Érzékszervek

A szem és annak betegségei (kancsalság, tompalátás)

A környező világ jelenségeiről szemünk révén szerezzük a legtöbb in­formációt, ezért az ember testi és lelki harmóniájához feltétlenül szük­séges a szem épsége, a jó látásélesség és a térlátás. A szem betegsége, a látáscsökkenés hátrányt jelent, korlátozza élettevékenységünket.

Kutatási eredmények! A la­kosság mintegy 20-25%-ának van szemészeti problémája, a látásgyen­geség ezért népbetegségnek tekinthető.

A kezelést, gondozást igénylő szembetegségek skálája igen széles. Ennek példái a fénytörési hibák, a kancsalság, a koraszülöttek szembetegsége, veleszületett rendellenessé­gek, a szürkehályog, a zöldhályog, a cukorbetegség és a magas vérnyo­más szemészeti szövődményei. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban néhány, következményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bíró, szembe­tegségre hívjuk fel a figyelmet.

Mit kell tudni a tompalátásról és a kancsalságról?

A tompalátás csökkent látásélességet jelent egészségesnek látszó szemen, mely a korai életévekben elkezdett kezeléssel, jó eredménnyel gyógyítha­tó. A tompalátás fel nem ismerése és kezelésének elmulasztása igen nagy hiba, és a gyermek egész életét, sorsát megpecsételi, mivel kezdettől fogva befolyásolja tanulását, pályaválasztási lehetőségeit korlátozza, munka­végzését és a környezetébe történő beilleszkedését nehezíti.

Egy kis tudomány

A tompalátás legtöbbször kancsalság következtében alakul ki. Az újszü­löttek 5%-a válik kancsallá, és közöttük 30-50%-ban találunk kisebb-na­gyobb fokú tompalátást. Ezek a gyerekek alig különböznek a félszeműektől és kizárják magukat minden olyan foglalkozásból, ahol a térlátás szükséges. Például hivatásos gépjárművezetőnek, pilótának, rendőrnek, biztonsági őrnek nem alkalmasak, magasban végzett munka veszélyt je­lent számukra, hogy – a teljesség igénye nélkül – csak néhány népszerű szakmát említsünk.

Mikor alakulhat ki kancsalság?

A kancsalság gyermekkorban a leggyakoribb szembetegség. Nem első­sorban kozmetikai problémáról van szó, nem csak szépséghiba, hanem az ennek szövődményeként kialakult tompalátás jelenti az igazi veszélyt. A gyermek egyszerre csak az egyik szemével lát élesen, ezt használja, a másik szem kancsal állásban van, nem tanul meg látni, és előbb-utóbb gyakorlatilag használhatatlanná válik. A tompalátó szem látása szem­üveggel önmagában nem javítható, egyéb kezelést is igényel ahhoz, hogy jól látó legyen.

Mi a tompalátás kialakulásának oka?

Tompalátásnál nem alakulhat ki a két szemes együttlátás, a térlátás.

Jegyezzük meg! Fontos tudni, hogy kisfokú kancsalság esetén is előfordulhat súlyos tom­palátás. Minden kisgyermek kancsallá válik, ha a kétszemes látás kiala­kulását valami megzavarja.

Az ok leggyakrabban fejlődési rendellenesség miatt kialakult fénytörési hiba, közepes mértékű távollátás. Gyakrabban fordul elő koraszülötteknél, szerepe van az öröklött adottságoknak, idegrendszeri megbetegedéseknek, a két szem eltérő fénytörési hibájának. Elő­fordulhat az is, hogy a gyermek, olyan szerzett szembetegség miatt kan­csalít, amely a két szem együttműködését akadályozza.

Mivel kezelhető a kancsalság?

A szem e gyakori rendellenessége gyógyítható, ha idejében viszik orvoshoz a gyermeket. Annál eredményesebb a kezelés, minél rövidebb ideje áll fenn a kancsalság és a következményes tompalátás. Jó lenne, ha a szülők a leghalványabb gyanú esetén is felkeresnék a specialistát, a gyermekszemészt.

A gyerme­két gondosan figyelő édesanya eleinte csak időnként látja a kancsalságot, fáradtság, álmosság, magas lázzal járó betegség esetén, vagy amikor a gyermek figyelmét valamilyen tárgy, játék leköti. Ez a periodikus szak leg­feljebb néhány hétig vagy hónapig tart, majd állandósul. Előfordul, hogy a gyermekeknél a gyakori széles orrgyök kancsalság látszatát kelti, noha az ilyen gyermek többnyire nem kancsal.

Hogyan gyógyítható a kancsalság?

