Érzékszervek

A szem sérülései

A szem az egész testfelülethez képest kicsiny volta ellenére viszonylag gyakran sérül. Az orvosi ellátást igénylő sérülések között a szem és köz­vetlen környéke az esetek 7-10%-ában fordul elő. Ennek egyik magyará­zata, hogy a szem általában a történések, munkafolyamatok felé fordul, ezért a sérülések veszélyének fokozottan ki van téve, másrészt nagy szer­kezeti finomsága miatt már kis, jelentéktelennek tűnő sérülések is súlyos működési zavarral járnak.

Miben különbözik a gyermek és a felnőttkori szemsérülés?

A gyermekkori szemsérülések bizonyos tekintetben eltérést mutatnak a felnőttekéhez képest. Ilyennek tekinthető a keletkezés körülményeinek pontos tisztázása, a sérülések egy része ugyanis felnőtt jelenléte nélkül következik be, és a gyermekek életkoruk függvényében felvilágosítást adni nem tudnak, vagy az esetleges büntetéstől való félelmükben csak megkésve, torzítva, nem a teljességre törekedve számolnak be a történ­tekről. A sérülések bizonyos része ezért csak késve, sokszor napok múlva kerül felfedezésre és orvosi ellátásra.

Jegyezzük meg! Fontos, hogy „piros” szemű gyermek esetén, amennyiben a tünetek féloldaliak, mindig gondoljunk szemsérülés lehetőségére is.

Megelőzhetők ezek a sérülések?

Sok sérülés keletkezik szülői felügyelet hiánya, gondatlanság miatt és túlnyomó többségük megelőzhető lenne. Nagy szerepe van a sérülések létrejöttében a balesetveszélyes, szúró, vágó, robbanó játékoknak vagy a sérülés lehetőségét magában rejtő tárgyak például olló, kés nem rendelte­tésszerű használatának, gyermek kezébe kerülésének.

Tartsuk be a munkavédelmi előírásokat!

Felnőttek esetében a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása válik gyakran a sérülés okozójává. A szemsérülések fő veszélye, hogy egész életre szóló, maradandó látáskárosodást okozhatnak, negatívan befolyá­solva ezzel a gyermek pályaválasztását, egész további élettevékenységét. Felnőtteknél pedig munkaképesség-csökkenés lehet a következmény, vagy korábbi hivatásuk feladására kényszerülnek. A szemsérültet hala­déktalanul szemészetre kell irányítani!

A szemhéjak tompa sérülése

Ilyen esetekben jellegzetes, gyorsan kialakuló véraláfutás jelenik meg. A be­teg gyakran nem tudja kinyitni a szemét, ezért annak eldöntéséhez, hogy a szemgolyó is következményesen sérült-e, szemorvosi vizsgálat szükséges. Maga a véraláfutás lassan, körülbelül 2 hét elteltével szívódik fel.

A szemhéjak nyílt sérülése

Leggyakoribbak a szakított, tépett, zúzott sebek. Közlekedési baleset, sportolás, kutyaharapás, verekedés okozhat többek között ilyen sérülést. Az ijesztő látványt nyújtó szemhéjsérülések meglepően jó gyógyhajlamot mutatnak, a sebnek alig marad nyoma.

A szemgolyó tompa sérülése

Gyakran keletkezik kisebb-nagyobb erejű ütés következtében. Ennek okozója lehet például labda, teniszlabda, bot, kő, ököl, hógolyó. A beha­tás erejétől és irányától függően a szem minden szövete károsodhat, és ez nemegyszer maradandó látáscsökkenést okoz. A sérültet szemészetre kell irányítani, mert műszeres vizsgálat szükséges annak megállapításá­hoz, hogy keletkezett-e egyszerű megtekintéssel nem észlelhető elválto­zás a szemben.

Nem áthatoló idegentest-sérülések

Leggyakrabban porszemcse, növényi részecske, bogárszárny, fém meg­munkálása során levált parányi darab hull vagy csapódik a szemrésbe. Nagyobb részüket a kiváltott könnyezés és szapora pislogás kimossa a szemből, de a beteg 1-2 óráig még érzi az idegentest helyét, és néha alig hiszi el, hogy már nincs semmi a szemében.

Igen gyakran a felső szemhéji kötőhártya-áthajlásban akad meg az idegentest és minden pislogáskor horzsolja a szaruhártyát, ami igen fájdalmas. Eltávolítása kiránduláson, utazáskor hálás feladat minden hozzáértő számára, mert az ujjal kifordí­tott szemhéji kötőhártyáról könnyen letörölhető az idegentest.

