• fájdalomcsillapítás
• gyulladás
• kezelések

Achilles-ín gyulladás fájdalmának kezelése

Múlt héten túlzásba vitte a gyalogtúrázást? Vagy a gyerekeivel való kosárlabdázást? Nos, lehet, hogy ezt nem vette jó néven az Achilles-ín, vagyis a lábszára izmait a sarok­csonttal összekötő nagy és erős szövetszalag – erre utal, ha minden egyes lépéskor tompa sajgást vagy érzékenységet tapasztal, továbbá ha alvás, illetve ülés után duzza­natot vesz észre lábszára hátsó oldalán, s merevséget érez. Az ín fájhat, amikor hozzáér, mozgás közben pedig nyikorgó hangokat is hallathat.

Teste túlerőltetéséért Achilles-ín gyulladással kell fizetnie, különösen, ha ön sportos alkat

De a probléma akkor is érintheti, ha úgy dönt, hogy hónapokig tartó tespedés után újra mozogni kezd: izmai valószínűleg nem elég erősek vagy rugalmasak az olyan, hirtelen indulásokkal és meg­állásokkal tarkított intenzív tevékenységekhez, mint például a tenisz vagy a kosárlabda. Ha az évek során talpboltozata is kilapult, még hajlamosabb a sérülésre. A felsorolt esetek mindegyikében az Achilles-ín a szenvedő alany, amely a hirtelen végzett túl sok mozgás okozta apró szakadások­tól begyulladhat. Ha ön az átlagosnál kevésbé rugalmas lábszárizmokkal született, még nagyobb az ilyen probléma kialakulásának veszélye.

Az első teendők

Az Achilles-ín gyulladás nem kellemes. Ha el akar indulni a gyógyulás útján, első lépései a következők legyenek.

1. Hagyja abba!

Bármilyen tevékenység váltotta is ki a sántikálást, hagyja abba – és minden mást is, ami lábszárfájdalmat okoz.

2. Emelje meg a lábát, főleg éjszakára!

Ha lábfeje magasabban van a szívénél, az segít elkerülni a fájdalmas duz­zanat kialakulását.

3. Hívja föl orvosát!

Ha fájdalma nem enyhül egy-két héten belül, forduljon szakemberhez. Elképzelhető, hogy az ín részben vagy teljesen elszakadt.

Mit tehet az orvos

A szakember megvizsgálja a lábfejét és a lábszárát, s érzékeny, illetve gyulladt pontokat keres az Achilles-ín mentén. Arra is megkérheti, álljon lábujjhegyre, hogy lássa, az fájdalmat okoz-e. Megkérdezi, milyen fizikai tevékenységet végzett az utóbbi időben, s röntgen- és/vagy MR-felvételt készíttet a lábáról. (A röntgen a porckopást mutathatja meg, míg az MRI a lágy szövetekről ad képet, fölfedve a gyulladásos helyeket.) Az orvos az eredmények alapján a következő lehetőségek közül választhat.

Talpbetét. Javasolhatja talpbetét viselését, hogy a sarok kissé megemel­kedjen, mivel így kisebb terhelés éri az Achilles-inat. Azt is tanácsolhatja, hogy éjszakára tegye speciális sínbe a lábát, amely nyújtott állapotban rögzíti ezt az inat.

Gipszkötés vagy lábfűző. Az Achilles-ín súlyos gyulladása esetén orvosa azt is javasolhatja, hogy ezek valamelyikét viselje két-három hétig. A lábfej így mozdulatlanul rögzül, amíg a fájdalom és a duzzanat fokozatosan visszahúzódik.

Gyógytorna. A gyógytornász megmutathatja, hogyan kell kíméletes nyújtásokat és mozgásterjedelmet növelő gyakorlatokat végezni, amelyek gyógyulás közben segítenek megőrizni a bokaízület és a környező izmok rugalmasságát.

Azonnali enyhülés

Nem törvényszerű, hogy lába és lábfeje lüktető rémálom legyen. Az alábbi módszerek gyors enyhülést hozhatnak.

Jég. Helyezzen jéggel teli zacskót Jeges borogatást a fájó Achilles-ínra, és tartsa ott naponta néhány­szor legfeljebb 20 percig.

Gyógyszerek. Vegyen be gyulladáscsökkentő gyógy­szert, például ibuprofent, a csomagoláson olvasható utasításoknak megfelelően.

Segítsen magán

Sokkal többet tehet állapota javításáért, mint gondolná.

Egy pár jó cipő. Vásároljon olyan cipőt, amely jól alápárnázza a sarkát, és megtartja a talpboltozatát. Egyébként ha minden új cipőt talpbolto­zat-alátámasztással lát el, azzal tartósan csökkentheti az Achilles-inat érő feszítő terhelést. Dobja ki a nagyon lekopott sarkú régi cipőket.

Nyújtás. Végezze el a futók klasszikus nyújtó gyakorlatát: álljon egy méterre a faltól. Tegye két tenyerét a falra, s fájó lábát hagyja nyújtva, miközben a másikat behajlítja. Hajoljon előre, míg meg nem érzi az Achil­les-ín feszülését. A gyakorlatot naponta háromszor-négyszer ismételje.

Sarokemelések. Emelkedjen lábujjhegyre, majd lassan ereszkedjen vissza a sarkára. Végezze el egymás után többször is a gyakorlatot.

Ha nagyobb a baj

Ha nem válnak be az olyan, egyszerű módszerek, mint a pihentetés, a gyógytorna vagy a fizikoterápia, netán rosszabbodik az állapota, orvosa műtéti megoldást javasolhat, hogy eltávolítsák a károsodott szövetet az ín környékéről és kijavítsák a szakadást. A műtét után begipszelik a lábát, majd a gipszlevétel után gyógytornászhoz küldik, hogy erősítse a lábát.

Tendinosis: egy bonyolult probléma

Bár az Achilles-ín gyulladást (Achilles-tendinitis; ejtsd: ahillesz-tendinitisz) gyakran keverik össze az Achilles-tendinosisszal (ejtsd: ahillesz-tendinózis), a két állapot között óriási a különb­ség. Az Achilles-tendinosis nem gyulladásos, hanem degeneratív („kopásos”) betegség: az Achil­les-ín megduzzad, a duzzanat közepén pedig hegszövet van, valószínűleg az inat ért többszöri kisebb szakadások miatt. A rend­ellenesség többnyire fiatal, igen aktív személyeket érint, vagy negyvenes-ötvenes éveikben járó, nehéz fizikai munkát végző­ket.

Az íngyulladással ellentétben a tendinosis sem a pihentetéstől, sem a gyulladáscsökkentő sze­rektől, sem pedig a rögzítéstől nem gyógyul. A legjobb eredmé­nyeket az inat meghosszabbító nyújtásokkal érték el – ilyen gya­korlat például a következő: álljon meg egy lépcső előtt, majd fájó lába talpának elülső felét tegye föl az első fokra, és süllyessze lejjebb a sarkát. Ismételje meg egymás után háromszor, minden alkalommal 10 másodpercig kitartva a nyújtást. Végezze el a nyújtó gyakorlatot naponta négyszer.

A tendinosis kezelésében áttörést jelentő módszer a vérlemezkében gazdag plazma (angol rövidítéssel PRP) alkalma­zása: a pácienstől vért vesznek, annak összetevőit különválaszt­ják, majd a plazmát az ínba injekciózzák, ahol jótékony hatású gyulladást vált ki, s gyógyító sej­teket vonz az ín leépülőben lévő részéhez.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.