• fejfájás
• krónikus fejfájás
• tünetek

Rohamokban jelentkező fejfájások

Arteritis temporalis

A vascularis eredetű fejfájások közt legtöbbször jól elkülöníthető a HUTCHINSON által már leírt, de valójában Horton által definiált arteritis tempolaris, melyet óriás sejtes arteritisnek is neveznek. Ez egy vagy kétoldali halánték táji fájdalommal jár, amely néha rohamok formájában jelenik meg. A fájdalom kisugárzik a homlok és a tarkó felé, néha a fogakba és a fülbe terjed. Hasogató, lüktető fájdalomról van szó, mely órákig tart, naponta többször mutatkozik, főképp éjszaka. Meleg, máskor alkohol fogyasztás is szerepel a roham kiváltódásában. A beteg oldalon az artéria temporalis kanyargós lefutású, kiemelkedik, legtöbbször nem pulzál, érzékeny, rajta néha apró csomócskák tapinthatók, környezete duzzadt, felette a bőr piros.

A helyi betegséget legtöbbször általános tünetek kísérik: láz, leukocytosis, gyorsult süllyedés, yglobulin szaporulat, testsúly csökkenés, étvágytalanság, gyengeség. Előfordulnak látási és hallási zavarok, sőt más idegrendszeri tünetek is. Ezek azt bizonyítják – ami egyébként más esetek szövettani feldolgozásából is kiderül -, hogy rendszer betegségről van szó, amelyben valamennyi artéria részt vehet. Az esetek egy részében agy vérzés, más részében vese elégtelenség társulhat az arteritis temporalishoz. Lárváit formák is ismeretesek.

A betegség ritka, de ebben szerepelhet az a körülmény is, hogy aránylag  ritkán gondolnak a lehetőségére. Általában az időskor betegsége: 60-65 éves férfiakon a leggyakoribb. Ha a szemerek megbetegedése nem okoz amblyopiát, vagy ritkán más erek súlyos megbetegedése nem következik be, prognosisa jó és a beteg ér kimetszésével, steroidokkal gyógyítható.

Halántéki fejfájás okozói

Halántéktáji fejfájást okozhat a migrén, a trigeminusneuralgia, sőt ideges állapot is. Idült migrén egyes eseteiben az azonos oldali artéria temporalis superficialis duzzadása és kanyargós lefutása figyelhető meg. A fájdalom nagyjából az ér lefutása és elágazása mentén terjed, és ezekben az esetekben az artéria temporalis törzsének lekötése és átmetszése gyógyulást hoz. E migréneseteket, amelyekben a fájdalom histaminnal kiváltható és ergotamin tartarattal megszüntethető, az általános tünetek és a gyulladásos jelek hiánya különíti el az arteritis temporalistól .

A carotis externa ágaira terjedő polyarteritis nodosa fiatalkorban meginduló betegség, amely súlyosabb általános tüneteket okoz, lázzal, eosinophiliával, vese bántalommal, hypertensióval és idegrendszeri tünetekkel, neuritisekkel jár . A szövettani lelet hasonlíthat az arteritis temporalis szövettani képéhez, de óriássejtek nincsenek, és legtöbbször megtaláljuk a jellemző göböket. Néha angiocardiographia is felhasználható a diagnózisban .

A thrombangitis obliterans agyi localisation elsősorban a peripheriás tünetek, claudicatio intermittens alapján ismerhető fel. A betegség kiterjedése a temporalis artériára különösen ritka. A cerebralis Buerger-kór egyébként a cerebralis arteriosclerosisra jellemző tartós fejfájás oka is lehet.

Minthogy histamininjectio az arteritis temporalis fájdalmát is ki tudja váltani, szóba kerülhet elkülönítése a Horton-féle histamincephalalgiától is. Ez elsősorban a helyi elváltozások alapján (kanyargós, heges, nem pulzáló, fájdalmas artéria) lehetséges.

„Migrén cervicale”

Hátsó sympathicus-szindrómának is nevezik azt a rohamokban fokozódó, kismértékben azonban legtöbbször tartósan is fennálló tarkótáji, néha előresugárzó fájdalmat, amely a fej mozgatásakor, főképp oldalra és hátrahajtásakor fokozódik, néha fülzúgással, szédüléssel, nystagmusszal, átmeneti scotomákkal, homályos látással jár. A vena jugularisra gyakorolt nyomás, köhögés, hasprés e panaszokat fokozhatja; a fej kinyújtása, felemelése, óvatos felfüggesztés a fejnél fogva, tehát a nyaki gerincoszlop kiegyenesítése enyhíti a panaszokat.

A nyaki csigolyák osteochondrosisa, arthrosisa kapcsán keletkező csontszaporulatok a canalis vertebralisban futó artéria vertebralisra, illetve az azon fekvő hátsó sympathicuskötegre gyakorolnak nyomást és hozzák létre a basilaris erek elváltozásait.

A rohamot migréntől és Meniére-rohamtól kell elkülönítenünk. A migrén fejfájásától a cervicalis „migrén”-t főleg a gerincoszlop mozgásaitól függés különíti el, a Meniéretől pedig a tarkótáji fájdalom, amely Meniére-rohamban hiányzik.

Hypoglykaemia

Éhgyomorra, vagy bizonyos idővel az evés után keletkező fejfájásban gondolnunk kell a spontán hypoglykaemia lehetőségére is. A hypoglykaemiás fejfájás izzadás, remegés, általános rosszullét, sápadtság, éhségérzés kíséretében mutatkozik, de a hypoglykaemia egyetlen tünete is lehet. Fiatal embereken, akik korán reggel állnak munkába és rendszerint ki nem elégítő reggeli után, vagy reggeli étkezés nélkül fizikai munkát végeznek, a délelőtt második felében jelentkező fejfájás hypoglykaemiás eredetű lehet. Diabeteses betegek hypoglykaemiájában (sok insulin, kevés szénhidrát fogyasztás, izommunka, B-vitaminhatás is mutatkozhatik fejfájás. A hypoglykaemiás fejfájás sokszor társul orthostatikus hypotoniával, és aránylag gyakran fordul elő asthenias egyéneken.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.