Fájdalom enyhítése

Kéztőalagút-szindróma okai, lehetséges kezelése

Bizsergésre, sőt zsibbadásra lesz figyelmes kézfejében és csuklójában, s úgy gondolja, ki kellene ráznia? Ha ekkor nyilalló fájdalom indul el a csuklójától, és végigfut a karján, nagy valószínűséggel kéztőalagút-szindrómája (angol rövidítéssel CTS) van. Ahogy a betegség súlyosbodik, már a tárgyak megfogása is gondot okozhat, s nem tudja tapin­tással megkülönböztetni a hideget a forrótól. A CTS az ideg érző és mozgató részére egyaránt hatással lehet. A mozgató rész érintettsége esetén a kézfejet és az ujjakat moz­gató izmok elgyöngülhetnek, vagy akár el is sorvadhatnak.

Csuklója tenyér felőli oldalán van egy szűk járat, a csontok és szalagok által körülvett kéztőalagút. Ezen a járaton halad át a kézfejnek és az ujjaknak az egyik főidege, a nervus medianus (középideg). A CTS-t sokféle ok válthatja ki, a leggyakoribb mégis az, hogy megduzzad a kéztőalagútban futó inak hártyája – a járat ettől beszűkül, és nyomni kezdi a középideget.

Kialakulásának egyéb okai

Az egyéb okok közt említést érdemelnek a csontkinövések és az olyan egészségi problémák, mint a reumás ízületi gyulladás, a hormonszint­-ingadozás, a folyadék-visszatartás és a rendellenes fehérjelerakódások. De az is hozzájárulhat az állapot kialakulásához, hogy csuklóját ismétlődő jelleggel mozgatja, újra meg újra ugyanazt csinálja – mindegy, hogy gépel, vagy egy gyárban dolgozik a szerelőszalag mellett. Előfordulhat még, hogy a kéztőalagútja szűkebb az átlagosnál; valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a nőknél háromszor gyakoribb ez a betegség, mint a férfiak körében.

Jegyezzük meg! Orvosa gyógyszerekkel, sínekkel és talán műtéttel enyhítheti a fájdal­mat. Jót tesznek a gyulladáscsökkentők, a pihentetés és a nyújtás is.

Az első teendők

Amikor csuklója már bizsereg és ég, valószínűleg gyors fájdalomcsillapí­tásra vágyik – ebben segíthetnek az alábbi lépések.

1. Próbáljon ki vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőt!

Ha ezek a gyógyszerek a csomagoláson feltüntetett adagban nem elég hatásosak, kérje orvosa tanácsát. Ö azt ajánlhatja, hogy szedjen naponta négyszer 400 milligramm ibuprofent, illetve naponta kétszer 500 milli­gramm naproxent. Ha ezután tíz napon belül sem érez jelentős javulást, hagyja abba a szedésüket, és tájékoztassa orvosát. Saját döntése alapján azonban soha ne vegyen be belőlük ekkora adagot!

2. Vizsgáltassa ki magát!

Minél hamarabb diagnosztizáltatja a problémát, annál gyorsabban jut enyhüléshez. Orvosa kizárhatja az egyéb rendellenességek lehetőségét, majd gyógyszereket ír fel, és tanácsokat ad a mielőbbi gyógyuláshoz.

Mit tehet az orvos?

A szakember megvizsgálja az ön kezét, karját, vállát és nyakát, ellenőrzi érzékenységüket és erejüket, hogy kiderítse, valóban túlerőltetéses sérülés okozza-e a fájdalmat, vagy valami más. Idegvezetéses vizsgálatot is végez­het, amelynek során a bőrfelszíni elektródákba vezetett árammal teszteli, lelassul-e a kéztőalagútban az elektromos impulzus haladása. A CTS meg­állapítása után a következőket javasolhatja.

Kortikoszteroid-injekciók Spanyol kutatók egy 101 kéztőalagút-szindrómában szenvedő páciensre kiterjedő vizsgálat során a mindössze egyet­len kortikoszteroid injekcióval kezelt személyek esetében ugyanolyan jó eredményeket tapasztaltak – az éjszakai tünetek legalább 20 százalékos enyhülését -, mint azoknál, akiknek a betegségét dekompressziós (az idegi pályákat nyomás alól felszabadító) műtéttel orvosolták. „Hogy meddig hat az injekció, attól függ, folytatódik-e az ideg irritációja” – mondja dr. Mara Vucich, a baltimore-i Mercy Egészségügyi Központ Marylandi Gerinccentrumának oszteopátiás orvosa. A pontosabb beadás érdekében az orvos ultrahangos képalkotó módszerrel is ellenőrizheti az injekciós tű helyzetét.

Segítsen magán!

Az alábbi tanácsokat megfogadva ön is sokat tehet a fájdalom ellen.

A csukló rögzítése A legtöbben úgy alszunk, mint a macskák – kezün­ket az állunk alá hajlítva -, ami nem a legjobb póz kéztőalagút-szindrómával küszködő páciensek számára. A kemény műanyag betéttel ellátott csuklórögzítő, amely nem engedi az ízület behajlítását, megfelelő pihenést kínál a csukló és az ideg számára. „Azt szoktam javasolni betegeimnek, hogy ha csak lehet, napközben is viseljék a csuklórögzítőt” – mondja dr. Vucich. Ilyen eszköz a gyógyászati segédeszközöket árusító boltokban kapható, és alkalmazása a csukló gyulladását csökkentő szteroidinjekció­val kombinálva a leghatékonyabb.

