• üdítő

Üdítőitalok – mennyire egészséges a fogyasztásuk?

Majdnem mindenki szívesen megiszik egy-egy pohárral ezekből a jéghideg, frissítő szénsavas italokból. Ugyanak­kor sokakat megbotránkoztat, ha azt látják, hogy kisbabá­kat üdítővel itatnak – nem véletlenül: semmi tápértékük nincs, tele vannak cukorral és gyakran magas fruktóz-tartalmú kukoricasziruppal. Szénsavval dúsított gyilkosok­kal vagy ártatlan kényeztetéssel állunk szemben?

Hizlalnak az üdítők?

IGEN Kimutatták, hogy azok, akik sok üdítőt és más cukros italt fogyasztanak, könnyen el­hízhatnak.

A világon mindenhol egyre kö­vérebbek az emberek, és a ku­tatók szerint ez egyenesen ará­nyos az üdítőital-eladások növekedésével. Az egyik leg-aggasztóbb helyzet az Egyesült Államokban van, ahol 1976 óta megkétszereződött az el­hízottak aránya. Ugyanezen időszak alatt az édes italok fogyasztása 135 százalékkal nőtt.

Jóllehet a jelenlegi elhízási járványt nem lehet egyedül az üdítőitaloknak tulajdoníta­ni, a kutatások szerint jelentős szerepet játszanak benne az édes nedűk.

A Harvard Egyetemen egy év­vel korábban végzett vizsgálat hasonló eredménnyel zárult.

Dr. Marlene B. Schwartz, a cikk egyik szerzője szerint az a probléma, hogy a szervezet nem ugyanúgy reagál az ita­lokkal bevitt energiára, mint arra, amihez szilárd ételek út­ján jut. Ha valaki kalóriadús ételeket fogyaszt, később a nap folyamán kevesebbet eszik, ezzel kompenzálva a bevitt pluszenergiát. A kalóriadús italok fogyasztása után azon­ban elmarad ez a kompenzáció.

Az üdítőitalok rosszabbak, mint a cukorka vagy más üres kalóriák, állítja dr. Schwartz.

Milyen kárt okoznak az üdí­tők a derékméretben?

Erre a kérdésre ad választ egy a Jour­nal of the American Médical Association folyóiratban meg­jelent közlemény. A Harvard Egyetem kutatói több mint 50 ezer ápolónőt kérdeztek ki étrendjük felől először 1991-ben, majd ismét 1999-ben.

Okozhatnak az üdítők cukor­betegséget?

IGEN Bizonyított tény, hogy aki sok ilyen italt iszik, annál megnő a 2-es típusú cukor­betegség kockázata.

A fent említett szerzők, akik összefüggést mutattak ki az üdítőitalok és az elhízás kö­zött, egy másik nyugtalanító következtetésre is jutottak: azon nők esetében, akik na na­ponta egy vagy több üdítőt fogyasztottak, 83 százalékkal nőtt a 2-es típusú cukorbeteg­ség kockázata.Ez nem olyan meglepő, ha meggondoljuk, hogy az édes italok hizlalnak, és a súlyfölösleg hajlamosít a cukorbetegségre.

De az össze­függés nem csak a súlyfölösleg tekintetében volt kimutatható. Az üdítők, gyümölcslevek és más édes italok rendszeres fo­gyasztása akkor is emelte a cu­korbetegség kockázatát, ha nem okozott súlygyarapodást.

Mi az igazi gond?

Az üdítők (a kalóriaszegény változatok kivételével) sok cukrot tartal­maznak: egy 3,5 dl-es doboz 40-50 g-ot. Ez gyakran magas fruktóztartalmú kukorica­szirup, amelynek szerkezete a répacukoréhoz hasonló.

Az üdítők hirtelen megemelik a vércukorszintet, s ez beindít­ja az inzulintermelést. Az inzu­lin az az enzim, amelynek ha­tására a cukrot fölveszik a sejtek. Ha sokáig arra kénysze­rítjük szervezetünket, hogy sok inzulint termeljen, csökken a sejtek inzulinérzékenysége, és inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség hátteré­ben álló állapot alakul ki.

Egy másik elmélet szerint a magas fruktóztartalmú kukori­caszirup nem a vércukorszint megemelésével okoz inzulinre­zisztenciát (a fruktóz a glükóz­nál, a répacukor másik össze­tevőjénél kevésbé befolyásolja a vércukorszintet), hanem a májra gyakorolt hatása révén.

Árt a csontoknak a kóla?

IGEN Egyre több a bizonyí­ték arra nézve, hogy a kólák­ban lévő adalékanyagok gátol­ják az ásványi anyagok csontokba való beépülését.

