Hogyan becsüljük meg az élelmiszerek mennyiségét, hogy legjobban fogyjunk?
A mennyiséget becslő módszereket általában a cukorbetegeknek szokták ajánlani a különböző ismeretterjesztő kiadványok, azonban bárki sikerrel alkalmazhatja ezeket, amikor nem áll rendelkezésre a konyhai mérleg, és az étrend tápanyagtartalma korlátokhoz kötött. Használatukkal elkerülhető a túlevés.
Az egészséges életmód ételeinek elkészítése mind a súlycsökkentés, mind a súlymegtartás időszakában szükségessé teszi a felhasználásra kerülő nyers-anyagok mennyiségének meghatározását. A konyhai eszközökkel történő mérés az egy háztartáson belül is eltérő űrméretek miatt eltérésekre ad lehetőséget: bögre minden háztartásban többféle méretben fordulhat elő, az evőkanállal való mérésnél a receptekben megadott „púpos és lapos” meghatározások jelentős mennyiségbeli pontatlanságot eredményezhetnek.
Elterjedőben van a mennyiségek meghatározására egy másfajta, jobb, „kézzel foghatóbb” módszer, amikor a kezünkhöz viszonyíthatjuk a különböző élelmiszeradagok nagyságát
- A gyümölcsökből, keményítőtartalmú köretekből (burgonya, főtt tészta, párolt rizs) kb. egy ökölnyi a fogyasztható mennyiség.
- A kenyérből egy adagnyi mennyiség 1 teljes tenyér nagyságú, ujjnyi vastagságú szelet. A húsok, feltétek mérete akkora legyen, mint a tenyere, vastagsága pedig, mint a kisujja.
- Az alacsony és közepes szénhidráttartalmú zöldségekből egyen annyit, amennyi két nyitott tenyerében elfér.
- A keményítőt alig tartalmazó zöldségekből fogyasszon bőségesen. Ezek adják étkezéseinek nagy részét.
- A „tányérmódszer” látványával segíti az adagolást. A zöldségek foglalják el a tányér felét, a tészta, rizs, burgonya a negyedét. A fennmaradó negyedre pedig a feltétet helyezzük. Ebben a modellben a különböző méretű tányérok használata jelenti a hibalehetőséget. Ez a helyes tápanyagarányok bemutatására szolgál, az élelmiszerek mennyiségére nem.
A magas szénhidráttartalmú köretek próbafőzése nem csak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók számára is hasznos. Menete:
- Meghatároztuk az engedélyezett rizs-, tésztamennyiséget, és egy adagot kimérés után a szokott módon megfőzünk.
- Az elkészült ételt is mérjük meg. Például: 6 dkg száraz rizsből lesz 16 dkg főtt rizs.
- Ezen ismeretünket felhasználva a következő készítéskor már csak a főtt adag kimérése válik szükségessé.
A felsorolt becslő módszerek kiválóan alkalmasak az élelmiszerek mennyiségének közelítő meghatározására, amikor nem saját konyhánkon étkezünk.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.