Fogyókúra tudástár

A VLCD diéták (igen alacsony kalóriájú diéták) ismérvei

A hosszútávú, 1200-1500 kalóriás diéta beindításához se­gítséget adhat, ha megvannak a feltételei egy bevezető, igen alacsony kalóriájú, Very Low Calory Diet (VLCD napi 600-800 kalóriás diétának. Ez az, „igen alacsony kalóriájú diéta” hosszú múltra tekint vissza az elhízás tudományának történetében.

Veszélyes is lehet?

Sokáig napirenden volt az ún. „nulldiéta”, a teljes éhezés is, amikor teljes táplálékmegvonás mellett csak folyadékbevi­tel volt megengedhető, jobb esetben vitamin-, ásványianyag ­pótlás mellett. Később engedtek a szorításon, 200-300 kcal értékű fehérjebevitelt lehetett fogyasztani pl. por formájában. Ezekkel a diétákkal rövid távon jól lehetett fogyni, de nagyon veszélyesek is voltak.

Az utóbbi évtizedben a nulldiéta kikerült az orvosi kezelési formák közül és napjainkban orvosi intézetekben már csak 500-800 kalóriás testsúlycsökkentő programokat végeznek a hosszú távú diéta bevezetésére.

Ez a gyors fogyás révén sikerélményt ad a résztvevőnek, egy lökést ad a hosszú távú fogyás programjához, és ha in­tézetben történik, egészségügyi kontroll alatt teljesen bizton­ságos.

A diétának két alapvető összetevője van:

  • Élelmiszerekből tevődik össze a napi 500-800 kcal kö­rüli kalóriamennyiség, főleg fehérjebevitellel, húsok, ha­lak, szárnyasok formájában, zöldségekkel, sovány tej­termékekkel kiegészítve, vitaminok és ásványi anyagok pótlásával.
  • Előre elkészített tej- vagy tojásfehérje alapanyagú, meg­adott kalóriamennyiséget tartalmazó, vitaminokkal és ásványi anyagokkal kiegészített ízesített porok haszná­latosak, melyek vízzel vagy tejjel itallá keverhetők. 1929 óta vannak ilyenek forgalomban, a legnagyobb hírnevet a „Cambridge-diéta” futotta be, melynek egy adagja 330 kilokalóriát, 33 g fehérjét, 42 g szénhidrátot, 3 g zsírt, 2 g rostot tartalmaz, és vízzel elkeverve kell feloldani. Sok millió ember fogyasztotta a világon – eredménnyel – sokan egy 400 kilokalóriás vacsorával kiegészítve.

A hazánkban forgalomban lévő készítmények nem ilyen célt szolgálnak, hanem étrend-kiegészítőként, ásványi anyag- és vitaminpótlás, étvágycsökkentés céljára használ­hatók. Fehérjetartalmuk viszonylag alacsony, általában ada­gonként 6-10 g, tejjel oldva 15 g-ot tartalmaznak, tehát kizá­rólagos alkalmazásuk esetén 3-5 adagot kellene fogyasztani étkezés helyett, ahhoz, hogy testsúly-kilogrammonként az 1 g – legalább összesen 50 g – szükséges fehérjemennyiséget elfogyasszunk.

E készítmények önálló fogyasztását hazánkban a fo­gyasztók biztonsága érdekében azonban az Országos Élel­miszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) nem ajánlja, otthoni fogyókúrára nem engedélyezi, hanem csak egy főétkezés helyettesítésére. Emellett 2-3 étkezést hagyományos táplálékokból kell megoldani, tehát dietetikai ismeretekre is szükség van.

Hogyan alkalmazható a VLCD (Very Low Calory Diet)?

Abban az esetben, ha a napi energiafelvételünk kevesebb, mint az alapanyagcserénk, akkor a szervezet védekezni kezd, azaz lecsökkenti az alapanyagcseréjét, kevesebb lesz az energialeadás, és hiába eszünk kevesebbet, a fogyás üte­me egyre lassul.

Jegyezzük meg! Ezért a VLCD csak egészségi kockázat esetén és ellen­őrzés mellett, legfeljebb 7-10 napig alkalmazható, amíg az alapanyagcsere-csökkenés nem jelentős.

Általában olyan intézetben végezhető, ahol megfelelően jártas szakemberek csoportja (orvos, dietetikus, testnevelő) és az ellenőrzéshez megfelelő feltételek állnak rendelkezés­re. A VLCD alkalmazása előtt orvosi kivizsgálásra van szük­ség, ami belgyógyászati-, laboratóriumi-, kardiológiai vizsgá­latokat jelent.

