy here eltávolítása után. Sok esetben pedig egyáltalán nem is lehet kívülről látni, hiszen belső szervet, pl. a méhét, egy vesét vagy egy bélszakasz távolítanak el.

A műtét másképp is korlátozhatja – például mert a vastagbél kivezetése miatt úgynevezett kolosztómás zsákot kell használnia, vagy mert egy radikális prosztataeltávolítást követően merevedési zavarai vannak. Ezekben az esetekben a beteget rendkívüli módon megviselhetik az események, ugyanakkor van rá mód, hogy meg tudjon békélni a teste megváltozásával.

Miért kell eltávolítani a nyirokcsomókat?

A nyiroknedvet szállító nyirokerekből, nyirokcsomókból és nyirokszervek­ből álló nyirokrendszernek fontos szerepe van a szervezet fertőzések elleni védekezésében. A rákos sejtek a primer (elsődleges) daganatból eljutnak a közeli nyirokcsomókba, és innen kezelés híján a szervezet egyéb részeibe is továbbvándorolhatnak.

Ha az orvosok tudják – vagy gyanítják -, hogy a ráksejtek elérték a közeli nyirokcsomókat (ez gyakori az emlő- és prosztatarák esetén), akkor azokat is kimetszik. Az eltávolított nyirokcsomókat szövettani vizsgálatnak vetik alá. Mivel az adott terület nyirokrendszere a kimetszés következtében káro­sodik, nyirokpangás miatti duzzanat alakulhat ki.

Ilyenkor csak az emlő érintett területéről szárma­zó nyiroknedvet átszűrő nyirokcsomót távolítják el. Ha az negatív, akkor valószínűtlen, hogy a többi nyirokcsomó érintett lenne. A vizsgálatok szerint öt év után azon nőknek, akiknek csak a sentinel nyirokcsomóját távolították el, ugyanakkora esélyük van a rákmentességre, mint azoknak, akiknél több csomót metszettek ki.

Sugárkezelés

Számos rákbetegség esetén nem műtétet, hanem sugárkezelést javasolnak, azaz nagy energiájú ionizáló sugárzással próbálják elpusztítani a rákos sejteket. A sugárkezelésnek (radioterápia) különböző formái léteznek, köztük néhány nemrég kifejlesztett eljá­rás is, amelyek felgyorsítják a kezelést, növelik annak pontosságát, és csökkentik a mellékhatáso­kat. Az alkalmazott kezelés függ a rák típusától és a daganat helyétől, az egyéb kezelésektől és a beteg általános állapotától.

Mi várható?

A sugárkezelésnek két fő változata van:

Külső radioterápia esetén a testen kívülről irányítanak sugárnyalábokat a daganatra. A kezelést általában kettő-hat héten át, naponta (hétköznapokon) végzik, viszony­lag kis sugárdózisokkal. A kezelések kezdete előtt a sugárterápiás szakember megtervezi, milyen pozícióba kell állítani a sugárforrást, és pontosan megjelöli a beteg testén a besugárzás helyét.

Belső sugárkezeléskor sugárforrást helyeznek el a beteg szervezeté­ben. Ez lehet a beteg testébe injekciózott izotópot tartalmazó folyadék (radioizotópos kezelés) vagy beültetett radioaktív mag, huzal vagy cső (brachiterápia). Bármelyik megoldást alkalmazzák, ügyelni kell rá, hogy a gondozó személyzetet ne érje sugárterhelés.

Sokkal jobban fogja tudni viselni a kezeléseket, ha előre tájékozódik a lehetséges mellékhatásokról és annak is igyekszik utá­nanézni, hogyan birkózhat meg velük. Természetesen minden ember más, és nem lehet pontosan megjósolni, hogy ön mit tapasztal majd, de nem árt, ha az összes lehetséges mellékhatásról tud valamit. A daganat elhelyezkedésétől függően a mellékhatások is különbözőek lehetnek, így például a fej és a nyak besugárzása következtében fekélyek kelet­kezhetnek a szájában, és egy ideig nyelési nehézségei lehetnek. A hasi sugárkezelés hasmenést, hányást, hólyagproblémákat és erős fájdalma­kat okozhat. Személyre szabott tanácsokért és megoldásokért forduljon orvosához vagy a kezelést végző szakszemélyzethez.

Külső sugárkezelés

A radioterápiát szigorú ellenőrzés mellett végzik, hogy a beteg a megfelelő dózist kapja, a megfelelő helyre irányítva. A lineáris részecs­kegyorsítónak nevezett berendezés pontosan a daganatnak megfelelő formájú sugárnyalábot bocsát ki, amivel minimálisra csökkenti a környező szövetek károsodását. Működés közben elég zajos lehet, de kihangosító segítségével bármikor kapcsolatba léphet az – egyébként teljesen fájdalommentes – kezelést felügyelő személyzettel.

A legmodernebb módszerek

Az alábbiakban néhány új sugárkezelési módszert ismer­tetünk. Ezekhez azonban igen drága berendezések kellenek, amelyek nem biztos, hogy min­denhol rendelkezésre állnak.

• A gammakéses sugárkezelést kisebb agydaganatok esetében alkalmazzák. A daganatot több irányból egyszerre érkező, összességében nagy dózisú sugárnyalábokkal pusztítják el.
• A kiberkés a daganatról készí­tett számítógépes felvételek segítségével mozgat egy robot­kart, amely lineáris részecske­gyorsítóval állít elő sugárzást. A berende­zés folyamatosan követi a test mozgásait.
• A protonsugaras radioterápia során protonoknak nevezett elemi részecskéket alkalmaz­nak. A protonsugár nagyon pontosan fókuszálható, így a daganat nagy sugárdózist kap, miközben a környező ép szöve­tek nem károsodnak.

