Vastagbélrákszűrés – kolonoszkópia, virtuális CT-kolonoszkópia
Tényleg olyan rémes a kolonoszkópiára való felkészülés, mint mondják?
Nem sokan mondanának szépeket a „bélelőkészítésről”, amely a kolonoszkópiához (vastagbéltükrözés) szükséges béltisztításra szolgál. A vizsgálat előtti napon általában már nem szabad szilárd ételt enni, bár átlátszó erőlevest és gyümölcsleveket még lehet fogyasztani. Emellett erős hashajtókat is kell szednie. Ehhez sok esetben akár közel négy liter folyadékot is meg kell inni, amely egy polietilén-glikol nevű anyagot tartalmaz. (Egyes orvosok más hashajtókat írnak fel.)
Orvosa arra is meg fogja kérni, hogy adjon magának beöntést. Úgy készüljön, hogy a „bélelőkészítés” megkezdése után már nem tanácsos elmennie otthonról. Azt se feledje, hogy a nem megfelelő előkészítés befolyásolhatja a vizsgálat eredményét, ami miatt akár annak megismétlése is szükségessé válhat. Jobban jár tehát, ha fegyelmezetten végigcsinálja a procedúrát.
A szokványos kolonoszkópia során az orvos vékony, hajlékony kolonoszkópot vezet a végbélnyíláson át a vastagbélbe. A kolonoszkóp által közvetített kép egy monitoron látható, és az orvos így keres daganatokra, polipokra (apró kinövésekre, amelyek elrákosodhatnak) és más vastagbélproblémákra utaló jeleket. A vizsgálat alatt székelési ingert, teltségérzetet vagy nyomást érezhet. Ezt leszámítva azonban sok páciens arról számol be, hogy a vizsgálat nem volt olyan borzalmas megpróbáltatás, mint amilyenre számított.
Hiba lenne…: Délutánra időzíteni a kolonoszkópiát!
A virtuális CT-kolonoszkópia ugyanolyan pontos, mint a szokványos változat?
Nem egészen, bár a megbízhatósága egyre javul. A CT-kolonoszkópia a hagyományos vizsgálat egy újabb alternatívája, amely kevésbé invazív és nyugtatót sem kell hozzá használni. A virtuális kolonoszkópia során a páciens egy asztalon fekszik, a vastagbelét feltöltik levegővel, majd a műszer számos röntgenfelvételt készít, amelyekből számítógép állítja össze a vastagbél részletes, térhatású képét, szükségtelenné téve a kolonoszkóppal való behatolást.
Egyes korai tanulmányok szerint a virtuális kolonoszkópia legalább a felét nem észlelte azon rendellenes kinövéseknek, amelyeket a hagyományos módszer kimutatott volna. E rossz eredménynek talán az volt az oka, hogy akkoriban még az orvosok is csak ismerkedtek az eljárással. A két módszert összehasonlító legújabb és legnagyobb vizsgálat azonban már azt találta, hogy a virtuális kolonoszkópia több mint 90 százalékos pontosságú a hagyományos kolonoszkópiához képest a nagyobb polipok észlelése tekintetében.
A hagyományos módszertől irtózó páciensek egy részét valószínűleg nem zavarja a valamivel kisebb pontosság, ha ennek fejében kevesebb kényelmetlenséget és kellemetlenséget kell elszenvedniük, nem kell valakivel oda, majd hazavitetniük magukat, és az egész napot kivenniük, mivel az orvosok a hagyományos vizsgálat utánra otthoni pihenést javasolnak, hogy elmúlhasson a nyugtató hatása. A bélelőkészítést viszont ugyanúgy el kell végezni, mint a hagyományos vizsgálat előtt. A virtuális módszer kiküszöböli a szövődmények (mint például a vérzések vagy a bélfal átlyukadása) hagyományos kolonoszkópia esetén fennálló csekély kockázatát is.
A következőkkel azonban mindenképpen fontos tisztában lenni:
- A virtuális kolonoszkópia még mindig lényegesen kevésbé hatékony az apróbb polipok észlelésében; a legfrissebb tanulmány szerint a hagyományos módon kimutatott kis polipok 78 százaléka volt azonosítható ezzel az eljárással. (Az is igaz azonban, hogy az 5 mm-nél kisebb polipok még nem jelentenek közvetlen veszélyt.)
- Ha a CT-vizsgálattal gyanús kinövést találnak, annak eltávolításához hagyományos kolonoszkópiára lesz szükség.
- A virtuális kolonoszkópiával kimutatott gyanús foltok 14 százaléka „téves riasztásnak” bizonyul, de persze ahhoz, hogy ez kiderüljön, mindegyiket alaposan ki kell vizsgálni.
- A CT-vizsgálatok röntgensugárzást alkalmaznak, és viszonylag nagy sugárterhelést okoznak. (E tény, illetve a készülékek korlátozott száma és költséges üzemeltetése folytán Magyarországon rutinszerű szűrésre ma még nem használják ezt az eljárást.)
- A virtuális kolonoszkópiát ötévente kell megismételni, míg a hagyományos módszer esetén elegendő tíz év múlva elvégezni az újabb vizsgálatot.
- Ez az új eljárás kevésbé invazív ugyan, de egy vékony csövet ennek során is néhány centiméterre a végbélbe kell helyezni, hogy a jobb kép érdekében levegővel töltsék fel a vastagbelet.
Behívót kaptam székletvérvizsgálatra. Mire alkalmas ez a laborteszt?
A vastagbéldaganatok és a rák előtti állapotú polipok szemmel láthatatlan módon vérezhetnek, ezért a székletvérvizsgálat vért keres a székletmintában. Itthon a guajakos módszert alkalmazzák. Az orvos széklettartályokat (3 db) vagy tesztkártyát ad a betegnek. A széklettartályokba három egymást követő napon kell székletmintát venni és a laborba juttatni. Tesztkártyánál egy mellékelt pálcika segítségével kevés székletmintát kell tenni a mintaablak szűrőpapírjára. A széklet beszáradása után a minta vizsgálatra kész, a laborba kell szállítani.
Az álpozitív eredmények elkerülése céljából a mintavételt megelőzően speciális diétát kell tartani. A vizsgálat előtt 3 napig nem szabad húst, halat fogyasztani. Menstruációt követően 3 napig nem végezhető el a vizsgálat. Fals eredménnyel jár az is, ha aranyeres vérzés miatt került vér a székletbe.
Magyarországon a Népegészségügyi Program keretében lakossági szűrést szerveznek a vastagbélrák okozta halálozás csökkentésére. A vastag és végbélrák hosszú idő alatt fejlődik ki, és ez alatt, ha nem is állandóan, de bizonyos rendszerességgel vérezget. A fejlődő daganatnak ezt a tulajdonságát használják ki a székletvérvizsgálat során.
Az 50-70 éves nők és férfiak részére küldenek meghívólevelet a vizsgálatra 2 évente. Ha a székletben a laboratóriumi vizsgálat során nem találtak vért, nincs további tennivaló, a következő szűrővizsgálat 2 év múlva esedékes. Pozitív szűrővizsgálat esetén kolonoszkópiás vizsgálatot kell végezni. Amennyiben ennek során nem találnak a vastagbélben rákos daganatot, törekedni kell a székletben észlelt vér forrásának kiderítésére.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.