• fájdalom

A fájdalom hírnökei

A fájdalomüzenetek összetett úton jutnak el a sérülés helyéről az agyba. Egyes idegpályák azonnal az agyba vezetik, mások csak lassabban. A fájdalom intenzitását a szervezet természetes fájdalomcsillapítói csökkenthetik.

Összetett utazás

A fájdalomüzenetek a másodperc egymilliárdod része alatt elérik az agyat. Útjuk összetett; a fájdalmat kiváltó ingerület több átkapcsolóállomáson jut keresztül. Útközben az ingerület intenzitása változik: csökken vagy fokozódik. A fájdalomérzékelés folyamatát latinul nociceptiónak nevezik. A szó az „ártalmas, veszélyes” latin megfelelőjéből (noxa) származik. A fájdalom- és egyéb kellemetlen ingereket észlelő idegvégződéseket fájdalomérző receptoroknak (nociceptoroknak) nevezik.

Az idegvégződésekből indul…

A nociceptorok elsősorban a bőrben elhelyezkedő szabad idegvégződések. Nincsen rajtuk zsíros védőhüvely (myelin), így közvetlenül ingerületbe tudják hozni a fizikai behatások, ül. a sérülés hatására termelődő speciális kémiai anyagok.

…majd

a gerincvelőbe…

A nociceptorokban keletkező ingerület a gerincvelőbe jut. Innen a gerincvelői reflexközpontban a mozgatóidegekre tevődik át, amelynek hatására azonnali cselekvés indul el, pl. a kéz elrántása a forró tárgytól. (Ezt a reflexcselekvést azonban a tudatos agy meg is erősítheti, és meg is változtathatja. Abban az esetben például, ha a forró tárgyba azért kell belekapaszkodnunk, hogy le ne essünk, tudatosan megakadályozhatjuk az ösztönös reflex fellépését.)

…végül az agyba jut

A gerincvelőben lévő átkapcsolóállomásnál az ingerület nemcsak reflexet vált ki, hanem egy másik idegrostra is áttevődik, amelyen keresztül az agytörzsbe jut. Itt vegetatív központok helyezkednek el -ezek befolyásolják a légzést, szívverést stb. Az ingerület innen a köztiagyba kerül, amely valamennyi érzékelési információ átkapcsolóállomása. A fájdalominger, a többi érzékelési információval – a szemből, a fülből, a bőrből érkező egyéb ingerekkel – összegződve az agykéregbe kerül, ahol az üzenet értelmezése zajlik. Csak itt tudatosul a fájdalom. A fájdalmas terület itt határolódik be, az ember ekkor dönti el, hogy milyen cselekvésre van szükség a fájdalom megszüntetéséhez.

Kapuelmélet

1965-ben Ronald Malzack kanadai kutató és Patrick Wall brit orvos publikálták ún. kapuelméletüket, amely új megvilágításba helyezte, miért reagálnak az egyes emberek oly különbözően a hasonló intenzitású fájdalmat kiváltó ingerekre. Elméletük szerint a fájdalom mértékét az határozza meg, hogy mennyi P-anyagnak nevezett vegyület éri el ténylegesen az agyat.

Az indító fájdalomüzenet azonnal az agyba jut

Így szükség esetén az agy azonnal intézkedhet, hogy a testet megóvja a veszélytől. Például, ha megvágjuk magunkat, a fájdalom tudatosulása előtt leejtjük a kést, és összeszorítjuk a sebet, hogy elállítsuk a vérzést. A fájdalom akár néhány másodpercet is késhet. Ez az a pont, ahol a kapuelmélet szerephez jut. Az agyi fájdalomérző központokban a fájdalom tudatosulásához egy, az angol pain „fájdalom” szó után P-anyagnak nevezett vegyület felszabadulása szükséges az idegsejtekben. A P- anyag felszabadulását kiváltó fájdalomüzenetek azonban késleltetve jutnak el az agyba, mert a gerincvelőben továbbjutásuk átmenetileg gátlódik. Ezt a funkcionális akadályt nevezték el fájdalomkapunak.

A P-anyag termelését kiváltó fájdalomingerekkel egy időben az agyban megindul az endorfintermelés. Az endorfin a test természetes fájdalomcsillapító hatású vegyülete. Ugyanazokon a területeken termelődik, ahol a P-anyag. Egymás hatását ellensúlyozzák az idegsejtben. Ha több endorfin termelődik, a P-anyag hatása kevésbé jelentkezik, és ez enyhébb fájdalomérzetet eredményez.

A fájdalmat kiváltó sérülés gyógyulásával a fájdalomingerek megszűnnek, a fájdalomérzet elmúlik. Krónikus fájdalom esetén viszont a kiváltó ingerek megszűnése ellenére a fájdalom továbbra is fennmarad. Ekkor a fájdalomérzet már nem tölt be hasznos szerepet, önállósítja magát. A jelenség pontos oka nem ismert.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.