Élj egészségesen

Miért hízzák vissza a leadott kilókat annyian?

A kimerítő testmozgás alapvetően azért elhibázott, mert zsírt éget, azaz nem azt, amit kellene! Bármilyen meglepően hangzik, élettanilag erről van szó. A hosszadalmas, 20 percet meghaladó erőkifejtés beindítja a kortizon termelést, ami zsírégetéshez vezet.

Függőséget okoz a futás?Az jó vagy rossz nekünk?
Függőséget okoz a futás?Az jó vagy rossz nekünk?

A zsírraktárak kimerülésével a szervezet sietve nekilát a készletek pótlásának, és ehhez újabb és újabb adag zsírt szintetizál. Minden újabb erőpróba elindítja a zsírégetés-zsírraktározás ördögi körét. Idővel meg is tanuljuk ezt a helytelen választ.

A hosszú, kitartó öngyötrés tehát végső soron a zsír elraktározásához vezet. Ami nem is gond, amennyiben a folyamatos testmozgás az újonnan képződött zsírt is elégeti. Hanem elég egy kis lazsálás, és máris hízni kezdenek.

Miért okoz függőséget a futás?

A maratoni és a terepfutás mámoros örömmel tölti el a futókat. A túlterhelt szervezetben a tobozmirigy endorfinnak nevezet neurotranszmittereket kezd el termelni. Hatásukra alig érzünk fájdalmat, és további öngyötrésre is hajlandók vagyunk. Mindez evolúciós válasz, amely megkönnyítette őseinknek, hogy vadászva, zsákmány után járva bírják a fokozott terhelést.

Pontosan erre van szükségük az agresszív versenysportok művelőinek is, a birkózóknak, súlyemelőknek, jéghokizóknak vagy rögbizőknek, akik sérüléseikre fittyet hányva ütik-vágják egymást tovább.

A testmozgás leghatékonyabb formája ezzel szemben az, amelyre az evolúció is felkészítette az embert: a rövid távú, hamar véget érő erőkifejtés.

Ne mozogjunk étkezés előtt vagy után!
Ne mozogjunk étkezés előtt vagy után!

 Hogyan sportoljunk? Hét bevált portolási tipp:

  1. Fontos, hogy ne hajszolják túl magukat, fele annyi erőkifejtés is bőven elegendő. Semmi haszna nincs, ha kimerülnek. A testmozgásnak élénkítenie, felfrissítenie kell. Kellő gyakorlással amúgy is megnő majd a teherbíró képességük.
  2. Honnan tudják majd, mikor kell leállniuk? Pofonegyszerű. Amikor szájon át kezdenek el lélegezni. Ez annak a jele, hogy a szervezet átállt a stressz-üzemmódra, és energiatartalékait kezdi el felhasználni. Amire pedig semmi szükség. Ezt a fajta légzést, adrenalin-légzésnek is nevezik. Álljanak le pihenni, amennyiben magukon észlelik. Az izzadás ugyanilyen intő jel lehet.
  3. A legokosabb tehát úgy növelni az izomtónust és izomerőt, hogy rövid erőkifejtéssel megnöveljük a szív igénybevételét, majd amikor lihegni kezdünk, lelassítunk (de nem állunk le teljesen). Az egy-két perces lazítás a legegészségesebb.
  4. A lihegés fázisában a szervezet az izomzat összetett cukorkészleteit kezdi el felhasználni. Az utóbbiak pótlására azután a pihenés idején lebontja a zsírraktárakat.
  5. A megterhelő erőkifejtés során is fogyunk, ez azonban nem tartós. Szervezetünk minél hamarabb igyekszik újratölteni a kiürült zsírraktárakat, mintegy felkészítve magát a következő erőpróbára, amelyet fenyegetésnek él meg.
  6. Alapszabály továbbá, hogy nappal mozogjunk. így maradunk összhangban az életfolyamatok természetes ritmusával, miközben maximálisan hasznosítjuk az energia áramlását. A legcélszerűbb ezért reggel 6 és 10 óra között mozogni, vagy pedig késő délután, 5 és 6 között. Munka után eljárni az edzőterembe ezzel szemben fölöttébb rossz ötlet. Testünk ugyanis lassulni kezd napnyugta után.
  7. Ne mozogjunk közvetlenül étkezés előtt vagy után sem, mert ezzel visszafogjuk Agni tüzét, és emésztési zavaroknak nézünk elébe. Egy kurta, negyedórás séta étkezés után ugyanakkor jót tesz az emésztésnek. További tanács: igyunk vizet mozgás előtt és után, mert így nem sűrűsödik be a vér, és elejét vesszük a kiszáradásnak.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.