• fogyás
• glikémiás index

Szénhidrátok – a fogyókúra ellenségei?

Bár már lecsengett az alacsony szénhidráttartalmú diéták okozta őrület, a fogyókúrázók ma is jobban tartanak a krumplitól, mint az előző hétről megmaradt hústól. Nem helyes az a kérdésfelvetés, hogy „szénhidráttal vagy a nélkül”. Mint az élet legtöbb dolgában, itt is a minőség a fontos, nem a mennyiség.

Hatásos az alacsony szénhidráttartalmú fogyókúra?

IGEN Az alacsony szénhid­ráttartalmú fogyókúrák első hat hónapjában az emberek több súlyt veszítenek, mint más diétákkal. Ám egy év múlva ez a különbség eltűnik.

Számtalan változata van az alacsony szénhidráttartalmú diétának. Egyes fogyókúra­guruk megengedik, hogy az ember annyi sajtot, szalonnát és béarni mártást egyen, amennyi csak jólesik, mások tiltják a telített zsírokat tartal­mazó ételeket, és helyettük bőr nélküli csirkemellet vagy so­vány túrót ajánlanak. A közös nevező: valamennyi étrend korlátozza a szénhidrátbevi­telt, és a fogyókúrázók le is ad­ják a kilókat. Legalábbis rövid távon.

Az alacsony szénhidráttartal­mú diéták kétségkívül felgyor­sítják a kezdeti súlyvesztést.

Nem csoda, hogy ezek a fo­gyókúrák hatásosak: az ala­csony szénhidrátbevitel ala­csony energiabevitelt jelent sok fehérjetartalmú táplálék fo­gyasztása mellett. Igaz, hogy kevesebb szénhidrátot fogyasz­tunk, ha a hamburgerből nem esszük meg a zsemlét, és diétás üdítőt választunk a normál he­lyett, de egyúttal kisebb az energiabevitelünk is. Általában könnyű betartani az ilyen dié­tát, mert jól lehet lakni az el­fogyasztott fehérjével és zsír­ral.

Különböző felmérések alap­ján egy év után viszont nincs különbség az alacsony szénhid­ráttartalmú és az alacsony energiatartalmú étrendek hatá­sa között, valószínűleg azért, mert a diétázóknak elegük lesz a kenyér nélküli szendvicsek­ből és abból, hogy nem ehet­nek rizst.

Lehet, hogy egyesek­nél jobban hat az alacsony szénhidrát­tartalmú étrend?

IGEN Hogy újra belefér-e az ember a szűk farmerébe vagy sem, legalább annyira függ a génjeitől, mint attól, hogy mit eszik.

Miért van az, hogy a barátja vagy barátnője vígan falatoz­hat ebéd előtt az asztalra tett kenyérből anélkül, hogy egy dekát is hízna tőle, míg önnek már a ropogós péksütemény gondolatától vastagodni kezd a combja? Ennek oka az inzu­lin, az a hormon, amely a sej­teket a cukor felvételére kész­teti, hogy ott az energiává alakuljon és elraktározódjon. Egyesek úgy vannak progra­mozva genetikailag, hogy a szénhidrátokra nagy adag in­zulin termelésével válaszolnak – az ő esetükben a leghatáso­sabb az alacsony szénhidrát­tartalmú diéta.

Honnan tudhatja, hogy mi­lyen genetikai adottságai van­nak? Nézzen a tükörbe! Ha ún. „alma” testalkatú, tehát a zsír inkább a hasára rakódik le, valószínűbb, hogy a sok in­zulint termelők közé tartozik, mint ha „körte” alakú lenne, azaz a csípőjére hízna. Ha en­nél tudományosabb bizonyí­tékra vágyik, mérje meg a hasbőséget a köldöke magassá­gában, majd a csípőbőséget ott, ahol csípője a legszélesebb, és ossza el a derékbőséget a csípőbőséggel. Nők esetében a legfeljebb 0,8-es, férfiakéban a legfeljebb 0,95-os érték nor­mális vagy alacsony inzulin­termelést jelez.

