• betegség
• nyelv
• tünetek

Bevont nyelv, lepedék a nyelven. Okok és tünetek

A nyelv bevontsága önmagában nem sokat jelent, és semmiképpen sem bizonyítja a gyomorbél traktus kóros állapotát, hiszen pl. a fekélybetegek nyelve igen sokszor normális, több órás koplalás pedig egészséges emberek nyelvét is bevonttá teszi. Ha a nyelv bevontságának van valamilyen jelentősége, az inkább prognosztikus. Betegségek súlyosságának mértéke lehet a nyelv szárazsága vagy nedvessége, és exsiccosis, pl. ileus vagy diabéteszes kóma állapotában a nyelv viselkedésének igen nagy lehet a jelentősége.

Lepedék a nyelven

A lepedék a nyelven lényegében a papilla filiformisok megváltozása, melyet a nyelv mozgásainak elmaradása, a beteg kora, a nyelv vérkeringésének állapota, az idegrendszer szerepe, a nyálelválasztás csökkenése idéz elő. A lepedék mikroszkópos képében nagyszámú, részben szigeteket alkotó epithelsejtet látunk, esetleg papillacsúcsokat és neutrophil leucocytákat, néha eosinophil sejteket, máskor egymagvú sejteket, mucint, fibrint, baktériumokat. Általában a nyelv saját betegségeiben, a száj betegségeiben, a felső légutak és a tüdő betegségeiben, az emésztőtraktus betegségeiben, lázban, heveny keringési zavarokban és dohányosokon keletkezik a nyelven lepedék.

A nyelv megtekintésének az eddig említett glossitisek felismerésén kívül főképp bizonyos infekciókban van diagnosztikus jelentősége. Scarlatinám jellemző az első napokban a nyelv közepének fehér lepedéke, mellyel éles ellentétben áll a nyelv szélének élénkpirossága. E V alakú pír esetleg lehetővé teszi a scarlatinas angina elkülönítését banális angináktól olyankor, amikor az exanthema még nem jelenik meg. A nyelv szélén és különösen a hegyén elhelyezkedő papillák kiemelkedése a nyelv szélét élénkpirossá teszi.

További tünetek

Ez a pirosság a betegség harmadik napjától fokozódik, és ha a lepedék kitisztul, létrejön a scarlatinas betegek élénkvörös, lepedéktelen, kiemelkedő papillájú, ún. málnanyelve. A scarlatinas nyelv felismerésében leglényegesebb mozzanat a nyelv szélének élénkpirossága.

Ugyancsak mentes marad a lepedéktől a typhus abdominalisban szenvedők nyelvének széle és hegye. Ilyenkor a vastag barnásfehér lepedék befedi az egész nyelvet, de a nyelv széle és hegyének háromszög alakú területe barnásvörös, halvány árnyalatú szabad rész, melynek színe a főtt húshoz vagy a sonkához hasonlít. Igen fontos a typhus abdominalisban annak ismerete, hogy a nyelv szárazsága a betegség súlyosságának jellemzője, és a lepedék letisztulása a betegség javulásának előjele. Száraz, de lepedék nélküli nyelv dysenteriában fordul elő. A nyelv szárazsága itt a kiszáradás mértékével arányos.

Többé-kevésbé bevont a nyelv valamennyi lázas betegségben. Influenzában, lázas légúti hurutban a nyelven néha nincsen lepedék; a nyelv felszíne fényes. Ha ilyen állapotban a nyelv nem bevont, ez általában pneumonia ellen szól. Pneumoniában a nyelven vastag barnás lepedéket látunk. Itt is rossz jel a nyelv szárazsága. A régi orvosok „fuliginosus” kifejezése azt a sötét, néha szinte fekete lepedéket jelzi, mely a penicillin használata előtt kruppos pneumoniában fordult elő. Tuberculosisban a nyelvet általában nem találjuk bevontnak. Ha pneumoniának látszó klinikai képben a beteg nyelve tiszta, piros, nedves, tuberculosis lehetőségére is kell gondolnunk.

Fehéren bevont nyelv

Akut gastritisre a nedves, de fehéren bevont nyelvjellemző, amellyel együtt a rossz szájíz és néha foetor ex ore is megjelenik. Hasonlóan bevont a dohányosok nyelve: alkoholistákon a nyelv bevontságát gastroenteritis okozza. Említettük, hogy a fekélybetegek nyelve általában ép, ha azonban a fekélybetegséghez súlyos gastritis csatlakozik, az erre jellemző lepedék megjelenik a nyelven. Gyomorvérzés vagy duodenum fekély vérzése a nyelven fehér lepedéket idéz elő. Ez szívós, nyálkás, vastag, nehezen távolítható el.