A csontok egészségével foglal­kozó kutatók azt állítják, hogy a szénsavtartalmú italok növe­lik a súlyos csonttörések koc­kázatát. Nem minden üdítő káros ebből a szempontból, a legfőbb bűnös viszont a legnépszerűbb ital: a kóla.

A kutatók először úgy vél­ték, hogy az üdítők azért káro­sak a csontokra, mert aki sok ilyen italt fogyaszt, az nem iszik elég, kalciumban gazdag tejet. Nemrég azonban kimu­tatták, hogy a kalciumban sze­gény étrend nem okvetlenül növeli a gyenge csontrendszer kockázatát. Arra is gyanakod­tak, hogy a kóla koffeintartal­ma gyöngíti a csontokat. Vi­szont a kávé, amely a kólánál sokkal több koffeint tartalmaz, nem okoz csontritkulást, bár korábban ezt is feltételezték.

Legújabban a kólához adott foszforsavat vették górcső alá

Ez a sav, amelyet ízfokozóként adnak az italokhoz, gátolja a kalcium felszívódását a csont­szövetbe. A Tufts Egyetem kutatói 2500 férfit és nőt kérdeztek ki étrendjük felől, majd csont­sűrűség-vizsgálatot végeztek náluk. Azoknak a nőknek (a férfiaknak nem), akik naponta ittak kólát, gyengébbek voltak a csontjaik, mint azoknak, akik csak ritkán fogyasztottak ilyen italt.

A szkeptikusok rámutatnak, hogy a foszfor sok élelmiszer­ben megtalálható, például a húsban, a tejtermékekben és a tojásban – tehát miért éppen a kóla lenne a bűnös? A cson­tokkal foglalkozó kutatók azonban azt állítják, hogy a foszfort tartalmazó kóla túl­zott fogyasztása felborítja a foszfor és a kalcium egyensú­lyát a szervezetben, és ez okoz­hatja a csontok gyengülését.

A tea pozitív hatásai az egészségünkre

Az egészségmániások éveken át kerülték a hagyományos teát, és csak gyógynövényből főzött teákat ittak. Valószínűleg sokat veszítettek. Egyre több kutató állítja ugyanis, hogy a fekete és a zöld tea, továbbá minden olyan változat, amelyet a Camellia sinensis nevű növény leveleiből készítenek, a leggazdagabb természetes antioxidáns-források közé tartozik.

Segít a zöld tea a rák ellen?

IGEN A zöld teában található vegyületek gátolják a ráksejte­ket- legalábbis kísérleti körül­mények között – ám ahhoz, hogy ennek hasznát élvezhes­sük, nagyon sok teát kell meginni.

Enyhe íze ellenére a zöld tea erős csapást mér a ráksejtekre. A fűízű ital tele van katechin antioxidánsokkal, közülük is az egyik leghatásosabbal, az EGCG-vel. Ennek az antioxidánsnak a zöld tea az egyik leggazdagabb forrása: 3-10-szer annyit tartalmaz, mint a fekete tea.

A zöld tea emberekre gya­korolt jótékony hatását Japán­ban és Kínában sikerült bizo­nyítani a leginkább, ahol az emberek sok zöld teát isznak. Egyes vizsgálatok (nem mind­egyik) kimutatták a zöld tea vastagbélrák és más emésztő­szervi rákok elleni jótékony hatását.

A zöld tea antioxidánsai szo­katlanul nagy hatással lehet­nek a prosztatarákra. A teában található katechinekkel kap­csolatos első vizsgálatok egyi­kében olasz kutatók 60, nagy prosztatarák-kockázatnak ki­tett férfit két csoportra osztot­tak. Az egyik csoport tagjainak olyan tablettákat adtak, ame­lyek a zöld teában található katechineket tartalmazták, míg a másik csoport placebo tablettákat kapott. Egy évvel később azt találták, hogy a katechint szedő csoport tagjai közül csak egy férfiben alakult ki proszta­tarák, míg a másikban kilenc férfi esetében.

Jót tesz a tea a szívnek?

IGEN A tea segít megőrizni az érfal rugalmasságát, csök­kentve ezáltal a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A tea a víz után a második leg­népszerűbb ital a világon. A kardiológusok azt szeretnék, ha még népszerűbb volna, és akkor jóval kevesebb lenne a munkájuk. A tea azért hasznos, mert javítja az erek működését. A benne található antioxidánsok hatására az erek fala ru­galmasabbá válik, és ez serken­ti a vérkeringést. Az Oregoni és a Massachusettsi Egyetem kórházaiban 50 szívbeteg ese­tében ultrahangos vizsgálattal megállapították, hogy napi 3-4 csésze fogyasztása javítja a szív vérellátását.