Orvosi felügyelet

Nemzetközi egyetértés van abban, hogy a VLCD orvosi felügyeletet igénylő program, tehát ellenőrzés nélkül otthon nem alkalmazható. Hazai viszonyok között VLCD-t ki­zárólag kórházi vagy szanatóriumi, azaz teljesen ellen­őrzött körülmények között javasolunk, különösen akkor, ha az hosszabb ideig tart.

Kiknél nem alkalmazható a VLCD?

  • Olyan elhízottaknál, akiknek már ritmuszavaruk van/volt vagy három hónapon belül szívinfarktuson estek át, il­letve vese- és májelégtelenségben szenvednek.
  • Bármilyen akut betegség, láz, hasmenés esetén termé­szetesen nem alkalmazható, vagy ezek fellépése ese­tén felfüggesztendő.

Bulimia nervosa vagy anorexia nervosa esetén tilos az alkalmazása. Közvetlenül műtétek előtt nem ajánlott, hiszen a megfelelő sebgyógyulás nem kockáztatható fehérje- vi­tamin- vagy ásványianyag-hiányos állapot miatt. 16-18 éves kor alatt és 65 év felett egyáltalán nem aján­lott, a fiatalok és az öregek meglepően rosszul tűrik. Saj­nos, mégis sokan koplalnak, szomjaznak otthon – meglehetősen felelőtlenül – a gyors fogyás elérése érde­kében.

Kinek javasolt a VLCD?

Orvosi szempontból elsősorban azok jönnek szóba, akiknek testtömeg-indexe (BMI) magas, azaz 30-35 kg/m2 felett van. Egyes ajánlások szerint már a 27 kg/m2-es BMI feletti túlsúly esetén is alkalmazható, főleg ha az elhízás szövődményei: a cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy a magas vérzsírszint is fennállnak. Emellett elsősorban azoknál jön szóba, akiknek hasra terjedő, alma típusú elhízása van, mert ez hajlamosít a szövődményekre.

A VLCD időtartama és eredményessége

A VLCD lehet egy testsúlycsökkentő program 7-10 napos bevezető periódusa, mely 4-5 kg fogyást jelentő sikerél­ménnyel jár, és az anyagcserelassulás mértéke még nem jelentős. A nyugati országokban gyakran hónapokig is alkal­mazzák. A hazai gyakorlatban – de gyakran Európában is – a VLCD-t egy hosszú távú fogyás bevezetésére használják fel.

Vannak, akik ennek az eredményességét vitatják, mond­ván, hogy 5 év múlva nemigen különbözik a VLCD-vel, ill. anélkül indított testsúlycsökkenés eredménye. Komoly, pre­cíz ellenőrzéses követés melletti vizsgálatok azonban a VLCD hosszú távú hatását, eredményességét bizonyítják.

Jegyezzük meg! A VLCD-vel indított lehetőleg intézeti testsúlycsökkentő program tehát egyértelműen hosszú távon is eredményes.

A hasi zsírszövet csökkentése és mérése

Az elhízáshoz menetrend szerint más rizikófaktorok és be­tegségek is csatlakoznak. Elsősorban azonban csak a hasra terjedő, ún. alma típusú elhízáshoz, ahol megváltozik a funk­ciója a zsírsejteknek, amelyek elsősorban a hason belül, a belső szervek, és a belek között helyezkednek el. Modernebb készülékekkel az ún. viscerális zsírt, a hason belül lévő zsírszövet mennyiségét is mérni lehet, mely igen fontos, mert a szív- érrendszeri és az anyagcsere-, az ún. kardiometabolikus kockázatra lehet belőle következtetni.

A kezelés során azt is követni lehet, hogy a fogyás a hasi zsírszövetből történt-e, valamint következtetéseket lehet le­vonni az alapanyagcserére, és a folyadék- eloszlásra. A csípőre, combra lokalizálódó zsírlerakódás, az ún. körtetípus csak visszerességre hajlamosít, illetve ha nagy arányú, ak­kor már a szívet is terheli.

Amikor a haskörfogatot mérjük, azzal döntően a hason belüli zsír határozható meg, de a has bőre alatt, az ún. bőr alatti (subcutan) zsírszövet is jelentős lehet. Ezek a zsírsejtek kevésbé kórosak, mint a hason belüliek.

A vitamin- és ásványianyag-pótlás jelentősége

Eddig főleg ún. makrotápanyagokról, zsírokról, szénhidrátok­ról, fehérjékről beszéltünk, de már egy évszázada ismernek olyan, energiát nem adó, ún. mikrotápanyagokat, mint ami­lyenek a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek.

