Fájdalom enyhítése

Trigeminus neuralgia – Arcidegzsába kialakulása, kezelése és megelőzése

Tünetek

  • Ismételten jelentkező, rövid, erős, hasogató – áramütéshez hasonló – fájdalomrohamok az arc egyik oldalán.
  • Egy idő után folyamatos, tompa fájdalom vagy égő érzés az érintett területen, a rohamok közötti időszakokban.

Veszélyeztetett csoportok

A trigeminus neuralgia (arcidegzsába) bármely életkorban felléphet. Rendszerint azonban negyven év fölött fordul elő, s az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. A nők gyak­rabban érintettek, mint a férfiak. Ennek oka ismeretlen, a hormonok azonban szerepet játszhatnak a jelenségben. A szklerózis multiplexben szenvedők esetében magasabb a trigeminus neuralgia kialakulásának a kockázata.

Kialakulása

A trigeminusneuralgia vagy más néven tic dolorosa az arc nagy, elágazó háromosztatú idegében keletkezik. Oka ismeretlen. Egyes kutatók feltételezik, hogy valamelyik, az ideghez közel fu­tó ér miatti irritáció okozza. Valóban, a rohamok néha elmúlnak, ha a rosszul elhelyezkedő artériát műtéti úton áthelyezik.

Arcidegek
A kiváltó októl függetlenül,
a betegek kivétel nélkül úgy jel­lemzik a fájdalmat, mint a legrosszabbat, amit valaha is tapasz­taltak. A mindössze néhány másodpercig, legfeljebb egy percig tartó roham alatt hirtelen intenzív fájdalom csap le az áldozatra. Mivel azonban a fájdalom nagyon erős, a roham hosszabbnak tűnhet. A fájdalom éppolyan gyorsan tűnik el, amilyen gyorsan jön, de csak azért, hogy néhány pillanat múlva ugyanolyan inten­zitással térjen újra vissza.

Vannak betegek, akiket egy nap száz vagy annál is több roham ér, s ez hetekig, akár hónapokig is tart­ hat. Ez alatt az idő alatt a beteget rendszerint megbénítja a fájda­lom. Sokan közülük lefogynak, mert félnek, hogy a rágás vagy akár a nyelés kiválthatja a fájdal­mat. Majd a rohamok látszólag ok nélkül megszűnnek. Hetek, hóna­pok, sőt évek telhetnek el, amíg újra visszatérnek.

Jegyezzük meg! Sok olyan, rendes körülmé­nyek között ártalmatlan esemény van, amely rohamot válthat ki. Ez egyénenként változó, de a gyakori kiváltó okok között szerepel az arc egy bizonyos pontjának gyen­géd érintése, a hideghatás, az arcot érő hűvös szellő, a borotvál­kozás és a rágás.

Mit tegyünk?

Próbáljuk meg kiszűrni és a lehetőségekhez képest elkerülni a kiváltó okokat. A betegek közül sokan érzékenyek a hidegre. Ha megoldható, tartózkodjunk zárt térben, ha pedig kimegyünk, viseljünk sapkát és meleg sálat, hogy védjük az arcunkat. Ha a rágás fájdalmat okoz, próbáljunk meg nagy tápértékű folyadékot kortyolni vagy pépes ételt enni. Vannak betegek, aki­ken segít a kapszaicintartalmú kenőcs, míg másoknál ugyanez súlyosbítja a rohamokat. Ha kipróbáljuk, vigyázzunk, ne kerül­jön a szem közelébe.

Kezelés

Gyógyszerelés

A roham megelőzésére szedett gyógyszerek hozhatnak átmeneti enyhülést, de lehet, hogy csak többszöri próbálkozás útján jutunk el ahhoz a gyógyszerhez, amely hat. Először általában carbamazepint írnak fel, amely a betegek 80%-ánál legyőzi a rohamokat. A betegség előrehaladtával azonban a szer elveszti hatékonyságát. Baclofennel vagy egyéb gyógyszerrel együtt adagolva hatékony lehet még egy ideig. Gyakran számos gyógyszerkombinációt és adagolást ki kell próbálni, mire találnak egyet, amely enyhülést hoz.

Forradalmi újdonságok

A gamma-késes sugárterápia ígéretesnek bizonyul egyes, trigeminusneuralgiában szenvedő betegek kezelésére. Ez a technika pontosan irányított gamma-sugarakkal pusztítja el az idegek egy részét, megakadályozva ezáltal a fájdalom­üzenetek átvitelét. Mivel az eljárás nem igényel altatást és vá­gást, a hagyományos műtéteknél kevésbé kockázatos, és általá­ban nem kell hozzá befeküdni a kórházba vagy a klinikára.

Műtéti kezelés

Az egyik legsikeresebb műtéti eljárás a microvascularis dekomp­resszió, amelynek során kis rést nyitnak a koponyán, közvetlenül a fül mögött, az érintett oldalon. Az idegsebész lokalizálja, hol lép ki a háromosztatú ideg az agytörzsből, és megvizsgálja, hogy a környező erek közül valamelyik hozzáér-e az ideghez. Ha igen, akkor az adott ér lefutását módosítják, hogy érintkezé­süket megakadályozzák.

Egy másik eljárás a háromosztatú ideg roncsolásán alapul. Ezt úgy érik el, hogy az arcon keresztül egy próbacsövet vezet­nek a Gasser-dúcba, abba a pontba, ahol a háromosztatú ideg há­rom fő ágra válik szét. Az idegdúcot ekkor elektromos árammal, vagy felfújóeszköz révén kifejtett összenyomással, vagy injekció­val elpusztítják. A cél az ideg fáj dalomüzenet-vezető képességé­nek a megszüntetése. Az eljárással elért megkönnyebbülés sajnos gyakran csak átmeneti, és a tünetek végül kiújulnak. Sok szenve­dő azonban már néhány hónapos nyugalomnak is örül, s ha a ro­hamok visszatérnek, más taktikához lehet fordulni.

Megint egy másik eljárás – a rádiófrekvenciás rizotómia – hő­vel pusztítja el a háromosztatú ideg egy szakaszát, és ezzel aka­dályozza meg a fájdalomüzenetek eljutását az agyba. A műtét az arc bizonyos mértékű zsibbadását okozza, de mivel ez az ideg nem mozgatóideg, a beavatkozás nem jár bénulással.

Megelőzés

Az állapotot kiváltó tényezők kerülésén kívül nem ismeretes olyan mód, amelynek segítségével a trigeminusneuralgia meg­előzhető lenne.

Alternatív terápiák

  • Akupunktúra: Ez az ősi, kínai gyógyító technika sokféle típusú idegfájdal­mat enyhít, ki lehet próbálni trigeminusneuralgia esetén is. Ha azonban 6-10 kezelés nem hoz javulást, nem valószínű, hogy a továbbiakkal eredményt lehetne elérni.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.