• bőrrák

Bőrrák által okozott tünetek

Tünetek

• Olyan bőrelváltozás, amely nem gyógyul meg három héten belül, vagy megváltoztatja az alakját, színét, méretét
• Fájdalmas lehet vagy viszkethet Az elváltozás ki is fekélyesedhet, vérezhet, varasodhat, majd újra kifakadhat
• Nem gyógyuló fekély, amely a korábban besugárzásnak kitett helyen fejlődik ki.

A bőrrák a rák egyik leggyakoribb formája. Az idősek között fordul elő a leggyakrabban. Becslések szerint a 65 év felettiek ötödénél kialakul a bőrrák. Leginkább a vörös hajú, kék szemű emberek hajlamosak rá, akiknek a bőre eléggé világos, könnyen szeplősödik és leég. A déli országokban vagy az Egyenlítőhöz közel élőknél és azoknál, akik sok időt töltenek a szabadban, az átlagosnál nagyobb az esély a bőrrák előfordulására. A kopasz embereknél, akik kalap nélkül mennek ki a napra, gyakran alakul ki a fejbőrön a rák.

A leginkább veszélyeztetettek azok az emberek, akik erősen szeplősek, akiknek nagy anyajegyeik vannak, akik sugárkezelésben részesültek. Égési sérülések esetén és azok helyén szintén gyakoribb. Az autoimmun betegségben szenvedők vagy csökkent védekezőképességű emberek is hajlamosabbak rá.

Kialakulása

A bőrrák fajtái közül a bazálsejtes rák (az ún. „kúszófekély”) a leggyakoribb és a legjobban gyógyítható. A Kaposi-szarkóma a test többi részén jelentkezik. Ez a rák először kérges vagy hámló felszínű, vörös elváltozásként vagy plakként jelenik meg, majd ragyás felszínű csomóvá alakul át. Néha a daganat nagyobb része a bőr alatt helyezkedik el. Ez végül kifekélyesedik, és roncsolja az alatta fekvő szöveteket. Kezeletlen esetekben 3-10 százalékuk ad áttétet a környező szervekbe, így a területet ellátó nyirokcsomókba vagy távolabbi szervekbe, mint például a májba, a tüdőbe és az agyba. A bőrrák e fajtája nagyon fájdalmas lehet, különösen, ha az ott futó arci háromosztatú ideget érinti.

A bazálsejtes daganat (a bőrrák leggyakoribb formája) gyakran jön létre az arcon

A laphámsejtes daganat közvetlenül a bőr külső szarurétege, vagyis az elhalt sejtek alatt alakul ki. Közel 75%-ban a fejen és az arcon, 15%-ban a kézen és a fennmaradó 10%-ban az AIDS-es és a csökkent immunitású betegekben lép fel. A melanoma a bőrben lévő festéksejtek elburjánzása okozta rosszindulatú daganat. A kúszófekély több mint 80%-ban a fejen és a nyakon alakul ki a felhám (az epidermisz) legalsó sejtrétegéből.

A felületes bőrfekély szabálytalan alakú, és különböző formákban jelenik meg: szilárd, fényes, majdnem áttetsző, kifekélyesedett dudor; lapos, hegszerű plakk; vagy vörös, vékony terület, mely határozott szélű. Amennyiben nem kezelik, a bazálsejtes ráknak fényes vagy gyöngyházfényű lesz a széle, kiemelkedő, eltömődött erek jelennek meg a felszínén, a közepe kifekélyesedik, vérzik, pörköt hoz létre, úgy tűnik, meggyógyul, majd újra előtűnik. A bazálsejtes rák torzíthat, különösen az arcon.

Ugyanakkor jól gyógyítható, és csak ritkán (négyezer esetből egyszer) ad áttétet a test más részére. Sok kis bőrdaganatot el lehet távolítani lézeres sebészettel, amelynek során lézerfénnyel elpárologtatja a daganatos szövetet.

Mit tegyünk?

Vizsgáljuk át bőrünket alaposan és rendszeresen egy fényesen megvilágított szobában. Keressük fel az orvost, ha bármilyen gyanús jelet észlelünk, pl.:

• Bármilyen új bőrkinövés, amely nem tűnik el 4-6 hét alatt.
• Gyulladás vagy olyan bőrelváltozás, amely növekszik és átlátszóvá, barnává, feketévé vagy sokszínűvé válik.
• Szeplők, anyajegyek, amelyek növekednek, megváltoztatják a színüket vagy szerkezetüket, vagy a szélük egyenetlenné válik.
• Bármilyen folt vagy növedék a bőrön, amely viszket, fájdalmas, kérgesedik a felszíne, sérülékeny vagy három-négy hétnél gyakrabban vérzik.

Kezelés

A bőrrákot rendszerint műtéttel távolítják el, de amikor erre nincs lehetőség, sugárkezelés is választható. Alkalmazható a helyi kemoterápiás kezelés is.

A műtéti beavatkozások közé tartoznak a következők:

• A sebész éles eszközzel eltávolítja a kicsi, felszínen elhelyezkedő daganatot. A fájdalom csillapítására helyi érzéstelenítő injekciót ad be, a vérzést pedig elektromos késsel akadályozza meg.
• A fagyasztásos sebészet során folyékony nitrogént használnak a daganatos szövet megfagyasztására és a rákos sejtek elpusztítására. A fájdalmat helyi érzéstelenítés mellett végzik.
• A lézeres sebészetet a kisebb daganatsejtek elpárologtatására használják. Ez az eljárás kis fájdalommal jár, és valójában nem okoz vérzést.
• A műtéti kimetszés a bőrelváltozás eltávolítását jelenti úgy, hogy a seb szélén egészséges szövetek maradnak. Kimetszés után plasztikai sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
• A Mohs-féle eljárás során a daganat körüli szövetek rétegeit ki-felé haladva, körkörösen eltávolítják. Minden réteget szövettani vizsgálat segítségével vizsgálnak meg, hogy meghatározzák a daganatsejtek jelenlétét. Az eljárás akkor fejeződik be, ha már csak egészséges szöveteket vágnak ki.

Megelőzés

Csökkentsük a legkisebbre az UV-fénnyel való érintkezést. A legtöbb UV-sugarat a napfény tartalmazza. Ha a szabadban kell tartózkodnunk ez idő alatt, viseljünk széles karimájú kalapot, és napozókrémmel kenjük be magunkat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.