Ezekből a napi szükséglet relatíve alacsony, de a szerve­zet működéséhez nélkülözhetetlenek. Mivel a szervezetünk a vitaminok nagy részét nem tudja előállítani, ezért a vitami­nokat is, és az ásványi anyagokat is a táplálékkal juttatjuk be. Tudományosan megállapították a vitaminok napi szükség­letét, azonban néhány vitamin esetén a biztonságos felső határt is megszabták, mert a túladagolásnak következmé­nyei is lehetnek.

Változatos táplálkozás mellett vitamin-, és ásványi anyag ­hiány általában nem alakul ki. 1200-1500 kalóriás diéta mellett – nem beszélve a 600-800 kalóriás diétáról – azonban nyilván kevesebb jut a szer­vezetbe, mint a szokásos 3000 kalóriás táplálkozás esetén. Ezért itt pótlásra van szükség. Ennek természetes módja a napi 400-800 g zöldséget, gyümölcsöt, valamint pl. húsokat, tejtermékeket magában foglaló diéta, de ez nem minden vonatkozásban elegendő.

Káliumbevitel

Kiemelten fontos a testsúlycsökkentő program alatt a ká­liumbevitel. A napi káliumszükséglet 3 grammra tehető, így legalább 2-2,5 g káliumot kell pótolnunk. Meg kell jegyeznünk, hogy a vitamin- és ásványianyag-be­vitel természetes módja a táplálkozás, mely persze jobb a tablettázásnál, és mindig erre kell törekedni. Annál is inkább, mert a kálium, de akár a vitaminok túladagolásának követ­kezményei lehetnek.

Ezért nagyon fontos a megadott felső határ mértéke és annak figyelembevétele. Egy újabb vizsgálat szerint, azok között, akik rendszeresen napi 1 multivitamin tablettánál töb­bet szedtek, jelentősen gyakoribbá vált az agresszív proszta­tarák előfordulása és előrehaladása.

A zöldségekben, gyümölcsökben előforduló bioaktív anyagok, főleg a fitokomponensek, flavonidok, polifenolok szempontjából, amelyek részben antioxidáns hatású anya­gok (ezek elhízásra, fogyókúrára való kihatását kevésbé is­merjük), számos más területen azonban (pl. a daganatok és a szívbetegség megelőzésében) jelentőségük már ismert.

Mellékhatások a VLCD során

A mellékhatások az esetek nagy részében ellenőrzés mellett nem jelentkeznek.

  • Hosszabb távon, tehát heteken át alkalmazva a diétát, enyhe formában fáradékonyság, gyengeség, szédülés, székrekedés, hajhullás, száraz bőr, körömtöredezés, hányinger, hasmenés, ödéma, hideg-intolerancia, menstruációs zavarok előfordulhatnak, melyek legtöbb­ször átmeneti jellegűek.
  • Néha pszichés zavarok, depresszió, szorongás, inger­lékenység is kialakulhat, ezért depresszióban a VLCD ellenjavallt.
  • A VLCD az epekövességre való hajlamot fokozhatja, hiszen a zsírbevitel hiánya miatt az epehólyag összehú­zódásai elmaradnak, az epében lévő koleszterin kon­centrációja megnő, amely koleszterin-kristályok formá­jában kicsapódhat, és ez epekőképződéshez vezet­het. Ezért olyan elhízottakat, akiknek epehólyag-gyulladásuk volt, vagy epekövük van, nem ajánlott a VLCD diéta.
  • A legveszélyesebb mellékhatások a Sa­ját betegeink között 25 év alatt 5 jelentősebb szívritmus­zavar fordult elő, melyet észleltünk, és káliumpótlással sikeresen megszüntettünk.

A VLCD eredményei

A VLCD eredményei rövid távon kitűnőek, az első hetekben vízvesztéssel együtt 2,5-4,0 kg-mal csökken a testsúly, majd a következő hetekben a heti súlyvesztés átlagosan 1,5-2,5 kg között van. Érdekes, hogy abban nincs lényeges különbség, ha 500-600 vagy ha 800 kilokalóriás diétát alkalmazunk.

Nyugati országokban alkalmaznak 12-16 hetes VLCD-t át­lag 20 kg-os fogyással. A hosszú távú eredmények ugyanak­kor nem olyan jók. Átlagosan a súlyvesztés 1/3-2/3-át vissza­hízzák egy éven belül. A VLCD hatására csökkenhet a ko­leszterin, a triglicerid és a vércukor szintje, és emelkedhet a védő hatású HDL-koleszterin szintje. Kedvezőtlen következ­mény a húgysavszint emelkedése, ezért erre figyelni kell.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.