• anyatej
• tej

Friss tehéntej és kecsketej – helyettesíthetik az anyatejet?

A friss tehéntej

A tehéntej a kis borjú növekedésére alkalmas, de az embergyerek táplálására nem. Az alábbi táblázat az anyatej és a tehéntej összetételének különbségeit mutatja be, amely igen szembetűnő, mint ahogy a két teremtmény fejlődési üteme is különböző.

Míg a borjú élete első 3-4 hónapjában néhány tíz kilót hízik, a csecsemő megduplázza a születési súlyát, ami nagyjából 3-4 kg. A tehéntejhez képest az anyatej jóval több cukrot tartalmaz, laktóz formájában, ami nagyon fontos az újszülött agyi fejlődésében, és a növekedéshez szükséges minden máshoz is elegendő. Ezért tehéntej csak a hatodik hónap után adható, és csak szükség esetén.

Tehéntej baba táplálására

Amikor elkezdünk a babánknak tehéntejet adni, válasszuk a friss, pasztörizált, homogénezett tejet. Az UHT-tejek tápértéke kisebb, mert a hőkezelés során veszítenek értékes összetevőikből, a vitaminokból és az ásványi sókból, emiatt megváltozik az ízük és színük.

Az üvegben vásárolt, pasztörizált, homogénezett tejet nem kell felforralni, de felbontás után ügyelni kell a megfelelő tárolásra, és 24-36 órán belül fel kell hasz­nálni, mert könnyen megromolhat. A tehéntej adása nem ajánlott vashiányból eredő vérszegénység esetén.

2000-ben az ESPGAN (Európai Gyermekgyógyászok Gasztroenteorológiai és Táplálkozástudományi Szövetsége) megerősítette, hogy „amíg új ismeretek nem állnak rendelkezésünkre, a kizárólagos anyai mellből való szoptatást, mint a vas­hiány megelőzési formáját el kell fogadnunk, vaskészítményeket, ha szükséges, bevezethetünk, a teljes tehéntej bevezetését az étrendbe viszont ki kell tolni az első életév végére, s közben más vastartalmú élelmiszereket kell adnunk.”

Másfajta friss tejek

A tehéntej tehát, amiből a tápszereket is készítik – ezekről később beszélünk -, intoleranciát vagy allergiát okozhat, s ezt különféle tünetek jelzik: gyomorron­tás, hasfájás, fejfájás, álmatlanság, bőrkiütések. Ezért más típusú tejet adunk, amelyek jobban hasonlítanak az emberi tejhez, bár ez nem zárja ki azt, hogy az a gyermek, aki allergiás a tehéntejfehérjére, esetleg ezekre is az lehet. (Ennek a valószínűsége 30-80%.)

A kecsketej

Habár nagyon jó alternatívája lehetne a tehéntejnek, mégsem túl gyakran fogyasztják. Jóllehet ugyanolyan fehérjéket tartalmaz, mint a tehéntej, a kecs­ketejben a sieroproteinek – ezek a fehérjék nem kapcsolódnak össze, ezért könnyebben emészthetőek – nagyobb arányban vannak jelen, mint a kazeinek, és rövidebb molekulákat alkotnak, így lesznek könnyen emészthetőek. Jellemzően az alfaS1 kazeint tartják a tehéntejfe­hérje-allergiák legnagyobb felelősének, ez pedig a kecsketejben egyáltalán nem, vagy csak kismértékben van jelen. Ezekkel egyesülnek a zsírok.

Kecsketej – tehéntej

A tehéntejtől eltérően a kecsketejben általában rövid és közepes láncolatú zsírsavak találhatók, ezekből kisebb méretű gömböcskék alakulnak, amelyeken az emésztőenzimek könnyebben megtapadnak. Ezen tulajdonságai miatt a kecsketej könnyeb­ben emészthető. Ezenkívül igen gazdag mikrotápanyagokban (szelén, taurin, poliamminok, linolénsav). Ezért különösen alkalmas a gasztroenteorológiai problémákkal küzdőknek. A jelenlegi kutatások szerint rákellenes hatása is van.

Kecsketej előnyei

Megelőző szerepe lehet az anyagcsere-betegségeknél (cukorbetegség, szívvel és véredényekkel kapcsolatos betegségek) taurintartalma miatt hozzájárul a gyermek agyi fejlődéséhez és növekedéséhez. Gazdag ásványianyag-tartalma (kalcium, foszfor, magnézium, kálium) miatt bizonyított, hogy a kecsketejjel táplált babák csontszövete erősebb. Kevésbé előnyös a vitaminok szempontjából: ugyan B-vitaminban gazdag, de kevés benne a B12 és a folsav, ez utóbbiakból mesterséges pótlásra van szükség, emiatt a gyerekorvossal konzultálni kell.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.