A gastritises szájszaghoz vérzés esetében sajátos édeskés foetor csatlakozik, melyről esetleg a vérzés anamnézis hiányában is felismerhető. Lepedéket okoz a nyelven a tartós tejdiéta. Ugyanez vonatkozik a koplalásra is. A legtöbbször önkényesen szűkített táplálkozás és a rágandó ételek kerülése teszi lepedékessé az irritabilis colon szindrómában szenvedők nyelvét.

A nyelv és a száj szárazsága

A nyelv és a száj nagyfokú szárazsága, az uraemiás lehelet és a nyelv vastag, fehér lepedéke az azotaemiás, uraemiás, veseelégtelenségben szenvedő betegekre jellemző. A májbetegségekben (hepatitis, kompenzált cirrhosis, az epeutak és az epehólyag betegségei) szenvedők bevont nyelvének nincsen semmi jellemző sajátsága. A cirrhosisos betegek nyelve élénkpiros, glossitises. A pancreas betegségeiben a nyelv ugyanúgy bevont, mint gastritisben vagy gastroenteritisben. Akut pancreatitisben a nyelv olyan, mint általában akut hasi megbetegedésekben, peritonitisben. A nyelv szárazsága ilyenkor is, vagy pl. ileusban, az exsiccosis mértékével arányos.

Carcinomás betegeken gyakran látjuk, hogy az egyébként száraz nyelv élénkpiros, sima felszínű, nyershússzínű, máskor a beteg nyelve lepedékes, bevont.A légutak betegségeiben SL nyelv lepedékességének létrejöttéhez a nyitott szájjal erőltetett légzés okozta kiszáradás is hozzájárul. Száraz és piros a diabéteszes betegek nyelve akkor, ha az anyagcsere nincsen egyensúlyban. Diabéteszes kómában, mint az exsiccosis más formáiban is, a beteg nyelve erősen lepedékes, gyakran fuliginosus. A nyelv jellege diabéteszes kómában is jól értékelhető.

Arzénmérgezésre utaló jelek a nyelven

A szervezet folyadékveszteség, akármilyen okból származik, a nyelvet szárazzá teszi, kiszárítja. A szárazság mértékét legbiztosabban a nyelv megtapintásával ítélhetjük meg. Eszmeletlen betegen a nyitott szájjal, erőltetetten végzett légzés szárítja ki a szájat és a nyelvet. Hasmenéssel járó bélbetegségekben, peritonitisben, uraemias, diabéteszes, hepatikus kómában, pylorusstenosisban a száraz, barna lepedékkel bevont nyelv olyan jel, amely az exsiccosis nagy fokára hívja fel a figyelmet. A bevont, lepedékes nyelv appendicitisben mindig peritonitis gyanúját kelti.

A nyelv megtekintése tehát – mint látjuk – diagnosztikusán a scarlatina, typhus abdominalis, bizonyos anaemiák, vitaminhiányállapotok és a nyelv saját megbetegedéseinek eseteit nem tekintve, biztos diagnózist nem tesz lehetővé, de – más tünetekkel egybevetve – a diagnózist támogató, irányadó és prognosztikusán is nagyjelentőségű adatot nyújt.

A nyelv, de néha az egész száj nyálkahártyájának felszíne fehér, összefüggő, könnyen és sérülés előidézése nélkül levonható vagy lekaparható pseudomembránt látunk rosszul ápolt vagy erősen legyengült, pl. lázas betegeken. Ez leggyakrabban soor, gombás megbetegedés, amelynek diagnózisa könnyű. Ha kétségünk van, mikroszkóp alatt a lepedékben gombafonalak, conidiumok szövedékét látjuk. A soor megjelenése legtöbbször az ápolás elégtelenségének indikátora.

Fekete színű bevonat a nyelven

A bevont nyelv szürke vagy barna lepedékén kívül a nyelv fekete színe is előfordul. Ezt gyakran szén bevétele vagy színes cukorka szopogatása okozza. Ezek nélkül is előfordul azonban széles spektrumú antibiotikumok tartós szedésekor. Lilás, cyanosisos a nyelv cardialis pangásban, néha májcirrhosisban. A filiformis papillák burjánzása idős, legyengült betegeken, malignus tumorban, krónikus infekciókban, a száj gyulladásos betegségeiben a nyelv gyökén és közepén hajszerű növedékeket okoz. A leucoplakia fehér foltokat idéz elő.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.