A valódi kancsalságot azonban nem lehet kinőni, magától nem gyógyul meg. Ritkán előfordul az is, hogy a gyermek felnőtt korában már nem kancsalít, azonban azzal a szemével nem is lát. A kancsalságok döntő többsége 1 és 2 éves kor között alakul ki. Minél tovább áll fenn kezelés nélkül a tompalá­tás, annál nehezebben gyógyítható. 6 éves korban a látórendszer fejlődé­sének egy lényeges szakasza zárul le, ezért ezen életkoron túl a tompalátás megszüntetésének reális esélye egyre csökken.

Fontos a korai felismerés!

A korai felismerésnek ezért van nagy jelentősége a szülő észlelése és a szűrővizsgálatok segítségével. Mindenképpen tanácsos azokat a csecse­mőket 6-12 hónapos kor között elvinni az első szemészeti szűrővizsgálatra, akik a rizikócsoportba tartoznak. Ilyen veszélyeztető tényező a koraszülöttség, a komplikált szülés, és amennyiben a családban kancsalító, tom­palátó, 40 éven aluli életkorú szemüveget viselő egyén van.

A cél az lenne, hogy minden gyermeket legkésőbb 3 éves korban lásson gyermekszemész. A további ellenőrzések szükségességéről az orvos ad felvilágosítást. A szü­lők feladata az, hogy otthon 3-4 havonta ellenőrizzék gyermekük látását a szemorvos által megadott szempontok alapján. Ha a gyermek szemével, látásával kapcsolatban bármilyen rendellenességet észlelnek, azonnal for­duljanak a gyermekszemészhez.

Mi a kancsalság kezelésének a módja?

A kezelés során a legtöbb kancsal, tompalátó gyermeknek szemüveget rendelünk, melyet felkeléstől lefekvésig állandóan viselnie kell, egyetlen napig sem maradjon szemüveg nélkül. A folyamatos ellenőrzés szüksé­gessége miatt sok szülő elfárad, türelmetlenné válik, elkezd idegenkedni attól, hogy gyermeke szemüveget visel, különösen, ha azt hallja, hogy sza­bad szemmel jobban lát, mint szemüveggel.

Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy gyermekkorban a szem nagyfokú alkalmazkodásra képes, ezzel távollátását önkéntelenül igyekszik kijavítani. A nagymértékű alkalmaz­kodás azonban a szemek befelé fordulásával jár együtt, és az esetek egy részében ekkor keletkezik a kancsalság. A fénytörési hibát teljesen kijavító szemüveg viselésekor a szemtengelyek kiegyenesednek, mert ilyenkor a gyermek nem erőlteti a szemét.

Hogyan kezelhető a tompalátás?

A tompalátás kezelése során a szemüveg viselése mellett zárást (a szem letakarását) is rendelünk a jól látó szemre, hogy a gyengébben látó szemet munkára kényszerítsük és tanulja meg ez a szem is az éles­látást. Az első napokban, hetekben ez a feladat rendkívül nehéz lelkileg mind a gyermek, mind a szülő számára.

Jegyezzük meg! Ilyenkor ne hagyjuk magára a gyermeket, állandó szülői jelenlétünkkel segítsünk, hogy elviselje a gyógyulását szolgáló kellemetlenséget. Az egész jövője függ ettől a pár naptól, héttől.

Mellette kell lenni, játszani vele, segíteni neki, hogy el­tereljük figyelmét az élesen látó szem takarásáról. Néhány hét múlva, mikor a tompalátó szem látása már javul, könnyebben elviseli a proce­dúrát. Következetes és fegyelmezett takarás mellett fél év alatt csodála­tos eredmény érhető, el mindkét szem élesen látóvá válik.

Fontos a szülő részvétele!

A szülőknek tulajdonképpen megterhelőbb a kancsalság és a tompalátás kezelése, mint a gyermeknek. A szülők részéről sok türelmet, kitartó együttmű­ködést igényel ez a hosszadalmas és mindennapi odafigyelést igénylő, a gyermek gyógyulását, látását elősegítő folyamat. A siker alapvető ga­ranciája az is, hogy az orvos és a szülő ebben a nehéz helyzetben együtt­működjön. A kezelés végső célja a tökéletes térlátás kialakítása, a valódi háromdimenziós látás elérése.

Kutatási eredmények! A kancsalság észlelésekor haladéktala­nul elkezdett kezelésnél a gyermekek körülbelül 90%-a teljes látással, jó térlátással gyógyul, és életesélyei szempontjából nincs tovább szemé­szeti korlátozó tényező.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.