Hosszú távú hatások

Bár a korszerű sugárkezelési módszerek célja az, hogy minimálisra csök­kentsék a hosszú távú mellékhatásokat, elképzelhető, hogy változásokat fog tapasztalni a kezelt területen.

• A bőre sötétebbnek tűnhet és az állaga is megváltozhat.
• A szőrzete nem nő vissza, illetve megváltozhat a színe és a jellege.
• Pókhálószerű vörös vonalak maradnak vissza.
• Csökkenhet a testszöveteinek rugalmassága – ha például a tüdejében találnak rákos daganatot, és azt sugározzák, akkor légszomja lehet

Felkészülés a kemoterápiára

A kemoterápia az osztódó sejtekben tesz kárt, márpedig a rákos sejtek a szervezet legtöbb más sejtjénél jóval gyorsabban osztódnak. De van­nak más szövetek is, amelyekben a sejtek gyorsan osztódnak – ilye­nek például a haj- és körömtermelő sejtek, a bőrsejtek, a szájat és az emésztőrendszert bélelő nyálkahártya sejtjei és a csontvelő. Emiatt a szervezet e szövetei azok, amelyeket leggyakrabban érintenek a kemote­rápia kellemetlen mellékhatásai.

A kezelés az immunrendszert is legyengíti, ezért törekedni kell arra, hogy védje a szervezetét a fertőzésektől. Közölje orvosával, hogy milyen egyéb gyógysze­reket szed – az étrend-kiegészítőket és a gyógynövénykészítményeket is beleértve -, mivel azok kölcsönhatásba léphetnek a kemoterápiás szerekkel.

A mellékhatások

Sokan tapasztalnak különféle mellékhatásokat a kemoterápia során. Ezek az alkalmazott gyógyszerektől és az egyéntől függően változnak, ezért nagyon fontos, hogy mindig beszélje meg orvosával a tapasztalt tüneteket. Fontos, hogy tudja, mire számíthat, kevésbé szorong, és valószínűleg jobban bírja a kezelést, ha lélekben fel tud rá készülni. Mindenki másként reagál a kemoterápiára, és mindenkinél egyedi, hogy az egyes tünetek – például a fájdalom – mikor jelentkezik, ezért az is elképzelhető, hogy ön alig észlel majd mellékhatásokat.

Mikor van ok az aggodalomra?

A kemoterápiás kezelés mellékhatásainak többsége inkább kellemetlen, mint súlyos. A biztonság kedvéért azért kérjen a kezelését végzőktől egy éjjel-nappal hívható telefonszámot, amelyet felhívhat, ha aggasztó tüneteket észlel magán.

Hívja fel az orvost, ha:

• rázza a hideg vagy 38 °C-nál magasabb láza van,
• légzési nehézségeket tapasztal, influenzaszerű tünetei vannak, vérzik az ínye vagy az orra,
• 10 percen túl tartó vérzést észlel,
• az evést vagy ivást akadályozó fekélyek alakulnak ki a szájában, hányása az orvos által felírt orvosságok szedése ellenére sem javul, naponta négyszer vagy többször van hasmenéses széklete.

Ne csüggedjen!

Haja, szemöldöke és szempillái elveszítése lehet az utolsó csepp a pohárban, de nyugodjon meg, a haja általában hat hónapon belül visszanő. Senki nem fogja azt gondolni, hogy önnek hiúsági kérdés a külseje, és bizonyára együtt éreznek önnel. Bátran hozza ezt szóba a kezelőorvossal, illetve a nővérekkel folytatott beszélgetései során.

Tudni kell azt is, hogy nem minden kemoterápiás szertől hullik ki a haj. Léteznek ma már úgynevezett hűtősapkák, amelyeket a hajhullás ellen használnak, de erről onkológuskörökben megoszlanak a vélemények. Azon az elven működik, hogy a hűtés hatására a fejbőr erei összehúzódnak, ezért a különböző gyógyszerek nem jutnak el a kemoterápiára érzékeny, gyorsan osztódó hajhagymasejtekhez. Tekintettel arra, hogy a citosztatikus kezelés­nek éppen az a célja, hogy eljusson azokra a helyekre, ahova a vérárammal eljuthatnak a daganatból leszakadt ráksejtek, sok onkológus nem tartja jó megoldásnak, hogy a hűtősapka alkalmazásával „mesterséges búvóhelyet” nyújtsanak a ráksejteknek.

Nem orvosi jellegű segítség

A szakszerű tanácsok rengeteget segíthetnek. Keressen fel egy a rákbe­tegek kiszolgálására szakosodott parókaszalont, ahol az eladók ismerik a rákbetegek igényeit, férfiakét és nőkét egyaránt.

A rák elleni kezelés a férfiaknál is okozhat testkép problémákat. A kopasz fej férfiak esetében talán kevésbé meghökkentő látvány, mint a nőknél, a szemöldök és a szempillák elveszítése azonban az ő számuk­ra is ugyanolyan megrázkódtatást jelenthet. Szükségük lehet tanácsok­ra a bőr- és hajápoláshoz és a biztonságos borotválkozáshoz. Inkább villanyborotvát célszerű használni, mivel így minimálisra csökkenthető a vágások veszélye, amelyek elfertőződhetnek. Fontos például az is, hogy kerülni kell az olyan arcszesz használatát, amely alkoholt, mentolt vagy erős illatanyagokat tartalmaz.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.