Ha szénhidrátok fogyasztása után éhesebb lesz, és különö­sen vágyik rizsre, tésztára és a hozzájuk hasonló ételekre, valószínűleg a sok inzulint termelők közé tartozik. Pró­bálja korlátozni a szénhidrát­bevitelt, és fehér kenyér és finomított gabonatermékek helyett fogyasszon teljes kiőr­lésű lisztből készült terméke­ket. Ha ezektől kevésbé lesz éhes, valószínűleg megtalálta a megoldást.

Károsítja a vesét az alacsony szénhidrát­tartalmú diéta?

NEM Ha a veséjének nincs semmi baja, nem valószínű, hogy az alacsony szénhidrát­tartalmú diéta ártana neki. A szénhidrátokban szegény ét­rend automatikusan több fe­hérjét és zsírt tartalmaz. Egyes szakemberek aggódnak, hogy a sok fehérje káros a vesére, tudományosan azonban nem támasztották alá ezt az elméle­tet.

Akinek nem egészséges a ve­séje, az persze kerülje az ala­csony szénhidráttartalmú fo­gyókúrákat. Minél kevesebb tehernek tesszük ki a meggyen­gült szervet, annál jobb. A fe­hérjék lebontása során olyan anyagok keletkeznek, amelyek tovább károsíthatják a beteg veséket.

Igaz, hogy a legtöbb ember számára az alacsony glikémiás indexű ételeket tar­talmazó diéták a leg­jobbak?

IGEN Egyre több szakem­ber ért egyet abban, hogy alacsony glikémiás indexű ét­renddel hatékonyabban lehet fogyókúrázni.

A testsúly és az egészség meg­őrzése érdekében a szakembe­rek nem is olyan régen a kevés zsírt és sok szénhidrátot tartal­mazó étrendet tartották opti­málisnak. De az emberek egyre csak híztak, és a szénhidrát lett a bűnbak. Pedig egész ponto­san csak bizonyos szénhidrát­ok okozzák a bajt, például azok, amelyeket a hasábburgo­nya, a krumplipüré és a hamburgerzsömle tartalmaz, más szóval a magas keményí­tőtartalmú élelmiszerek, vala­mint azok a gabonatermékek, amelyekből a hántolás során kivonják a rost- és az értékes tápanyagtartalom jelentős részét.

Mivel ezeket a finomí­tott élelmiszereket rövid idő alatt meg lehet emészteni, a szervezet gyorsan glükózzá alakítja őket, így hirtelen eme­lik meg a vércukor- és az inzu­linszintet. Mindez könnyen inzulinrezisztenciához és hízás­hoz vezethet.

A fehér kenyérnek és a bur­gonyának magas a glikémiás indexe (GI)

Ez a mutatószám azt jelzi, hogy milyen gyorsan alakul át a táplálék glükózzá. A skála alapja a tiszta glükóz, amelynek az indexe egyezmé­nyesen 100. Minél magasabb egy élelmiszer Gl-je, annál na­gyobb vércukorszint-ingado­zást okoz.

Az elmúlt 30 évben étren­dünk Gl-je drámaian megemel­kedett a sok feldolgozott élelmiszernek és finomított gabonaterméknek köszönhetően. Egyes kutatók szerint az egyre növekvő adagok mellett ez a legfőbb oka a járványos el­hízásnak.

A feltételezett ok az volt, hogy az alacsony GI-jű ételek kordában tartják az ét­vágyat, mivel a vércukorszint viszonylag egyenletes marad. A Journal oftbe American Médical Association folyóirat­ban bostoni kutatóktól megje­lent egyik közlemény szerint az alacsony GI-jű étrenden élők kevésbé panaszkodtak éhségre, mint azok, akik ala­csony zsírtartalmú diétán vol­tak. Nekik kevésbé lassult le az anyagcseréjük is (emlékez­zünk csak: a fogyókúrázás idővel lelassítja az anyagcserét, mivel a szervezet, alkalmaz­kodva az alacsonyabb energiabevitelhez, kevesebb energiát használ – ezért is olyan nehéz megszabadulni a súly­fölöslegtől).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.