Érzékszervek

A hallás öröme – Ismerjük meg a fülünk működését!

Miről szól ez a cikk?

Mindent megtudhat a fülről és a hallás fantasztikus folyamatáról. Az is ki fog derülni, miért eredhetnek például egyensúlyzavarok a hallási rendellenességekből. Tájékozódhat továbbá arról, milyen más tünetek, például fülzúgás, kísérhetik ezeket a betegségeket. Mindazok, akik olvassák ezt a cikket, feltehetően aggódnak érzékszerveik egészsége miatt. Ezért valószínűleg minden szükséges lépésre hajlandók hallásuk megóvása érdekében is. A cél, hogy egész életében átadhassa magát a hangok varázsának.

Vajon milyen lenne a világ hangok nélkül?

A vakságot bizonyos fokig mindenki el tudja képzelni: egyszerűen be kell csukni a szemünket. Sokkal nehezebb elgondolni, hogy nem halljuk a beszédet, a zenét, a reggeli madárcsicsergést, a leejtett serpenyő csörömpölését vagy a felszisszenést, amikor beütjük a lábujjunkat.

Bizonyára vannak olyan hangok, amelyektől szívesen eltekintene. Az útitársa fülhallgatójából kiáramló zenétől, az iroda ablaka előtt dübörgő légkalapácstól, a hajnali kettőkor megszólaló autóriasztótól, a szomszéd fűnyírójának zajától, amely agyoncsapja a kellemes nyári délutánt.

Mégis, nem lenne furcsa, ha egyáltalán nem is hallaná ezeket?

Akkora lármában élünk, hogy a viszonylagos nyugalom, általános jólétünk egyik alapfeltétele ritka kinccsé vált. Idősebb korban azonban a világ kellemetlenül elcsendesedhet, ha néhány fontos hangot csak nehezen észlel valaki. Ilyen a telefoncsöngés, az unoka sírása, a kedvenc szimfónia legnagyszerűbb részei.

Már a legkisebb mértékű halláskárosodás is erős frusztrációt okozhat. Hegyeznie kell a fülét, hogy megértse, mit mond a másik. Lényeges információk, például az állomás hangosbeszélőjén keresztül elhangzott tájékoztatás nem jut el Önhöz. Könnyen úgy érezheti, hogy kimarad a társas érintkezésből, mert erős háttérzajban nem tudja kivenni a beszédet.

Jegyezzük meg! Tény, hogy bizonyos fokú halláscsökkenés az öregedés során a legtöbb embernél elkerülhetetlen. Viszont van rá megoldás, hogy megóvja ezt a létfontosságú érzékét. Ráadásul a halláscsökkenés számos oka kezelhető.

Önfelmérő kérdőív

Probléma van a hallásával?

  • Nehézséget okoz meghallania vagy követnie a hangzó beszédet a következő helyzetekben?
  • Tévénézéskor, amikor a hangerő valaki más igénye szerint van beállítva.
  • Telefonáláskor.
  • Beszélgetés közben egy forgalmas helyen, például utcán, boltban vagy étteremben.
  • Több emberrel folytatott eszmecsere során.
  • Beszélgetéskor háttérzajban, mondjuk surrogó ventilátor vagy csobogó víz mellett.
  • Társalgás közben, amikor nem látja szemtől szemben partnerének arcát.
  • Nőkkel vagy gyermekekkel folytatott beszélgetéskor, annak ellenére, hogy férfiakkal minden gond nélkül képes szót váltani.

Gyakran előfordulnak az alábbi esetek?

  • Megkér másokat arra, hogy ismételjék meg, amit mondtak.
  • Nem tudja kivenni a többiek beszédét.
  • Egyetértően bólogat, holott nem biztos az elhangzottakban, ö Úgy érzi, a környezetében motyogva beszélnek.
  • Annyira felhangosítja a rádiót vagy a tévét, hogy családtagjainak már túl hangos.
  • Oda kell figyelnie beszélgetőpartnere arckifejezésére vagy szájmozgására ahhoz, hogy megértse a mondandóját.
Tudta-e? Rockkoncert az autóban: Tisztában van azzal, hogy napjainkban egyes beépített autós hifi berendezések nagyobb hangerőre képesek, mint azok a hangfalak, amelyeket az 1960-as években a Beatles vagy a The Rolling Stones koncertjein használtak?