A szaruhártyába nagy erővel vágódó vasreszelék, csiszolópor, kőszemcse rendszerint beékelődik a szövetekbe, és még akkor sem sodorja le a pislogás, ha felületesen akadt meg. Szakszerű időbeni eltávolításuk, fertő­zés, rozsdagyűrű kialakulását előzi meg.

A szem áthatoló sérülése

A szemgolyó falának áthatoló sebét bármilyen éles, vagy hegyes tárgy okozhatja, például kés, olló, tű, fém- vagy üvegszilánk, és a sérülés során idegentest is kerülhet a szem belsejébe. A szem további sorsát több ténye­ző határozza meg:

  • A sérüléskor kórokozók jutnak a szem belsejébe és ott fertőző­képességüktől függően különböző súlyosságú gyulladás okozóivá válnak.
  • Az áthatoló sérülést létrehozó idegentest anyaga döntő módon hat a kimenetelre. Az üveg, kő, műanyagok, alumínium, ólom reakciómen­tesek maradhatnak. Legrosszabbul a réz és a vas idegentestet tűri a szem, melyek a szem szöveteire toxikus, mérgező hatásúak.
  • Nagyon veszélyesek a növényi eredetű sérülések, például tüske, faszi-lánk az általuk előidézett súlyos gyulladásos reakció miatt.
  • A szembe került idegentest mérete is érthetően fontos a szem sorsát illetően.

Az áthatoló sebzés ellátása szemorvosi feladat. Erre irányuló gyanú esetén a szemre fedőkötést téve gondoskodni kell arról, hogy a sérült mielőbb szemészeti osztályra kerüljön, ahol a cél mikrosebészeti módszerekkel az eredeti anatómiai állapot lehető legtökéletesebb helyreállítása.

Maródás okozta szemsérülések

A kémiai anyagok széles körű felhasználásával egyidejűleg az általuk okozott balesetek száma is szaporodik. A szaruhártya átlátszóságát és így a látást már jelentéktelennek tűnő sérülések is ronthatják. A követ­kezmények annál súlyosabbak, minél töményebb és nagyobb mennyisé­gű marószer minél hosszabb ideig érintkezik a szem szöveteivel. A sé­rülés utáni állapot a szövődmények miatt a későbbiekben lényegesen rosszabbodhat. A maró anyagok lehetnek lúgok (mész, ammónia) vagy savak (sósav, ecetsav).

Jegyezzük meg! A lúgok okozta sérülések mindig súlyosabbak, mint a sav okozta sérülé­sek, mert a lúg mélyebben hatol a szövetekbe, károsító hatása a sérülés pillanatában elkezdődik és hetekig, hónapokig tarthat, a szövetek szétesé­se a szem pusztulását okozhatja.

A sav okozta sérüléseknél a maró anyag nem jut a mélyebb rétegekbe, így a károsodás ezeket a szöveteket megkíméli.

Égést okozó anyagok

Égési sérülést okozhat forró anyag (fém, víz, gőz, láng, olaj, gyújtás köz­ben lepattanó gyufafej) szembe csapódása. A kialakult kórkép hasonló a maródásokhoz.

A maródásos sérülések távlati kilátása nagymértékben függ az elsősegély­nyújtás gondosságától és meghatározza a szem sorsát. Az elsősegélynyújtás a sérülés után azonnal történjen meg, minden perc veszteség káros. Legfon­tosabb, hogy a marószert minél hamarabb bőséges csapvízzel kimossuk a szemből.

Jegyezzük meg! Az öblítés különösen lúgsérülésnél legalább 20 percig tartson. Maródásnál a szemet ne kössük be! A beteget azonnal fekvőbeteg-intéz­mény szemészeti osztályára kell irányítani.

A szemsérülések megelőzése

A munkavédelmi előírások betartásával, védőszem­üveg használatával a sérülések jelentős számban elkerülhetők. A jelenleginél sok­kal nagyobb figyelmet érdemel a szem védelme a háztartásban, a ház körül és a barkácsolás során végzett munkáknál is.

A gyermekkori szemsérülések megelőzé­sében nagyon fontos szerepük van a gyermek környezetében lévő felnőtteknek, szülőknek, családtagoknak, óvónőknek, pedagógusoknak. Okos neveléssel elér­hető, hogy nem balesetveszélyes játékokban is örömüket találják a gyermekek és megtanuljanak vigyázni saját maguk és társuk testi épségére.

Jegyezzük meg! Fontos megemlíteni, hogy a balesetveszélyt növeli a gyenge látás, a nem korrigált fénytörési hiba, a nem kezelt kancsalság szövődményeként kialakult tompalátás, vagy a térlátás hiánya. A szem, a jó látás megőrzése mindenkitől kellő odafigyelést kíván!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.