Fájdalom enyhítése

Ismétlődő megerőltetés okozta sérülés

A kéztőalagút-szindróma csak egyike az úgynevezett ismétlődő meg­erőltetés okozta sérüléseknek (angol rövidítéssel RSI-k). Valószínűleg hallott már például a tenisz- vagy golfkönyökről, valamint a futók rémálmáról, az Achilles-ín­gyulladásról. De említhetnénk a rotátorköpeny-sérülést – a váll izmai­nak és inainak irritációját -, amelyet olyan szabadidős sportok idéznek elő, mint az úszás vagy a baseball, de más tevékenységek, például szobafestés vagy magasan lévő polcokra való pakolás következménye is lehet.

Az RSI lényegében az izmoknak és az inaknak a túlzásba vitt hasz­nálatból – azaz ismétlődő megerőltetésből – eredő irritációja és sérülése. Eleinte talán észre sem veszi, de ha folytatja mondjuk a gereblyézést, és napokon át csinálja, akkor az izmok fokozatosan halmozódó irritációja miatt egyszer csak úgy érzi, hogy minden húzás fájdalommal jár.

Kiknél alakulhat ki a legnagyobb valószínűséggel az RSI?

Azoknál a „hétvégi hősöknél”, akik két nap alatt hirtelen több testmozgást végez­nek, mint a középiskola befejezése óta összesen. De gyakran fordul elő a probléma azok körében is, akiknek a munkája ismétlődő mozdulatokból áll. „Ilyenek például a sportolók és a gyári munkások, vagy azok, akik a számítógép előtt ülve állandóan megfeszítik nyakizmaikat – mondja dr. Mara Vucich, a baltimore-i Mercy Egészségügyi Központ Marylandi Gerinccentrumának oszteopátiás orvosa. – Ha folytatódik az érintett izmok megterhelése, azok kimerülnek, és egyszer csak »lerobbannak«.”

Az állapot jelei a sajgástól és a merevségtől az ízületek megduzzadásáig, forróságáig és érzékenységéig terjednek. A probléma egyre súlyosabbá válik, míg végül bizsergést és zsibbadást tapasztal az adott testrészen, amely meg is gyengülhet, és még a mozgáskoordinációt is megnehezít­heti. Az RSI továbbá stressztöréseket is okozhat, azaz apró repedéseket a csontokban, a leggyakrabban a bokában.

Jegyezzük meg! Szerencsére pihentetéssel, jegeléssel, gyulladáscsökkentők szedésé­vel és más egyszerű módszerekkel viszonylag könnyen meggyógyíthatja magát, még mielőtt az RSI súlyossá válna.

Az első teendők

Induljon el hát a gyógyulás útján az alábbi lépésekkel – lehetőleg minél hamarabb. Szervezete okkal panaszkodik: azt akarja, hogy hagyja abba, amit csinál. Hallgasson rá, és adjon ilyenkor pihenőt izmainak és inainak.

1. Jegelje fájdalmát!

Bugyoláljon tiszta konyharuhába jeges borogatást – egy csomag fagyasz­tott zöldborsó tökéletesen megfelel -, és tartsa legfeljebb 20 percig a fájó ponton: ezzel a fájdalmat és a gyulladást is megszüntetheti.

2. Szedjen vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőket!

Ha a csomagoláson javasolt adag nem elég a fájdalom enyhítésére, beszéljen szakemberrel. Ö azt ajánlhatja, hogy szedjen naponta négyszer 400 mil­ligramm ibuprofent, illetve naponta kétszer 500 milligramm naproxent. Ha ezután tíz napon belül sem érez jelentős mértékű javulást, hagyja abba az NSAID-ok szedését, és tájékoztassa orvosát. Saját döntése alapján soha ne vegyen be ezekből a szerekből ekkora mennyiséget.