A hangerő mérése

A hang erősségét (intenzitását) decibelben (rövidítve dB) mérik, amely a latin „tíz” (deci) és a telefon feltalálója, Alexander Graham Bell nevének ötvözéséből alakult ki. A hangerőskálának széles intenzitástartományt kell felölelnie, hogy az óra ketyegésétől a sugár-hajtású repülőgépig az összes hang beleférjen. (E két zaj között 200 milliárdszoros az eltérés.) A tudósok emiatt egy logaritmust használnak, amely szerint minden 10 dB növekedés tízszer erősebb hangot jelent. Az, hogy mi okoz hallásvesztést, függ a hang erősségétől és a behatás időtartamától.

Ez egy igen-igen hangos világ

A kis- és a nagyvárosokban is állandó hanghatásoknak vagyunk kitéve. Sok ember még éjszaka is kénytelen elviselni a forgalom szűnni nem akaró zaját. Valósággal körbevesznek mindkét az intenzív hangok: a mentőautók szirénái, a tömegközlekedési eszközök, az elektromos gépek, az autó- és épületriasztók, az építőipari gépek, a fűnyírók lármája. Nincs menekvés. Ráadásul ott vannak azok a fülsüketítő „robajok” is, amelyeket szórakozásnak nevezünk: a dübörgő autórádiók, diszkók és rockkoncertek. A kutatók egyöntetűen állítják, hogy a túlságosan erős zaj károsíthatja a hallást.

Ez a folyamat általában hosszabb idő, 25-30 év alatt megy végbe. A modern életre jellemző nagyfokú lárma, különösen a hangos zene és a hordozható zenelejátszók hatása miatt azonban a szakértők egyre több olyan fiatallal találkoznak, akinek idősebb a füle a koránál.

Én 15 vagyok, de a fülem 45

Az igazság az, hogy a mai fiatalok esetében 2,5-3-szor nagyobb arányú károsodás következik be, mint szüleiknél, nagyszüleiknél. Napjainkban már előfordulhat, hogy egy átlagos 15 éves hallása ugyanolyan mértékben megromlott, mint egy 45 évesé. Ráadásul a szakértők a mostani kamaszok felnőtté válásával a halláskárosodás járványszerű terjedését jósolják. Végül persze ördögi kör alakul ki. Mivel nő a hallási nehézségekkel élők száma, egyre több nyilvános helyen (pl. a moziban) kell feljebb tekerni a hangerőt annak érdekében, hogy az „átlagemberek” meghallják azt.

Minél hamarabb tesz valaki lépéseket füle egészségének megőrzése érdekében, annál jobb. Életkortól függetlenül azonban máris vegye komolyan hallása megóvását és minőségének javítását.

Tudta-e? Sok ember még éjszaka is kénytelen elviselni a forgalom zaját.

DB hangerőkVilágméretű probléma

Zajártalommal teli világunkban gyakran fel sem fogjuk, milyen fontos számunkra a hallás. Sokan egészen addig tudatára sem ébrednek a halláscsökkenésnek, amíg erre fel nem hívja valami a figyelmüket.

Statisztika: a civilizált társadalmakban az emberek 10,7%-át érinti a halláskárosodás, 1,15%-át pedig a teljes süketség. A statisztikai adatok alapján a betegek száma folyamatosan növekszik, a probléma pedig az öregedéssel egyre gyakoribbá válik.

