Búza származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Valamennyi számunkra ismeretes kultúra fennmaradását egy-egy gabonanövény termesztése és fogyasztása biztosította. A római legionáriusok esetében ez a búza volt. Napjainkban a búzatermesztés mennyisége jelentősen meghaladja a többi gabonaféléét. Az emberiség milliói számára nélkülözhetetlen energiaforrás, amely egyidejűleg gazdag létfontosságú anyagokban, s ugyanakkor egészségvédő hatású is.
Nem véletlenül illette a régi magyar nyelv a búzát „élet” névvel is. A manapság forgalmazott búzalisztből készült termékek legtöbbje, sajnos, épp a mag ballasztanyag tartalmától, ásványi anyagokban gazdag maghéjától és vitamintartalmú csírájától foszt meg bennünket.
Honnan származik a búza?
A búza Közép-Európában a 19. századig alárendelt szerepet játszott. Az azóta eltelt időben viszont világszerte a legközkedveltebb gabonafélévé vált, ami egyrészt azért igen előnyös, mert a többi gabonanövénynél magasabb termésátlagot ad, másrészt azért, mert csak a búzának van sikértartalma, ami lehetővé teszi a ruganyos tészta készítését. Magas sikértartalma következtében kenyér, péksütemény, kelt tészta sütéséhez legalkalmasabb a lágy búza lisztje.
A kemény búza lisztteste kemény, az ebből készült tészta nem fő szét, ezért ez a liszt alkalmas száraztészta készítésére. A kevésbé finomra őrölt grízes liszt például a rétestészta alapanyaga, a durvábban őrölt búzadara tejbegríz, pirított gríz formában használatos. Az utóbbi időben kezd népszerűvé válni a gyorsan elkészíthető bulgur. Ez valójában előfőzött, majd megszárított és durvára őrölt búza, amelyet főzés nélkül vízben megpuhítva, vagy vízben megfőzve köret, illetve leves készítéséhez használhatunk.
Milyen alkotóelemekből áll?
A búza, és minden belőle készült termék legfontosabb szénhidrátforrásunk, minthogy 60%-ban keményítőt tartalmaz. Ballasztanyag-szükségletünk biztosítása érdekében sem hagyhatjuk ki napi étrendünkből, minthogy 10%-ban ebből áll. Tápanyagait illetően létfontosságú fehérjerészecskéket, többféle B-vitamint, továbbá számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, pl. káliumot, magnéziumot, vasat és cinket.
A búzacsíra még gazdagabb létfontosságú anyagokban, E-vitamin-tartalmát illetően minden más gabonafélét megelőz, de sok ásványi anyagot (kálium, magnézium és vas) s ráadásul értékes esszenciális zsírsavakat is tartalmaz. A táplálkozástudományi kutatások eredményei szerint a búzaszemben mindezeken kívül még számos más, egészséges, úgynevezett bioaktív növényi anyag is van. Ezek közé tartoznak a rákmegelőző hatású fitoösztrogének és proteázinhibitorok.
Legfontosabb tudnivalók a búzáról dióhéjban
- A közép-európai búzaföldek részben kilúgozottak, így nem tartalmaznak elegendő ásványi anyagot, részben túltrágyázottak. Már csak ezért is érdemes inkább biotermesztésű terméket vásárolni.
- Bár a búza sok millió ember alapvető tápláléka, a világ teljes búzatermésének 80%-a mégis állati takarmányként hasznosul.
- A magasabb táplálékszükségletű terhes nők és szoptatós anyák, valamint az étvágytalan idősek számára a búzacsíra igen értékes, energiadús táplálék.
- Az észak-afrikai nemzeti eledel, a kuszkusz, előfőzött, durvára őrölt búza, amit vízben vagy húslevesben főznek meg.
- A „kenyérital” erjesztett búza, mely szabályozza az anyagcserét és az emésztést, valamint erősíti az immunrendszert.
A búza egészségtani jelentősége
A búza igen előkelő helyet foglal el értékes tápanyagaink rangsorában. A benne található magnézium a B-vitaminokkal karöltve védi szervezetünket a stressz káros hatásaival szemben, a vas emellett erősíti ellenálló képességünket. Az összetevőinek többségét adó szén hidráttartalmánál fogva ez az ősrégi gabonanövény réges-rég igen fontos energiaforrás, amely nemcsak izomzatunkat látja el energiával, de agyunkat és idegrendszerünket is.
Ehhez pozitívan járul hozzá a teljes gabonaszemben található keményítő és a ballasztanyag. A ballasztanyag laktat, serkenti a bélműködést, szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet, segíti az immunrendszert. A legfrissebb kutatási eredmények szerint fontos rákmegelőző hatása is van. Ezt az előnyös tulajdonságát még fokozzák a fitoösztrogének, amelyek elsősorban a hormonműködéssel összefüggő rákos megbetegedések – a mellrák és a méhnyakrák – kialakulásának kockázatát csökkentik.
Viszonylag újonnan került forgalomba a búzacsírapehely, amely müzliféleségeinket extra E-vitamin-mennyiséggel és folsavval gazdagítja.
Búzaszemes-zöldséges saláta
Hozzávalók (2 személyre)
10 dkg szemes búza, 1/2 cukkini, 1/2 zöldpaprika, 1 paradicsom, fej lila hagyma, 1 evőkanál fehérborecet, 1/2 evőkanál citromlé, 3/4 kávéskanál mustár, só, őrölt bors, 11/2 evőkanál olaj
Elkészítés
A búzaszemeket 7,5 dl vízben éjszakára beáztatjuk. Másnap az áztatóvízben kb. 45 percig takarékon, fedő alatt főzzük. A cukkinit meghámozzuk és megmossuk. A paprikát ki magozzuk, megmossuk. Mindkettőt kockákra vágjuk. A paradicsomot megmossuk, apró kockákra vágjuk. A megtisztított hagymát fél karikákra vágjuk. Az ecetből, citromléből, olajból és a mustárból öntetet keverünk, sózzuk, borsozzuk. A ki hűtött, lecsepegtetett búzát összekeverjük a zöldségfélékkel és az öntettel, majd legalább egy órát állni hagyjuk, így az ízek összeérnek.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.