Fájdalom enyhítése

Gyász: az egyik legkínzóbb lelki fájdalom

Tünetek

  • Hozzátartozó elvesztése után fellépő lelki trauma.
  • Bűntudat, harag, ingerlékenység, idegesség.
  • Olykor hallucinációk, képzelődések, például mintha az elhunyt visszalátogatna közénk.

Veszélyeztetett csoportok

A gyászt életében mindenki tapasztalja. Az idősebbeket különösen súlyosan érinti, hiszen az ő korosztályukból egyre többen halnak meg, s már szembe kell nézniük nemcsak házastársuk, testvéreik halálával, hanem saját egészségük megromlásával és függetlenségük elvesztésével is, ami külön traumát okozhat számukra.

Kialakulása

A szakemberek a gyász négy jól elhatárolható fázisát különböztetik meg:

  1. Tagadás: a veszteség okozta első sokk a hozzátartozóból egyfajta tehetetlen értetlenséget és hitetlenséget vált ki. Ez a halál tudomásulvételét elutasító reakció általában 4-6 hétig tart, s bizonyos védettséget nyújt a lelki szenvedés ellen.
  2. Harag: ebben a fázisban a hozzátartozó megpróbál valakit felelőssé tenni szerette haláláért. Nem ritka, hogy a harag az elhunyt felé irányul, mert magára hagyta a gyászolót, vagy mert figyelmen kívül hagyta az esetleges figyelmeztető jeleket.
  3. Depresszió vagy gyász: ezt a fázist általános szomorúság és levertség jellemzi, melyhez gyakran társulnak alvászavarok, étvágytalanság és különféle stressz okozta fájdalmak. A gyászoló semmilyen tevékenységben nem leli örömét.
  4. Elfogadás: ebben a fázisban a gyászoló a veszteségre már bizonyos távolságból, kiegyensúlyozottabb lelkiállapotból tud tekinteni.

Az ember egy hónappal a veszteség után már sokkal kevésbé levert, s fél év múltán lelkileg többé-kevésbé regenerálódik. A veszteség feldolgozása a váratlan haláleseteknél hosszabb ideig tart, mint azoknál, amelyekre a család már számít.

Mit tegyünk?

Segíthet megbirkózni a gyász okozta lelki fájdalommal, ha megértjük, hogy a veszteség nyomán fellépő összetett érzelmek – harag, tagadás, depresszió – teljesen természetesek. Depresszió, alvászavarok, szorongás és egyéb kellemetlen tünetek esetén ne szégyelljünk szakemberhez fordulni segítségért. Az is segíthet, ha kijárunk a temetőbe, naplót vezetünk, esetleg írunk az elhunytnak, vagy képzeletbeli beszélgetést folytatunk vele, mintegy lezárandó a befejezetlen ügyeket.

Forradalmi újdonságok

Manapság egyre több figyelem fordul afelé, hogy a gyerekek számára könnyebbé tegyék a gyász feldolgozását. Egy vizsgálatban a kutatók a gyerekeket életkor szerint csoportosították, és olyan tevékenységeket találtak ki számukra, amelyek megkönnyítették érzéseik kifejezését, a veszteség megértését, a gyásszal való megbirkózást. Ezeket a módszereket ma már a gyerekpszichológusokon kívül mások is alkalmazzák, olyanok, akik megpróbálnak segíteni a hozzátartozójukat elvesztett gyermekeknek, hogy minél kevesebb traumával dolgozhassák fel a történteket.

A gyász enyhítése

Ha ismeretségi körünkben valaki gyászol, számos módon lehetünk a segítségére.

  • Lépjünk érintkezésbe és maradjunk kapcsolatban a gyászolóval. Legyünk számára elérhetők, még akkor is, ha a haláleset nem közvetlenül most történt.
  • Hallgassuk végig és vegyük tudomásul, amit érez -akár haragot, akár szomorúságot, akár hitetlenséget. Ha nem akar beszélni, fogadjuk el hallgatását.
  • Gondoljuk meg, mit mondunk. Az olyan feleletek, mint „De legalább van még egy gyereked”, vagy „Talán így a legjobb, hiszen olyan beteg volt” – bár nyilvánvalóan megnyugtatásnak szánjuk őket -nem megfelelőek, mert a gyászoló úgy érezheti, hogy kicsinyeljük a veszteségét. Sokkal jobb, ha csak annyit mondunk: „Együtt érzek veled”.
  • Részvétnyilvánító levelünk legyen személyes hangvételű. Foglaljunk bele az elhunyttal kapcsolatos személyes, kedves emlékeink közül néhányat, akár egy-két rá vonatkozó anekdotát is.
  • Ajánljuk fel konkrét gyakorlati segítségünket. Kérdezzük meg a gyászolótól, vigyázzunk-e a gyerekekre, vagy ha van idős ember a családban, gondoskodjunk-e róla, értesítsünk-e másokat, vagy hogy intézkedjünk-e a temetés felől stb.
  • Ne feledjük, hogy az évfordulókat és az ünnepeket különösen nehezen éli meg az, aki elveszített valakit. Alakítsuk úgy az időbeosztásunkat, hogy gyászoló rokonunk vagy barátunk számára ilyenkor elérhetők legyünk.

Ha gyermekünk veszíti el hozzátartozóját vagy barátját, fontos, hogy késlekedés nélkül és őszintén megbeszéljük meg vele a történteket. Hagyjuk, hadd tegyen fel kérdéseket a gyerek, hiszen az őszinte válaszokkal elejét vehetjük a tévképzeteknek, félreértéseknek. A gyerek számára még akkor is jobb, ha tőlünk hallja az igazságot – és nem véletlenül döbben rá -, ha a halál körülményeiről különösen nehéz beszélni, például öngyilkosság történt. Nem árt beszélni a tanárával, hogy ő is figyeljen rá oda.

Figyelem!

A nyugtatók enyhíthetik a gyász okozta lelki fájdalmat, de hátrányuk, hogy akadályozzák a veszteség feldolgozását Ezek a gyógyszerek, ha rövid ideig alkalmazzuk őket, hasznosak lehetnek, tartós szedésük azonban csak elodázza a problémát.

Kezelés

Bár gyógyszerekkel is enyhíthető a gyász okozta lelki fájdalom, az egyéni vagy csoportos pszichoterápia hatékonyabban átsegítheti a gyászolót a nehéz időszakon.

Megelőzés

A gyász természetes lelki reakció, megelőzése nem lehetséges.

Alternatív terápiák

  • Meditáció: A progresszív relaxálás, a mély légzés és más technikák csökkenthetik a stresszt, és átsegíthetnek az alvászavarokon, depresszión és a gyászt kísérő más tüneteken.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.