Az 50 éven felüliek több mint egyharmadát sújtja valamilyen mértékű halláskárosodás. A hatvanon túliaknál 50% feletti ez az arány. A hallásvesztés sok formája megelőzhető, kezelhető vagy enyhíthető; nincs szükség arra, hogy szó szerint néma csendben szenvedjen bárki is. Mivel azonban a halláscsökkenés lassan, fokozatosan alakul ki, nagyon könnyen megtörténhet, hogy az illető nincs is tudatában hiányosságának. Ha pedig nem veszi észre a tüneteket, nem tudja időben megtenni az ellenlépéseket.

A fül működése

Jegyezzük meg! A hang rezgéshullámok formájában terjed a levegőben. A fül érzékeli ezeket, és elektromos impulzusokká alakítja át.

Az impulzusok az idegpályákon keresztül az agyba jutnak, amely a jeleket dekódolás után hangokként értelmezi. A folyamat bizonyos fokig ahhoz hasonlít, ahogyan a szem észleli a fényt, és elektromos impulzusokká transzformálva lehetővé teszi az agynak, hogy ezekből képeket hozzon létre. Bár a hangérzékelésben a belső fül számos finom és érzékeny szerkezete részt vesz, a mechanizmus viszonylag egyszerű. Az emlősök többségétől eltérően ugyanis az ember nem tudja megváltoztatni füle állását, hogy meghallja a veszélyt jelző hangokat, például a közeledő ragadozók neszét.

Maga a dobhártya egy vékony hártya, amely a külső fület választja el a középfültől, és rezeg, amikor hanghullámok érik. A dobhártya másik oldalán elhelyezkedő középfül három, egymással összeköttetésben lévő apró csontot, ún. hallócsontocskát tartalmaz. Ezek a dobhártya és a belső fül egyik része, a csiga (cochlea) közötti rést hidalják át.

Fül belső felépítéseA csiga alakú cochleában egy folyadékkal teli spirális cső található. A dobhártya rezgését – mielőtt az a csigába jutna – a hallócsontocskák hangosítják fel a hanghullámokat a dobhártyáig húzódó fülcsatornába. A külső fül szerepe sokkal lényegesebb, mint hinné. Az emlősök többségétől eltérően ugyanis az ember nem tudja megváltoztatni füle állását, hogy meghallja a veszélyt jelző hangokat, például a közeledő ragadozók neszét.

Tudta-e? Huligán riasztó: Külföldön a csellengő huligánok elriasztására kifejlesztettek egy készüléket ami azon az elven alapul, hogy a fiatalok magasabb hangfrekvenciákat képesek meghallani, mint az idősebbek.

„Szúnyog”: ez a riasztóeszköz úgy működik, hogy a korosabb emberek számára nem érzékelhető, rendkívül zavaró hangot ad ki. Az éles, ártalmatlan ultrahang annál idegesítőbbé válik, minél hosszabb ideig duruzsol valaki fülébe, de hatását teljes egészében csak a 25 éven aluliakra fejti ki. Az ennél öregebbek számára ugyanis csak halk, zümmögő hangnak tűnik. Az eszköz hatótávolsága 15-20 méter, és számos területen olyan nagy sikerrel akadályozta meg a fiatalok gyülekezését, hogy a rendőrség is vásárolt belőlük – így próbálják elejét venni a vandalizmusnak. (A polgári szabadságjogokért küzdő szervezetek azonban nehezményezik, hogy a „szúnyog” válogatás nélkül célba vesz minden gyereket, ezért lobbiznak a készülék betiltásáért.)

Egy kreatív kamasz az eszköz zümmögését mobiltelefon-csengőhanggá alakította át. A tizenévesek tehát úgy hallhatják meg a hívást, hogy a felnőttek, vagyis tanáraik és szüleik nem tudnak róla.

A középfül

Az Eustach-kürtnek nevezett kisméretű járat köti össze a középfület az orrgarattal, ami lehetővé teszi, hogy az üregben lévő nyomás megegyezzen a külső nyomással. A külső nyomás hirtelen megváltozása esetén, mondjuk hegyről lefelé autózás vagy repülőgép leszállása közben a fülben lévő nyomás nem tud elég gyorsan kiegyenlítődni. Ilyenkor sokan fülfájásról panaszkodnak. Különösen a kisgyerekek, akiknek járatai kisebbek, mint nagyobb társaiké és a felnőtteké. Ásítással, cukorka szopogatásával vagy ragozással lehet elősegíteni a járat megnyílását.

