• elhízás
• fogyás

A megvalósítás felé vezető út- a kezdő állapot felmérése

Orvosi felmérés

Amikor megfogalmazódik Önben az életmódváltás szükségessége, elengedhetetlen a kezelő orvosa által végzett alkalmassági vagy időszakos szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek célja a betegségek – sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, valamint az aktuális állapot meghatározása.

A terhelhetőség megállapítására a testalkatot, a szív és a keringési rendszer, a légző rendszer, a mozgásszervek és az idegrendszer állapotát mérik fel. Szükség esetén laborvizsgálatokra és EKG elvégzésére is sor kerülhet. Az eredmények ismeretében adhat javaslatot orvosa az Ön által kiválasztott mozgástevékenység időtartamára, aktivitási fokára vonatkozóan.

Fizikai felmérés

Az életmódváltó program megkezdésekor több okból is fontos az egyén fizikai állapotának felmérése. Egyrészt a kiinduló értékek feljegyzése lehetőséget ad a fizikai állapot javulásának folyamatos követésére. Másrészt segítséget és tájékoztatást nyújt az edzésprogramok nehézségi szintjének megválasztásához.

A táplálkozási, élelmiszer-fogyasztási szokások felmérése

Az élelmiszer-fogyasztás felmérése kiindulópont az életmódváltás táplálkozási vonatkozásában. A felmérő lap részletekbe menően rákérdez a főbb élelmiszercsoportokon belül az egyes élelmiszerekre, ételkészítési módokra, szokásokra is. Kitöltése az első alkalommal valószínűleg sok időt vesz igénybe. Nyugodt körülmények között, átgondolt, pontos, a valóságnak megfelelő válaszaival képet kap az aktuális táplálkozási szokásairól.

Az elhízás

Az elhízás(obezitás) korunk népbetegségének tekinthető, egyike a 21. század nagy egészségügyi kihívásainak. Azért jelentős probléma, mert komoly rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra/egészségügyre nehezedő hatalmas gazdasági teher sem elhanyagolandó.

Az obezitás anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energia-háztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. A „modern”, civilizált életmód – sajnos – kedvez ennek a folyamatnak.

Helytelen táplálkozás

• A túlsúly rendszertelen, mértéktelen és kalóriadús táplálkozás eredménye.
• Koplalás következtében energia-, ásványianyag- és vitaminhiány lép fel, s „félelmében” a szervezet zsírraktározásba kezd.
• Elégtelen folyadékbevitel esetén a természetes folyadékegyensúly megbomlik, a vér besűrűsödik, elégtelenné válik az emésztés, minek következtében túlsúly lép fel.
• A gyors étkezés, a kevés rágás folytán szintén elégtelenné válik az emésztés, ami ugyancsak túlsúlyt fog eredményezni.

Inaktív életmód

• Inaktivitás esetén a szervezet kevesebb táplálékot éget el, mint amennyit testmozgással elégetne, és ennek következménye szintén a test elhízása lesz -a bevitt többletenergia nem ürül ki, hanem elraktározódik.
• Túlfeszített napi munkarendben élünk, melyben sok az ülő munka, és a fáradtságra hivatkozva elsőként a mozgásról mondunk le. A mai mozgásszegény életmódot folytató túlsúlyos – és ez által beteg -, munkájukban korlátozott felnőttek az egészségügynek milliárdos nagyságrendű anyagi megterhelést jelentenek. Arról a tényről pedig nem is beszélve, hogy milyen negatív példát mutatnak gyermekeiknek.
• A negatív szülői példa a gyermekek motorikus, értelmi és érzelmi fejlődésére egyaránt káros hatással van. Abból a kisgyerekből, aki nem szeret mozogni, lusta felnőtt lesz, akinek keringési problémái lesznek, cukorbeteg lehet, utolsó éveit sokkal rosszabb életminőségben fogja leélni, és korábban hal meg, mint azok, akik egyébként rendszeresen mozognak. Az ördögi kör pedig bezárul: személyes példájával ő is negatívan befolyásolja majd gyermekeit.

Testalkati tényezők, genetikai hajlam

Sportorvosi szempontból a legelterjedtebb testalkati felosztás a Kretschmer-féle. Kretschmer az embereket három fő típusba osztotta. A sovány, nyurga leptoszóm (nincs túlsúlyveszély), a zömök, pocakos piknikusra (hízásra igen hajlamos) és a kettő között álló arányos, izmos atletikus (nagyfokú lustálkodás esetén nála is túlsúly léphet fel!) típusra. Az alkattípusok a tapasztalat szerint örökletesek lehetnek.

Pszichés tényezők

Szeretetéhség, szorongás, tartósan stresszes életmód, önértékelési zavarok. A fokozott elvárások miatt nagy nyomás nehezedik hangulatunkra, érzelmeinkre. Oldásukra evésbe menekülünk, evéssel kompenzáljuk indulatainkat, kielégületlenségünket, nehézségeinket. A szervezet biokémiai reakciói túlélésre hangolódnak, az elhízásért felelős hormonok túltermelődnek, és beindul a zsírraktározás.

Szociokulturális tényezők

• Rossz szociális körülmények (cukorban, zsírban gazdag, olcsó, silány táplálék vásárlása és fogyasztása).
• Családi vonatkozások (összemosottság, túlvédés, frigiditás, konfliktuskerülés, a gyermek bevonása a szülői konfliktusokba, családi stressz).
• Az iskolázottság szintje (az iskolázatlanabb ember hajlamos testtömegének növelésével tekintélyt mutatni).
• Rögzült helytelen családi szokások, kedvezőtlen társadalmi-kulturális háttér (ezek a leggyakoribb tényezők ebben a körben).
• Befolyásoló tényező a divat, az idealizált alak.
• Hazánkban „veszélyes környezetinek számít a vidék; a falusi lakosság körében lényegesen jelentősebb a kalóriabevitel.
• Jól megfigyelhető a világ bármely pontján, hogy a történelmük során sokáig éhezett népek gyorsan elhíznak, ha jó életkörülmények közé kerülnek.
• Nagyon fontos, hogy a családban domináns egyén hogyan vélekedik a család életviteléről, hiszen a legjobb tanítás a személyes példamutatás.

 Egyéb tényezők

• Az alváshiány (a döntési képesség, a memória és az energiaszint csökken) elhízáshoz vezet.
• A dohányzás abbahagyása súlygyarapodást eredményezhet.
• A terhesség természetes és átmeneti súlygyarapodással jár, ám ha ezt utána nem kezelik, a túlsúly megmaradhat.
• Menopauza (hormonális zavarok, depresszió, nagyobb étvágy) miatti elhízás, zsírraktározás.
• Hormonháztartási zavarok, az anyagcsere-rendszer megbetegedései (pl. pajzsmirigy-elégtelenség) a hízás előfordulását okozhatják. Háttérben álló olyan szervi betegség, amely elhízást kiváltó okként szerepel.
• Nehéz megszabadulni a túlsúlytól. Sokan úgy képzelik, elég, ha valaki kevesebbet eszik, és többet mozog. Sajnos, ez nincs így. Legalább ennyire fontos a lélek ápolása is.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.