3. Forduljon orvoshoz, még mielőtt a fájdalom súlyosbodik!

Ha a fájdalom nem enyhül néhány nap alatt, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ő előbb kizárja az egyéb lehetséges okokat, majd gyógyszereket ad, és tanácsokkal látja el arra vonatkozóan, hogyan akadályozhatja meg a tünetek rosszabbodását.

Mit tehet az orvos

A szakember megvizsgálja önt, s kérdéseket tesz föl tevékenységeiről, valamint a fájdalom jellemzőiről. Javasolhatja, hogy képalkotó vizsgálati módszerekkel ellenőrizzék, nincs-e izom- vagy ínszakadása, illetve nem alakultak-e ki stressztörések. Miután fényt derített fájdalma okára, az alábbi kezeléseket indítványozhatja.

Vényköteles gyulladáscsökkentők. Ha a vény nélkül kapható szerek nem hatnak, orvosa erősebb változatot írhat föl belőlük.

Kortikoszteroidok. A sérült helyre beadott kortikoszteroid-injekció hozzájárulhat a fájdalom és a gyulladás csökkentéséhez. Ez a módszer azonban nem gyógyítja meg az állapotot, ezért nagyon fontos, hogy még néhány hétig pihentesse és kímélje az adott testrészt.

Botoxinjekció. A botox nevű toxin lelassítja az idegekből az izmokba történő jelátadást, így a nyak és a vállak izomgörcsei esetén jó hatása lehet.

Segítsen magán!

Próbálja ki az alábbi módszereket: segíthetnek a fájdalom enyhítésében, és a gyógyulást is felgyorsíthatják.

Pihenés. Ha egy izmot egymás után 200-nál többször dolgoztat meg, az túlerőltetésnek számít. Ennek megfelelően gépelés, festés, söprögetés vagy más tevékenység közben 20 percenként álljon meg pihenni.

Jobb formában. Kérjen meg egy gyógytornászt vagy sportedzőt, hogy vizsgálja meg a mozgását, különös tekintettel a problémát okozó mozdula­taira. A szakember nyújtásokat és testtartás-változtatást javasolhat, valamint olyan technikákat, amelyekkel csökkentheti izmai megterhelését. Azt is megmutathatja, hogyan egyensúlyozza ki az egymással ellentétes hatású izmokat, például a bicepszet és a tricepszet: ha ugyanis az egyik izomcsoport erősebb a másiknál, az megterhelheti az ízületeket.

Kíméletes mozgás. Ne most akarjon fölkészülni az olimpiára, de min­denképp mozogjon. Nyújtsa kíméletesen a fájó részt, és végezzen könnyű testmozgást, sétáljon vagy ússzon, de csak úgy, hogy közben nem hasz­nálja a túlterhelt izmot. Ez serkenti a vérkeringést, gyorsítva a gyógyulást.

Ha nagyobb a baj

Az ismétlődő megerőltetés okozta sérülések jól reagálnak a pihentetésre, de előfordul, hogy a sérült izom vagy ín komolyabb kezelést igényel.

Szteroidinjekció. Ha erős fájdalmai vannak, orvosa szteroidinjekciót javasolhat a fájdalom és a gyulladás enyhítésére.

Műtét. Izom- vagy ínszakadás esetén az egyik lehetőség az artroszkópos műtét. Ennél egy kis bemetszésen át a sebész artroszkópot – apró kamerá­val ellátott csövet – juttat a sérült területhez, hogy megvizsgálhassa. Egy másik csövön vezeti be a parányi műszereket, amelyekkel operál.

Ne csüggedjen!

A Temple Egyetem kutatói megállapítot­ták, hogy szervezetünk ismétlődő megeről­tetés okozta sérülés esetén olyan vegyüle­teket termel, amelyek a gyulladás kezdetét jelzik. Ez a fölfedezés idővel lehetővé teheti, hogy az orvosok még a súlyosabb következmé­nyek kialakulása előtt észleljék és kezeljék az ilyen problémákat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.