Érdekesség: a légiutaskísérők ezért kínálnak cukorkát az utasoknak leszállás előtt. Ez a magyarázata annak is, hogy a füldugulás érzése a földet érés után sokszor egy „pukkanással” megszűnik.

Az Eustach-kürt levegőt is beenged, ami például fertőzéskor segít a középfülben felgyűlt váladék kiürítésében. Az Eustach-kürt elzáródása nátha vagy orrmelléküreg-gyulladás következtében ahhoz a kellemetlen orrdugulás érzéshez vezethet, amely gyakran kíséri a légúti fertőzéseket, és a hallás tompulását eredményezheti.

Gyakorlati teljesítményfelmérő teszt

A hallás ellenőrzése

Hogyan tud megbirkózni hallása a modern világ lármájával? Ha gyors értékelést szeretne végezni, a világháló segítségével egyszerűen megteheti. Internetes keresőjébe írja be az “online hallásvizsgálat” kifejezést, és válasszon a felkínált lehetőségek közül.

Ezeken az oldalakon kontrollálhatja beszédértését, azaz azt, hogy megérti-e az elhangzó szavakat. Felmérheti zajfelismerő készségét, vagyis, hogy a nem tisztán kivehető, eltorzított zörejek alapján is tud-e tájékozódni. Az interneten található kérdőívek szintén támpontot jelenthetnek a hallás értékelésében. A feltett kérdések – mennyire kell koncentrálni a másik megértéséhez, nehezére esik-e követni egy előadást, mennyire sérti a fülét a tűzoltóautó szirénája stb. – mind-mind rávilágíthatnak a hallással kapcsolatos problémákra.

Ezekre a tesztekre is igaz azonban, amit a látás ellenőrzésével összefüggésben leírtunk: semmiképpen nem pótolják a szakszerű orvosi vizsgálatot. Az első, kezdeti lépésnek tekinthetők csupán. Bármilyen rendellenességet tapasztal hallásával kapcsolatban, forduljon szakemberhez.

Belsőfül

A rezgések a csigában található folyadék és az apró szőrsejtek közreműködésével továbbítódnak. A több mint 15 ezer szőrsejtből apró szőrök, ún. csillószőrök nőnek ki, amelyek a rezgéseket elektromos jelekké alakítják át. Működésüket úgy kell elképzelni, mint az elektromos orgona billentyűinek lenyomását. Az impulzusok a hallóidegen keresztül az agyba jutnak, ahol értelmes információ képződik belőlük, legyen az akár beszéd, zene vagy óraketyegés.

Magas és alacsony hangok

A különböző szőrsejtek más-más hangfrekvenciára reagálnak. (A frekvenciát a másodpercenként létrehozott hangrezgések száma adja meg.) A magas hangok, így a zongora felső billentyűi vagy a szoprán énekesek által kiadott hangok másodpercenként több rezgést generálnak, mint a mélyek, például a tuba hangja vagy az öblös beszéd.

Jegyezzük meg! A fülben lévő, a magas frekvenciájú hangokra reagáló szőrsejtek, amelyek a kor előrehaladtával a leghamarabb vesznek el, általában sérülékenyebbek is. A zaj szintén ezeket károsítja a legnagyobb eséllyel.

A halláscsökkenésben szenvedők ebből adódóan gyakran csak nehezen értik meg a nők és a gyerekek mondanivalóját, míg a férfiakét elég tisztán ki tudják venni. Ugyanezen okból a fiatalok olyan magas hangokat is érzékelnek, amelyeket az idősebbek nem. A magas hangok a legkárosabbak a hallásra.

Érdekes kérdések

Kivédhetetlen-e a hallásvesztés?