Elmulasztja a kéztőalagút szindrómámat, ha csuklómerevítőt használok?

A CTS kevéssé súlyos eseteiben a csuklómerevítő segíthet a tünetek enyhítésében. Ezeket az eszközöket úgy alakítják ki, hogy a csukló behajlításának gátlásával csökkentsék a középidegre nehezedő nyomást. A merevítő akkor használ a legnagyobb eséllyel, ha legfeljebb egy éve van CTS-e, és a bizsergés és egyéb tünetek nem túl erősek. A csuklómerevítő viselése úgy a leghatásosabb, ha szteroidinjekciókkal kombinálják, amelyek lelohasztják a csuklóban kialakult gyulladást.

Csak munkához kell viselnem a csuklómerevítőmet?

Nem. Bár egyes CTS-es páciensek egész nap hordják a csuklómerevítőjüket, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az eszköz éjszaka viselve a leghatékonyabb. Sokan ugyanis behajlított csuklóval alszanak, ami összenyomja a középideget. Egyes páciensek emiatt eleinte csak reggel észlelik a tüneteket. Ha a fájdalom és a bizsergés elég erős, az is előfordulhat, hogy felébrednek rá az éjszaka közepén, és ösztönösen rázogatni kezdik a kezüket és a csuklójukat, hogy elmúljon az érzés.

Telefon nélkül Próbálja pihentetni egy kicsit a mobiltelefont és a többi hasonló elektronikus eszközt. Az állandó SMS-ezés igencsak megvisel­heti csuklóját és hüvelykujját.

Ergonómia Ha egész nap a billentyűzetet püföli, ellenőrizze kéztartá­sát: csuklója legyen semleges, behajlítatlan helyzetben. Az írószerszaküz­letekben kapható csuklótámaszok is segíthetnek.

Gyakori pihenő Bármilyen, a kezét igénybe vevő tevékenységet folytat is, 15-20 percenként tartson egy kis szünetet, és végezzen kíméletes kéz­nyújtásokat és -hajlításokat.

Nyújtózkodás Ülő helyzetben emelje föl mindkét karját, kulcsolja össze az ujjait, fordítsa tenyerét a mennyezet felé, és maradjon így tíz lassú, mély légzés idejéig. Ez megnyújtja karja és kézfeje izmait, és serkenti a vérkeringésüket.

Arcidegzsába Mutatóujjunkkal nyomjuk meg a szem­öldökünk belső végén található pontot azon az arcfélen, ahol a fájdalmat érezzük. A másik megoldás az, ha bármelyik oldalon megnyomjuk a szánk szélén levő pontot.

Ülőidegzsába Nyomjuk meg a láb­szárunk külső olda­lán, a bokacsont kö­zepétől felfelé tenyér­nyi távolságra levő pontot, a sípcsont és a szárkapocs között. Tíz percig nyomjuk, majd ha kell, félórán­ként ismételjük meg a kezelést.

Akupresszúra Nyomjuk meg a csukló belső felén az „utazási betegség” (tenge­ribetegség) elnevezésű pontot, valamint az ezzel éppen szemben, a csukló külső felén középen levő pontot. A csuklónk két oldalán található bármelyik pontot naponta háromszor két percig nyomjuk.

Hidroterápia, gyógy étrend és gyógytáplálkozás A fájdalmat váltott hideg és meleg borogatással enyhíthetjük. A napi B-vitamin-komplex bevétele is fon­tos, vagy a magnéziummal együtt szedett napi 1 g B6-vitamin is segít.

Ha nagyobb a baj

Amikor az egyszerűbb megoldások nem segítenek, és erős fájdalma hat hónapnál is tovább tart, orvosa műtétet javasolhat – különösen, ha izmai is sorvadni kezdtek.

Dekompressziós műtét Ilyen, felszabadító műtétnek is nevezett beavatkozásra súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén lehet szükség, amikor sebészileg kell felszabadítani a csatornát. Az idegre gyakorolt nyomás csökkentését a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával érik el, s a műtét kiegészítéseként az inakat körülvevő gyulladásos szövet­szaporulatot is eltávolítják. A beavatkozást altatásban vagy a csuklót és a kart elzsibbasztó vezetéses érzéstelenítésben végzik. A kutatások szerint a műtét után egy évvel a kéztőalagút-szindrómával kezelt páciensek több mint 90 százaléka számolt be a fájdalom jelentős csökkenéséről vagy teljes megszűnéséről.

Ne csüggedjen!

A számítógép nem is annyira ártalmas a kéztőalagút-szindróma tekintetében, mint ami­lyennek tartjuk. Egy csaknem 2500 főre kiterjedő svéd vizsgá­latban a kutatók meg­állapították, hogy a naponta legalább négy órát számítógép előtt töltők körében csak 2,6 százalékos volt a szindróma előfordulási gyakorisága, míg az egyáltalán nem számítógépezők esetében 5,2 százalék.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.