A flavonoidok közé tartozó katechinek különösen haszno­sak.

Az ásványvíz jobb a csapvíznél?

A boltokban vagy automatákból vásárolt vizespalacko­kon látható hófödte hegyek és kristálytiszta patakok képe azt sugallja, hogy a bennük lévő H₂0 természetes, tiszta és kezeletlen. Szemlátomást jól működik ez a marketing­fogás: a felmérések szerint sok fogyasztó véli úgy, hogy a palackos víz biztonságosabb és egészségesebb, mint az, ami otthon a csapból folyik.

Jobb a palackozott víz, mint a csapvíz?

NEM Az ásványvíz semmivel sem tisztább vagy biztonsá­gosabb, mint az, ami otthon a csapból folyik. Különbség a kettő között csak árban van.

Tudta, hogy a palackozott víz valójában sokszor csapvíz?

Az Amerikai Természeti Erő­forrásokat Védő Tanács felmé­rése szerint az Egyesült Álla­mokban kapható palackozott víz nem forrásvíz, hanem a víz­művek víztározóiból származik. Egyes gyártók tisztítják a vizet palackozás előtt, de a városi vízművek megteszik ugyanezt azzal a vízzel, amely a fürdőszobában és a konyhá­ban folyik a csapból. Vegyé­szek kettős vakvizsgálattal ha­sonlították össze az üveges és a csapvizet, és nem találtak különbséget.

Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete végzett a közelmúltban ás­ványvíztesztet:

11 magyaror­szági ásványvizet vizsgáltak meg mikrobiológiai, fogyasztó­védelmi és környezetvédelmi szempontból.

Az eredményt honlapjukon is közzétették:

Az eredmények azonban alkalmasak arra, hogy általánosságban felhívjuk a figyelmet arra a téves állításra, hogy az ásványvizek minden esetben tisztábbak, egészségesebbek, biztonságosabbak lennének a csapvíznél.

Az ásványvíz káros mind a pénztárcára, mind a környezet­re. A környezettudatos gondol­kodás számára nehezen elfo­gadható a víz palackozása. Csak az Egyesült Államokban évente eladott pillepalackok gyártásához 1,5 millió hordó olajra van szükség.

Ha nem kedveli otthonában a vezetékes víz ízét, szerezzen be szűrőberendezést.

Valóban nyolc pohár vizet kell inni naponta?

NEM Jó, ha nem engedi, hogy kiszáradjon a torka, de nem kell számolni, hány po­hárral iszik meg. A legtöbb ember pontosan annyi vizet iszik, amennyire a szerveze­tének szüksége van.

Orvosok és dietetikusok ko­rábban azt javasolták, hogy igyunk naponta nyolc pohár vizet, nehogy kiszáradjunk. Ezt a tanácsot még ma is lehet hallani, noha nem­igen állja meg a helyét.

Az emberi test fele-két­harmada víz. Egy 75 kilós ember teste kb. 38 liter vizet tartalmaz. Naponta veszítünk vizet: jó néhány litert a vizelettel, míg kb. fél litert kiizzadunk és kilehelünk. Vilá­gos, hogy a veszteséget pótolni kell, hogy a sejtek ne károsod­janak. Egy férfinak kb. 37 dl (15-16 pohárnyi) vízre van szüksége naponta, míg egy nőnek kb. 27 dl-re (ez valami­vel több, mint 11 pohárnyi). Ennyihez könnyűszerrel hoz­zá lehet jutni a normál étrend keretében.

Minden folyadék, amelyet megiszunk, tartalmaz vizet, a kávé és más koffein­tartalmú italok is, bár ezek vizelethajtó hatásúak. E hatás azonban csak rövid ideig tart, tehát ezek is védenek a kiszá­radástól. Még az alkoholtartal­mú italok is számítanak. Arról se feledkezzünk meg, hogy a szilárd ételek is tartalmaznak vizet – némelyik zöldség víz­tartalma eléri a 90 százalékot.

Honnan származik tehát a napi nyolc pohár törvénye?

Senki sem tudja biztosan. Le­het, hogy egy korábbi ajánlás az alapja, amely a kórházi be­tegek bevitt kalóriáinak szá­mával arányos vízfogyasztásról szól. A betegeknek gyakran va­lóban többet kell inniuk, hogy ne száradjanak ki és segítsék a gyógyulás során termelődő salakanyagok kiválasztódását. Az intenzív testmozgást vég­zőknek is fokozottan ügyel­niük kell, különösen meleg na­pokon.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.