Az egészségügyi szakemberek többsége úgy véli, hogy az időskori halláscsökkenés, az ún. presbiakúzis bizonyos mértékben elkerülhetetlen. A csendes, természeti környezetben élő szudáni mába törzs körében végzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az ittenieknek a nyugati emberekénél sokkal jobb a fülük, azaz élesebb a hallásuk. Olyannyira, hogy még a közösség idősebb tagjai is jobban hallanak, mint az iparosodott társadalmak huszonévesei. Sőt mi több, e tekintetben alig észlelhető különbség a fiatalok és a törzs vénei között.

Kiváló eredményeiket természetközeli életmódjuk mellett étrendjük is befolyásolja. Ennek fontosságáról a következő fejezet szól bővebben. Mindenesetre a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy valóban érdemes óvnia önmagát és gyermekeit a hangos zajok szó szerint fülsüketítő hatásaitól.

Szőr mentén

A csigában lévő szőröcskék a legapróbb rezgésekre is reagálnak. Már egy atom átmérőjénél kisebb elmozdulásra jelet hoznak létre, és akár a légnyomás egy-milliárdod részének megfelelő nyomáseltérést képesek érzékelni. A hangos zajok által létrehozott rezgések viszont sokkal nagyobb nyomáshullámokat gerjesztenek, amelyek úgy roncsolják a szőröcskéket, hogy túlzottan meghajlítják őket.

Ha a szőrök károsodnak, a szőrsejtek elhalnak, és mivel nem pótlódnak, ez végül maradandó halláscsökkenéshez vezethet. Az erős zaj a szőrsejtek és a hallóideg vérellátására nézve ugyancsak veszélyes, a sejtek megfelelő működését akadályozó hegszövet kialakulását eredményezheti. A legújabb kutatások pedig arra is rávilágítottak, hogy a túl nagy lárma fokozott mennyiségű szabad gyök – az anyagcsere során a sejtekben felgyülemlő káros vegyület – termelődését váltja ki. Ez szintén hozzájárul a szőrsejtek és a hallóideg maradandó károsodásához.

Az egyensúly kérdése

A belső fül az egyensúlyérzék szempontjából létfontosságú. A fülbetegségek a halláscsökkenés mellett gyakran okoznak szédülést és egyensúlyzavarokat. Mégpedig azért, mert az egyensúly-szabályozó mechanizmusok nagyon közel találhatóak a belső fülben lévő hallószervekhez.

A belső fülben lévő vesztibuláris rendszert, vagyis az egyensúlyszerveket három, folyadékkal töltött kör alakú cső, az ún. félkörös ívjáratok alkotják, amelyek egymásra merőlegesen helyezkednek el. A bennük fellelhető folyadék elmozdulása révén ezek érzékelik a test bármilyen irányú forgó elmozdulását. Ezenkívül a belső fülben lévő előcsarnok (vestibulum) tömlőcskéiben és zsákocskáiban lévő szőrsejtek szőröcskéi a fejmozgás gyorsulását és lassulását észlelik.

Mindez pedig egy borsószemnél kisebb, rendkívül összetett szerkezetben rejlik. Mindkét fül rendelkezik egy-egy belső füllel. Az agy a két fülből származó jelek közötti bármilyen eltérést felfogja és mozgásként értelmezi. Ezután utasításokat küld a szemnek és az ízületeknek, hogy az ember a megfelelő kiigazító mozdulatokkal meg tudja őrizni a test egyensúlyát, és ne dőljön el.

Belső fül felépítése

Amikor az agy megszédül

Az agy is kap szenzoros információkat a szemtől, az ízületektől, a bőrtől, az izmoktól és a gerincvelőtől. Normál működés esetén az ember pontosan tudja észlelni, milyen irányba néz, merre van a felfelé, mozdulatlan-e vagy sem, kanyarodik-e vagy egyenesen halad, és merre megy. A rendszer egyes elemeitől származó jelek közötti bármilyen ellentmondás hatására azonban az agy szó szerint megszédül. Pontosan ez történik, amikor tengeri betegség lép fel, vagy a belső fülben valamilyen rendellenesség alakul ki.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.